Kína az egyik legnagyobb kereskedelmi hatalom, az import szempontjából csak az Egyesült Államok után. Ugyanakkor Kína exportvolumene jelentősen meghaladja az USA-t, és a szakértők előrejelzése szerint az ország kilép a gazdaság első helyére a világon. Azon országok számára, amelyekkel Kína kereskedelmi kapcsolatokat létesít, gyorsan válik az egyik legfontosabb partnerré. Ebben a kereskedelmi egyensúlyban rejlik a kínai modernizáció sikertörténete, amely elmúlt huszonöt évben zajlott, de számos veszélyt is magában hordoz.
Kína export és import
Kereskedelmi kapcsolatokba lépve Kínával minden állam előbb vagy utóbb a kereskedelem hiányában áll. Az Egyesült Államok nem kerülte el ezt a sorsot. 2010 és 2013 között az egyensúlyhiány több mint háromszorosára emelkedett és elérte a háromszáz milliárd dollárt Kína javára.
Ezen túlmenően egyre gyakrabban válnak ismertté a kereskedelmi partnerek közötti konfliktusok és számos Kínával szemben felhozott vád, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy az ország hatóságai olcsó hitelek és adókedvezmények révén nyújtanak védelmet a vállalkozások számára. Egyre inkább azt mondják, hogy a központi kormány aktívan támogatja Kína iparát.
Belső problémák
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a Kína javára tett jelentős előny csak előnyt jelent, ám ez nem teljesen igaz. A helyzet az, hogy ez a helyzet az országot a nemzetközi piac külső összefüggéseitől és recesszióitól teszi függővé.
Felismerve az export kedvező jelentős előnye esetleges negatív következményeit, Kína komoly erőfeszítéseket tesz a belföldi piac ösztönzése érdekében, és megtagadja az új kapacitások átadását, elismerve azok redundációját.
A mai napig a kínai bankok olyan mennyiségű pénzt halmoztak fel, hogy ezt nehéz felhasználni anélkül, hogy befolyásolná a gazdaság egyensúlyát. Még az ingatlanok sem képesek felszívni a hatalmas pénzkínálatot, és egyre gyakrabban válik ismertté az újonnan épített házak eladhatatlan négyzetméteres négyzetméterei.
A kínai vezetés azonban nem kétségbeesetten, és számos nemzetközi szereplő bevonásával új infrastrukturális projekteket kínál. Ezeknek a projekteknek mindazonáltal célja a kínai termékek hozzáférhetőségének javítása az európai fogyasztók számára.
Nemzetközi együttműködés
A kínai export szerkezetében fontos helyet foglalnak el az ipari berendezések és egyéb mechanizmusok, valamint a ruházati cikkek, textil- és mobiltelefon-nagykereskedelem. A kínai vállalkozás hagyományos rugalmassága és a fogyasztók igényeihez való alkalmazkodás képessége miatt Kína az egyik fontos élelmiszer-szállító a nemzetközi piacra.
Kína fő kereskedelmi partnerei a legközelebbi szomszédok - Korea és Japán, valamint Németország és Hongkong, amely a Kínai Népköztársaság különleges közigazgatási régiója. Ugyanakkor a fő importáramok Japánba, az Egyesült Államokba, Koreába, Németországba és Ausztráliába irányultak.
Kína exportszerkezete
Az 1980-as évek óta Kína gazdasága folyamatosan növekedett. Az ipari termelés és az export nőtt. 2014-re Kína exportja meghaladta a két billió dollárt, a teljes mennyiség felét a precíziós mérnöki tevékenységre fordították: számítógépek, telefonok, távközlési berendezések és mikroáramkörök. Ugyanakkor a nyersolaj, az autók és a vasérc váltak a legfontosabb importtermékekké.
Ez a struktúra azonban aggodalomra ad okot a kínai hatóságok körében, mivel az ipari termelés hihetetlen mennyisége, amelyet nem mindig lehet környezetbarátnak minősíteni, súlyos nyomást gyakorol a környezetre, és meglehetősen nagy területeket tesz életképessé.
A kínai kereskedelem globális hatása
A kínai gazdaság növekedését a világ szinte minden részén érezhetjük, és ez a hatás messze nem mindig pozitív, mivel a kínai termelési modell nyomása alatt a nemzetgazdaságok megváltoznak és átállnak a nyersanyag-kereskedelemre, ami viszont jelentősen csökkenti a helyi lakosság jövedelmét.
Ugyanakkor az intenzív kínai terjeszkedés a nemzetközi piacon a kínai kultúra népszerűsítéséhez vezet. Így elmondhatjuk, hogy Kína exportja a nyelvet is magában foglalja. Például néhány afrikai országban egyre inkább hívják fel az iskolai angol órák kínai tanfolyamokkal történő felváltását. Ennek oka az a tény, hogy számos afrikai ország számára Kína gyorsan jelentős kereskedelmi partnerré vált és jelentős beruházások forrása lett. Például Egyiptom hatalmas mennyiségű narancsot árusít Kínának, Ghána ott szállít kakaót, Dél-Afrika pedig borot.
Ugyanakkor a kínai kereslet megváltoztatja Dél-Amerika tájait. A zöldtereket sok kilométerre lebontják, óriási kikötőket építnek megatankerek küldésére Kínába, az utak pedig a kontinensen átjutnak Brazíliától, pusztítva az erdőket és az ökoszisztémákat, a Dél-Amerika csendes-óceáni partjaihoz. Így Kína exportja és behozatala nemcsak a kínai vagy a globális gazdaság számára fontos, hanem a Kínai Népköztársaság és kereskedelmi partnerei környezetének szempontjából is.