Az öröklés ingatlan vagy ingatlan, amely a törvényes tulajdonos halála után egy vagy több személy (örökös) tulajdonába kerül. A polgári jog megkülönbözteti az öröklés lehetőségét az akarat és a törvény által. Az utóbbi esetben a személyek csak az elsőbbségi sorrendben kaphatnak örökséget, amelyet a jelenlegi Ptk. Rögzít. Ebben a cikkben arról beszélünk, hogy kik az első szakasz örökösei, és mi az örökségbe való bekerülés általános rendje.
A fogalom jogi jelentése
Az öröklés a tulajdonjogok és kötelezettségeknek az egyénről a másikra történő egyetemes öröklés útján történő átruházásaként nyilvánul meg. Öröklési törvény a Polgári Törvénykönyv 5. szakasza, valamint más jogszabályok és törvények szabályozzák.
Az öröklés fogalma magában foglalja a dolgokat, valamint a tulajdonjogi kötelezettségeket és jogokat. Meg kell érteni, hogy azok a kötelezettségek és jogok, amelyek elválaszthatatlanul kapcsolódnak az örökhagyó személyiségéhez (minden kár megtérítéséhez való jog, táplálkozási kötelezettségek) halálának napján járnak le.
Az ingatlan öröksége
A törvény szerinti öröklés esetén az elsőrendű örökösöknek, valamint a Polgári Törvénykönyv 1142. cikkében meghatározott egyéb személyeknek kezdetben joguk van vagyonra.
A vagyon törvényes örökölését a következő esetekben végzik:
- Ha valaki gyakorolja az öröklés kötelező részéhez való jogot.
- Rokkantság vagy végrendelet hiánya esetén.
- Amikor a végrendelet nem tartalmazza az örökség tárgyát képező összes vagyont. Ebben az esetben a fennmaradó részet törvény osztja fel.
- Ha az akarat nem valósítható meg (amikor az a személy, akinek a dokumentumot elkészítették, nem jogosult örökletes kapcsolatba lépni).
- Ha a végrendelet a végrendelet elutasítására korlátozódik.
Az örökösök törvény szerint és megoszlásuk egymással
A polgári törvénykönyv 63. fejezete meghatározza az öröklés bizonyos bekerülési rendjét. Az ingatlant egyenlően kell megosztani az azonos sorban lévő személyek között.
Az első szakasz örökösei a következők:
- gyermekek
- szülők
- feleség;
- unokák és leszármazottaik, akik bemutatásukkor öröklési kapcsolatokba lépnek.
A második szakaszban részt vesznek az örökhagyó nővérei és testvérei, a nagyszülők és az unokaöccsei (1143. Cikk).
A harmadik szakasz - nagynénik és nagybácsik, unokatestvérek.
A negyedik szakasz - a harmadik fokozat rokonai (nagymamák és nagyapák).
Ötödik forduló - nagyapák és nagymamák, unokatestvérek.
Hatodik - unokák, unokaöccseik, nagynénik és nagynénik unokatestvérei.
Hetedik forduló - mostohaapja, mostohalánya, mostohaanyja vagy a testamentor mostohaanyja.
Az első szakasz örököseinek jogai
Ha a végrendeletet nem teszik meg, akkor az anyagi értékeket, valamint az elhunyt jogait törvényesen átruházják a Polgári Törvénykönyvben az első szakaszban kinevezett örökösökre.
Az öröklés kötelező része, amelyet az örökhagyónak tulajdonítható fogyatékkal élők számára nyújtanak:
- gyermekek
- házastársak;
- eltartottak;
- a szülők által.
Ezek a személyek az elhunyt vagyonának legalább felét örökölnek, függetlenül a korábbi akaratotól.
Tesztőr gyermekei
A gyermekek az első vonalú örökösök. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve kötelező családi kapcsolatot hoz létre a gyermek és az örökhagyó között. A törvény felvázolja azokat az alapvető feladatokat és jogokat, amelyeknek az örökösöknek tiszteletben kell tartaniuk.Az örökhagyó leginkább rokonai jogainak védelme érdekében a törvény előírja az öröklés kötelező részét az első szakaszban kinevezett személyek számára.
A kiskorúak, valamint a fogyatékossággal élők jogosultak megszerezni a vagyonuk kötelező részét, amelynek mérete a teljes méretének ½ része.
Az örökhagyó unokái bemutatásukkor örökös kapcsolatot létesítenek. Ez a folyamat szükséges ahhoz, hogy a közvetlen örökösök számára lehetőség legyen az öröklés lehetőségére. Az első és a második szakasz örökösei bizonyos esetekben egyenlő jogokkal rendelkeznek az örökség megkötésére. Ennek az öröklésnek a sajátossága, hogy az unokáknak van egy része az örökségnek, amelyet jog szerint kellett volna átadni az elhunyt szüleiknek.
Az első szakaszban a személyek körének meghatározásakor a következő rokonok:
- él az örökhagyó halálának napján;
- élete során fogant és halála után született.
A jövőben nem született örökös szüleinek a tulajdonhoz fűződő törvényes jogaik megerősítése érdekében be kell nyújtaniuk a bírósághoz a terhességről szóló igazolást.
Az apaval kapcsolatban a gyermek csak akkor válhat örökösvé, ha:
- A gyermeket hivatalosan az apa fia vagy lányaként sorolják be.
- Az apaság tényét megállapították és dokumentálták.
- A testator elismerte apaságát életében.
Azok a gyermekek, akiknek bírósági végzéssel elfogadhatatlan örökös státuszt kaptak, elveszíthetik öröklési jogaikat.
Tesztőr szülei
Az első szakasz örökösei az elhunyt gyermek szülei. Az anya és az apa ugyanolyan jogokkal rendelkezik a gyermek vagyonához, még akkor is, ha házasságuk felbontott. Az örökös örökbefogadó szülei ugyanolyan tulajdonjogokkal rendelkeznek, mint a biológiai szülők.
Azok a szülők és örökbefogadó szülők, akiket korábban megfosztottak szülői jogaiktól, és amelyeket a gyermek halálakor nem állítottak vissza, nem rendelkeznek öröklési jogokkal.
Az örökhagyó házastársa
A polgári törvénykönyv értelmében az első szakasz örököse nemcsak gyermekek és szülők, hanem az örökhagyó házastársa is. A) polgári házasság mivel törvény szerint nem házastársaknak, hanem élettársaknak tekintik őket.
A polgári házastársak csak akaratuk szerint vagy eltartottakként örökölhetnek, akik legalább egy évig együtt éltek az örökhagyóval, és szintén nem rendelkeztek saját jövedelemmel vagy munkaképtelenekkel, így teljes mértékben az elhunyton függenek. Ebben az esetben az élettársaknak joguk van a törvény által megállapított sorrendben örökölni.
A törvény értelmében a fogyatékosság a férfiaknál 60, a nőknél 55 év. Az öröklés megszerzéséhez az eltartottnak bíróságon kell bizonyítania az együttélés tényét és fogyatékosságát.
Méltó örökösei
A jogszabály meghatározza azokat az eseteket, amikor a személyeknek nincs joguk megkapni az öröklésből való részesedésüket.
Tehát a következő polgári kategóriák nem lehetnek örökösei:
- Azok a személyek, akik korábban szándékos bűncselekményeket követtek el az örökhagyó vagy más örökös ellen.
- Az örökhagyó szülei, akiket megfosztottak a szülői jogoktól.
- Olyan alanyok, akik rosszindulatúak elkerült gyermektámogatás az örökhagyóval szemben.
Az örökösök csak a bíróságon tekintik méltánytalannak.
Öröklött átvitel
Az örökös meghalása esetén a vagyonrészesedéshez fűződő minden jog a közvetlen örököseire terjed. Ezt a jogok átruházását továbbításnak nevezzük.
Vannak bizonyos feltételek, amelyek között az örökletes átvitel nem alkalmazható:
- Az örökös halála esetén az örökség azonnali megnyitása előtt.
- Amikor az örökhagyó az ingatlan egy részét egy másik személy javára rendelte el, akaratot tett rá.
- Az átadás nem vonatkozik a kötelező részvényekre vonatkozó jogokra.
Az örökségbe való bekerülés rendje
Annak érdekében, hogy az első szakasz örökösei végrendelet nélkül örökséget kapjanak, vagy végre kell hajtania a tényleges tevékenységet, vagy pedig közjegyző segítségére kell fordulnia.
Ha tényleges cselekedetekkel fogadja el az örökséget, akkor csak el kell kezdenie használni az ingatlant, és viselnie kell annak költségeit (például fizetnie kell a bérleti díjat). De ebben az esetben az öröklési jogot nem hivatalosan rögzítik. Annak érdekében, hogy saját nevükben elkészítsék az ingatlanokat, az elsőrendű örökösöknek törvény szerint a közjegyzőnél kell fordulniuk az öröklési jogról szóló dokumentum későbbi kézhezvételéhez.
A tulajdonjogokat egy személy teljes egészében elfogadja, és annak bármely részének elutasítása lehetetlen.
Öröklési dokumentumok
Az első fokú örökösök törvényesen jogosultak öröklési igazolást kiállítani legkésőbb az örökség megnyitását követő hat hónapon belül. Ehhez a közjegyzővel kell felvennie a következő dokumentumokat:
- Az örökhagyó tulajdonhoz fűződő jogai az ingatlanra.
- Az öröklődő ingatlan értéke.
- Az örökölt vagyon megterhelésének hiánya vagy hiánya.
Amikor az első szakasz örökösei végrendelet nélkül vesznek öröklést, kötelezően be kell mutatniuk a közjegyzőnek azokat a dokumentumokat, amelyek megerősítik az öröklővel fennálló kapcsolatot (házasság vagy születési anyakönyvi kivonat).
Amikor az örökség elfogadottnak tekinthető
Vagyonjogosultságának gyakorlása érdekében az örökösnek jogilag kötelessége kifejezni akaratát, vagyis elfogadni az örökséget. Az első szakasz örököseinek végre kell hajtaniuk bizonyos intézkedéseket, amelyek jogi következményekkel járnak, és ezért tranzakciónak minősülnek. A törvény meghatározza az öröklés bizonyos feltételeit és módszereit.
A következők jogosultak örökölni:
- Az egyének törvényes képviselői (akik maguk sem jogosultak az örökség elfogadására).
- Teljes jogképességgel rendelkező személyek.
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1152. cikke meghatározza a vagyon és az ahhoz kapcsolódó jogok elfogadásának módját, miközben nem engedélyezi a feltételeket vagy fenntartásokat. Vagyis az örökséget teljes egészében elfogadják, vagy egyáltalán nem fogadják el. Az öröklés bekerülését az alanyok egyénileg végzik, ezért a kérelmet minden személy külön-külön nyújtja be.
Időpontot lépését egy öröklés
Az első szakasz örököseinek kötelesek végrehajtani bizonyos intézkedéseket, amelyek célja az örökség elfogadása. Az ilyen tevékenységek végrehajtására a törvény által megállapított határidőn belül kerül sor.
Az öröklési jogok és kötelezettségek elfogadásának határidejét egy bizonyos időtartamra számítják, a jelenlegi polgári törvénykönyvvel összhangban. Visszaszámlálása a következő napon vagy az esemény naptári napjától kezdődik (például az örökhagyó halálát követő következő napon vagy a bírósági határozat hatálybalépését követően).
Az örökség elfogadására rendelkezésre álló időszakot hónapokban kell kiszámítani. Ez a dátumnak megfelelő időszak utolsó hónapjában jár le. Ha a ciklus vége olyan hónapra esik, amelyben nincs szükség dátumra, akkor a határidőket a megállapított hónap utolsó napjára kell kiszámítani. Például, egy ember halála augusztus 30-án következett be, az alanynak 6 hónapig örökséget kell kötnie. Ebben az esetben az elévülési idő február 28-án jár le, mivel ez a dátum a hónap utolsó napja.
Ha a lejárati idő hétvégén esik, a végét a hétvégi utáni következő munkanapon veszik figyelembe.
Mi a teendő, ha az elévülési idő lejárt?
Ha az első szakasz örökösei elmulasztották az örökség megkötésére előírt hat hónapos időszakot, kötelező bírósághoz fordulni annak visszaállítása érdekében. A jogszabályok rögzítik azon feltételek listáját, amelyek mellett a bíróság visszaállíthatja a korábbi elévülési időket.Ehhez be kell bizonyítani, hogy a személy súlyos, érvényes okok miatt nem lépett be az örökségbe, amelyek közül a legfontosabb az a személy, hogy nem ismeri az örökség megnyitását.
Ugyanakkor a betegség, amelyet egy egészségügyi intézmény igazolása igazol, jó oknak tekinthető. A peres eljárás benyújtásakor kötelezően csatolni kell egy dokumentumot más örökösök aláírásával is, ha hozzájárulnak az elmulasztott határidő helyreállításához. Ha a bíróság elismeri azt a tényt, hogy a személy örökölte, a továbbiakban nem szükséges a közjegyzőhez fordulni igazolás iránt. A megállapított időszak utolsó napján akár 23 óráig is végezhet egy jogilag jelentős tevékenységet az örökséggel kapcsolatban.
Összefoglalva, meg kell jegyezni, hogy az első szakasz örökösei a testamentátor szülei, házastársai és gyermekei. A teljes öröklés alapján mind az örökhagyó kötelezettségei, mind jogai átadódnak a személynek, ide nem értve azokat, amelyek az Orosz Föderáció polgári törvénykönyve alapján elfogadhatatlanok.
