Bizonyára szembesül azzal a ténnyel, hogy nem könnyű észrevenni a különbséget a különböző bankjegyek típusai között. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk, mi mögött rejlik a kincstári jegy meghatározása.
Az államkincstárjegyek ...
A név a franciából származik. tuskó - tanúsítvány vagy tanúsítvány. Számos releváns meghatározás létezik:
- Papírpénz, kötvények, amelyeket különféle országok kincstárai nyomtatnak ki.
- A Kincstár által kibocsátott papírlevelek a készpénzhiány fedezésére. Ezért a kincstári jegyet nem cserélik aranyra vagy pénznemre.
- Az Egyesült Államok esetében - középtávú (visszafizetési időszak - 2-10 év) kötelezettség; az ország kincstára által kibocsátott négy típusú értékpapír egyike.
- A tizenkilencedik században az Egyesült Államokat rövid távú kötelezettségnek nevezték - nem hivatalos papírpénznek. Nem voltak törvényes fizetőeszközök.
- Ugyanebben az államban 1890-1891-ben. A kincstári (érme) jegy egy speciális típusú bankjegy volt, amelyet ezüst, arany érmékkel váltottak fel.
- Az amerikai polgárháború alatt (1861-1865) - adósságkötelezettség, valamint törvényes fizetőeszköz, amely után három év után kamatot fizettek.
- A papírpénz típusai az Orosz Birodalomban, az RSFSR-ben, a Szovjetunióban.
Kincstári érték
A kincstárjegyek kiadása annak szükségessége, hogy fedezzék az állami kiadásokat és a költségvetési hiányokat. Ezek a kötelezettségek, amelyek nem cserélhetők aranyra vagy valutára, manapság ritkaság. A rövid lejáratú államkincstár egy évig érvényes, hosszú távú - huszonöt évig. Ebben az időszakban az állam köteles fix osztalékot fizetni a jegytulajdonos számára.
Hazánkban ezeket az értékpapírokat 1836 óta bocsátotta ki egy speciális állami testület - a kincstári kibocsátás. A szovjet kincstári jegyek kibocsátása 1990-ben teljesen megszűnt. 1993-ban teljesen eltávolították a forgalomból - az Orosz Föderáció bankjának jegyei váltották fel őket.
Kincstári jegy: Szovjetunió, Orosz Birodalom
Röviden érintse meg a kincstárjegyek kibocsátásának történetét hazánkban:
- 1831-1840 gg. - két kiadás 40 millió rubelt. A kormány garantálta, hogy 4-6 évig visszafizetik őket. Osztalékot fizettek azoknak, akik megszerezték - évente 4,32%. A biztosíték hátoldalán ilyen befizetéseket bélyegeztek.
- 1840-1860 gg. - a névérték 50 rubel volt, ezüstre cserélhető.
- 1860-1885 gg. - a megjelenés módosítása - a szélén speciális kuponok jelentek meg, amelyeket levágtak, mivel a tulajdonos kamatot fizetett.
- 1885-1917 gg. - megjelenik egy új címlet - 100 rubel, és maga a kincstári jegy hivatalos fizetési eszköz lett. A nyereség csökkent - 3,79 kopecks évente.
- 1917 - Az ideiglenes kormány ("Kerenki") által kiadott kincstári jegyek 20,40 rubel névértékben. Külsőleg a „horgonyok” feltűnően emlékeztettek a konzuli bélyegzőkre. 1921-1922-ben kivonták a forgalomból.
- 1934-1961 gg. - A kincstárjegyekhez vízjelek nélküli papírt használtunk. Eleinte csak a Szovjetunió emblémájával díszítették, majd Lenin, aztán bányász, Vörös Hadsereg, pilóta arcképe látható. Megnevezés - 1, 3, 5 rubel.
- 1947-1961 gg. - megváltozott a kincstárjegyek méltóságát jelző szöveg - a felirat lefordításra került a köztársaságok nyelveire. Az átruházásokat e régiók Szovjetunióba való belépésének időrendi sorrendjében rendezik.
- 1961-1991 gg. - a monetáris egység kibővítésének eredményeként a jegyeket vízen megjelölt papíron (ötágú csillag) adták ki újra. Megnevezés - 1, 3, 5 rubel. A három rubelt ábrázolja a Kreml a Moszkva folyótól, az öt rubelt - a Spasskaya torony.
Papír pénz: kincstárjegyek és bankjegyek
Három legális készpénzes fizetési mód van: bankjegyek (banki jegyek), kincstári jegyek, érmékcsere. A bankjegyeket állampapírok bocsátják ki törvényes fizetőeszközként. Fő jellemzőjük: ezeket a kölcsönöket a Központi Bank birtokában lévő váltók vagy arany biztosítják. Korunkban azonban sehol nincs bankjegyek cseréje aranyra és más nemesfémekre.
A kincstári jegyet egyáltalán nem látják el az állam aranytartalékával, mivel a legtöbb esetben a költségeket fedezi. Manapság, az úgynevezett aranystandard eltörlése után a bankjegyek és a kincstárjegyek közötti különbségek majdnem megszűntek. Így a kincstárjegyek mind rövid távú kötelezettségek (mint a cár Oroszország idején), mind hivatalos fizetési eszközök (mint a Szovjetunió idején). Ma hazánkban nem alkalmazandók.