Az öröklés az elhunyt tulajdonát, kötelességeit és jogait jelenti, amelyeket akarattal vagy törvényesen (általános okokból) ruháznak át az utódokra. Az öröklési jog két szorosan kölcsönhatásba lépő és alapelven alapul: a családi érdekek védelme és az akarat szabadsága. Ez az iparág az egyik legkonzervatívabb intézmény. Azonban az érintett ország gazdasági helyzetét befolyásoló változások öröklési törvény. Az apartmanok, a földterület és az egyéb típusú ingatlanok ma ingatlanok, és haláluk után átkerülnek az utódokhoz. Az Orosz Föderáció jelenlegi jogszabályaiban nagyon sok hiányosság található. Ezek a hiányosságok nyilvánvalóak a gyakorlatban. Ez viszont jelentősen bonyolítja a közjegyző testületek tevékenységét, növeli a bíróságok előtt vitatott ügyek számát, és nem ismeri az érvényes örökösök felállítási folyamatát.
Különös nehézségek merülnek fel a privatizált lakóépületekben lévő részesedés átruházásakor, amelyekben nem közeli hozzátartozók járnak tulajdonosként. Ez különösen a sógornőre, a sógornőre, a sógornőre és így tovább. Ilyen esetekben meg kell tenni az akaratot, mivel nem tekintik egymás örököseinek.
Az öröklés általános tartalma
Az ipar keretein belül a vagyoni kötelezettségek és jogok átruházása az elhunytról örököseire szabályozott. Ezen a területen az általános szabályok érvényesek. Bizonyos esetekben azonban külön rendelést hoztak létre. Tehát például speciális szabályokat kell alkalmazni, amikor a meghívott utód mind a végrendelet, mind a törvény szerint meghal, még mielőtt ideje megragadni a lehetőséget. Ebben az esetben a nem teljesített öröklési jog átruházásra kerül. A szabályok használata ilyen helyzetekben akkor megengedett, ha két feltétel fennáll: az ingatlan átvételére megállapított határidő még nem járt le, és a lehívott jogutód a kifejezés lejárt részében nem tett olyan intézkedést, amely jelzi, hogy kihasználta ezt a lehetőséget (nem írta meg az elutasítást, nem jelentkezett elfogadásra). Ha a polgár az erre a kitűzött határidőn belül elfogadta az örökséget, akkor a neki átruházott vagyont a sajátja veszi figyelembe, és általános indokok alapján már átruházza utódai számára. 
Fontos pont
Lehetetlen mérlegelni az öröklés elfogadásának jogának átruházását abban az esetben, ha az utód nem kifejezte akaratát, hanem az ingatlan elfogadására vonatkozó törvényes határidő lejárta után halt meg. Ebben a helyzetben még halála előtt elvesztette jogi lehetőségeit. E tekintetben utódjai nem vehetik fel az időszak meghosszabbításának kérdését.
Átadás az öröklési jogban
Ezt a kifejezést hivatalosan használják a modern orosz jogszabályokban. A cikk tartalmazza. 1156 GK. Az örökletes átadás a vagyon elfogadásának lehetőségének átruházása. A jogszabály meghatározza e kapcsolatok szubjektív összetételét is. Tehát az elhunyt örökösöt adónak hívják, az állampolgárt, akinek a joga átmegy, adóssá vált.
A folyamat lényege
Az örökletes átadás azt jelenti, hogy valójában két örökséget fedeztek fel. Az egyik az eredeti tulajdonos halálával, a második az utód halálával kapcsolatos. Ez utóbbi örökösei tehát megkapják a tulajdonhoz fűződő jogukat. Ezeket a funkciókat függetlennek tekintik. Ezek végrehajthatók egymástól függetlenül.
Jogi végrehajtási módszerek
Az adó örökösei jogosultak az örökösökhöz járó vagyontárgyak átengedés útján történő átvételére egy másik végzőtől. Azt is megtagadhatják. Lehetőségük van arra, hogy közvetlenül örököljék az adó tulajdonságait. Ugyanakkor megtagadhatják, hogy átengedjék neki a neki fennálló vagyon átvételének lehetőségét. A törvény azt is lehetővé teszi, hogy az utódok mindkét örökséget elfogadják, vagy egyidejűleg megtagadják. 
sajátosság
Az örökletes átvitel fogalma - amint fentebb már említettük - bizonyos alany összetételét biztosítja. A gyakorlatban az állampolgárok, akikre felkérést kapnak, hogy vagyontárgyakat realizálhassanak, nem mindig esnek egybe azokkal, akik reálisan jelennek meg az eredeti utód halála után. Ennek oka az a tény, hogy az öröklés az örökletes átadás sorrendjében elsősorban a jogutódokra vonatkozik, általános okokból. E folyamatban azonban testamentum is jelen lehet. Ebben meg lehet határozni az utódokat és az összes vagyont megosztani. Ebben az esetben az utóbbi kihasználhatja a nem realizált lehetőséget az örökletes átadás sorrendjében. Az ingatlannak csak egy része osztható szét a végrendeletben. Ebben az esetben az örökletes átvitelt nem használják.
Az alkalmazások jellemzői
A fő vagyon elfogadását a törvényben megállapított szabályok szerint végzik. Szerintük az örökletes átvitel is megvalósult. Az Orosz Föderáció polgári törvénykönyve azonban fenntartást fogalmaz meg, mivel mivel ebben az esetben két különféle intézkedésről van szó, független aktusokat kell elkészíteni. Így a fő vagyon elfogadására vagy az ingatlan tényleges elfogadására benyújtott kérelem nem tekinthető nem realizált lehetőség igénybevételének. Külön kiadják. Vagyis jelentést kell benyújtani a fő vagyon elfogadására, vagy pedig tényleges felhasználási engedélyt kell benyújtani. Ettől eltekintve egy örökletes átvitelt készítenek. Be lehet nyújtani kérelmet, amelyben feltüntetik mindkét ingatlan elfogadását, vagy két különálló dokumentumot mindegyik ingatlanra vonatkozóan. 
Nem realizált lehetőség átmeneti mód
A cikk meghatározása 1156, 1. o., Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve. Különösen a normák azt írják elő, hogy csak a második utódok használhatják ki a nem realizált lehetőséget. Haláluk után az örökletes terjedés nem megengedett. Más szavakkal, ha meghalnak, az első utód lehetősége marad kihasználatlan. Ha más adatátvitel is történik, az elhunyt második örökös részesedése nekik kerül. Ha hiányzik, akkor a nem realizált lehetőség átadódik az adóval együtt hívott utódoknak.
Podnaznachenie
Öröklődés nem fordul elő, ha az utód, aki meghalt, és nem volt ideje átvenni egy neki meghatározott időben a neki szánt vagyont, egy másik személyre ruházza át. Ebben az esetben ez a személy elsőbbséget élvez a nem realizált lehetőség megszerzésében. Az utód célja egy személy öröklésre vonzása abban az esetben, ha a fő személy valamilyen okból nem fogadja el az ingatlant. Ez az egyik útmutatás, amelyet az elhárító tehet. Ezzel egyidejűleg a jogszabályok kimerítően felsorolják azokat a körülményeket, amelyek bekövetkezésekor a kijelölt utódot örökölni kell.
Az az árnyalat, hogy egy másik személyt vonzza
Ha a végrendeletben a megbízást általános módon fogalmazzák meg, vagyis nem határozzák meg azokat az okokat, amelyek alapján a kinevezett örökös nem vesz részt az ügyletben, akkor elmulasztása következtében bármilyen okból felhívják a kinevezett utódját. Ha jelezték annak a személynek a halálát, akinek az ingatlanot szánták, és nincs ideje kihasználni a jogi lehetőséget, akkor a fentiekkel azonos következmények következnek be.Ha azonban a helyettesítést valamilyen más konkrét esetre meghatározzák (például méltánytalan örökösnek nyilvánítják), akkor az öröklés elfogadásának lehetőségét az örökletes átadás sorrendjének megfelelően átruházják.
Képviseleti jog és örökletes átadás
A törvény meghatározza az utód kötelező részarányát. Az ahhoz való jogot nem lehet öröklni átadás útján. Ezt a rendelkezést az 1. cikk rögzíti. 1156, 3. o., Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve. A tény, hogy a kötelező részvény megszerzésének joga személyes támogatásnak minősül. Csak a jogszabályban meghatározott meghatározott jogutódok használhatják. Ha egy ilyen örökös meghalt, akkor elveszik a kötelező részesedés megszerzésének joga. Ennek eredményeként a végrendelet szabadságának törvény által megállapított korlátozása már nem alkalmazandó. 
Különleges alkalom
Az örökletes átadást meg kell különböztetni azoktól a helyzetektől, amikor az örökölt jogutódnak sikerült gyakorolni jogait. Beadhatott egy megfelelő kérelmet a közjegyzőnek, vagy ténylegesen a tulajdonosnál élhet, és birtokba veheti vagyonát. Nem volt ideje megfogalmazni vele való jogát, vagyis nem kapott közjegyzői igazolást. Az ingatlant azonban már úgy tekintik, hogy a polgár birtokolja. Így halála esetén nem a vele szemben fennálló joga, hanem az ingatlana örököseinek adódik. A közjegyzői igazolást halálának napjától kezdve állítják ki. Emlékeztetni kell arra, hogy az első és a második ember halála közötti időszaknak nincs jelentősége. Ez igaz arra az esetre is, amikor az első utód az örökhagyó halálától számított hat hónapon belül meghalt, ugyanakkor a törvény által megállapított módszerek egyikével sikerült elfogadnia az örökséget. A nem realizált lehetőség átmenete ebben az esetben nem történik meg. Ebben az esetben megváltozik az öröklési eljárás beadási eljárása. 
határideje
Örökletes átadás esetén a kifejezés a fő öröklés időtartamán belül van. Fél év van. Kiszámolják az örökletes átadás időszakát a főtörlesztő halálától kezdve. Ha az adó halála után az időszak egy része kevesebb, mint 3 hónap, akkor azt meghosszabbítják erre a (három hónapos) határra. A törvény által az örökség elfogadására előírt egyéb időszakokhoz hasonlóan ez is helyreállítható. Az 1. cikk (2) bekezdésének rendelkezéseivel összhangban Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1156. cikke értelmében a kifejezést a bíróság helyreállítja abban az esetben, ha annak elmulasztásának okait érvényesnek tekintik. Ebben az esetben az örökösnek legkésőbb 6 hónapon belül kell felvennie a kapcsolatot az engedélyezett hatósággal, amelyen az átadás oka eltűnt.
