Okozati összefüggések a büntetőjogban: fogalom és jelentése

A büntetőjogban levő okozati összefüggés, amelynek fogalmát és jelentését az alábbiakban ismertetjük, összekapcsolja a bűncselekmény és az abból fakadó körülményeket, amelyek veszélyesek a társadalomra. Jelenléte előfeltétele annak, hogy valaki felelősségre vonható legyen, ha a jogellenes cselekmény összetétele a tárgyi oldal szempontjából lényeges. Ezután megvizsgáljuk, mi történik az okozati összefüggéssel a büntetőjogban, annak kritériumait és jelentőségét.

Általános információk

Az állampolgár csak azokra a következményekre tud válaszolni, amelyek cselekedeteinek következményei. A materialista filozófia szempontjából az okozati összefüggés a büntetőjogban objektív. Ez azt jelenti, hogy létezik az ember akaratától és tudatosságától függetlenül, és ismeri. Mielőtt megállapítaná a bűntudat fennállását vagy hiányát, meg kell határozni az okozati összefüggést. A büntetőjog azt sugallja, hogy ha nincs összekötő kapcsolat, akkor a következményekért nem bűncselekményt hívhat be.

Azonosító jellemzők

Sok esetben az ok-okozati kapcsolat megállapításához a speciális ismeretekhez kell fordulni. E tekintetben gyakran, amikor ezt a kérdést az előzetes tárgyalás és a bírósági felülvizsgálat során oldják meg, szakértői kutatásra van szükség. Ennek ellenére az ügyvédek végleges következtetéseket vonnak le az okozati összefüggés fennállásáról vagy hiányáról. A büntetőjogban az ilyen helyzetekre példa nagyon gyakori. Tehát a vizsgálat során bizonyos körülmények meghatározott mennyiségét meg lehet állapítani. Lehetnek az orvos ajánlásainak megsértése, erőszakos cselekedetek, elégtelen vagy időben történő segítségnyújtás stb. Jogi értékelésüket, amelyet a Btk. Egyes cikkeinek kiválasztása fejezi ki, a bíróság végzi.

Alapítási folyamat

A legtöbb esetben az ok-okozati összefüggés a büntetőjogban meglehetősen egyértelmű. Ha a cselekmény közvetlenül egy meghatározott eredmény elérését célozza, és nincs időbeli eltérés a felmerült körülmények között, akkor ennek az objektív kapcsolatnak a jelenléte nyilvánvaló. Azon esetekben sem nehéz, amikor a büntetőjogban okozati összefüggést állapítanak meg a lopás során vagyont lefoglalt vádlottak cselekedetei és a vagyoni kár formájában felmerült körülmények, a sértések és a személy méltóságának és becsületének sérelme stb. Között.

Valószínűleg nehézségek

Az okozati összefüggéseket azonban nem mindig könnyű megállapítani. A büntetőjog olyan eseteket ír le, amelyekben nagyon nehéz azonosítani. Különösen ez vonatkozik a különös szabályok megsértésére, az állampolgárok egészségére és életére való beavatkozáshoz. Ilyen esetekben a következményeket gyakran időben elválasztják a cselekedettől. Ráadásul típusát és súlyosságát több tényező befolyásolhatja, beleértve azokat is, amelyek nem a támadó személy ellenőrzése alatt állnak. Tehát a veszélyes anyagok kibocsátását az atomerőművekben számos ok kiválthatja. Ezek között szerepel a létesítmény üzemeltetési szabályainak az alkalmazottak általi megsértése, az erőművek rosszul végzett karbantartása, valamint az állomás tervezésének és későbbi építésének hibái. A balesetet egyszerre több tényező is okozhatja.A büntetendő személy, valamint a javasolt intézkedések súlyossága attól függ, hogy pontosan milyen körülményt fogják elismerni.

paradoxonok

Nem minden esetben lehetséges az okozati összefüggés megállapítása csak intuitív módon. Tehát a két gyilkos paradoxona széles körben ismert. Az egyik vizet adtak hozzá egy embernek, aki a sivatagba költözött. A második gyilkos már az út során megpróbálta lelőni. De egy lombikba esett. Ennek eredményeként egy ember szomjúságban halt meg. Így az első elkövető nem követte el közvetlenül a gyilkosságot, mivel az áldozat nem inni a mérgezett vizet. Volt egy kísérlet. A második bűncselekmény szintén nem öl meg (bár ebben az esetben volt kísérlet), mivel nem ütött meg egy embert. Az áldozat azonban meghalt. És ebben az esetben nyilvánvaló, hogy ha nem a támadók cselekedeteire lett volna sor, akkor nem történt volna meg.

Okozati összefüggések a büntetőjogban: típusok

Két fő kategória van, amelyeket a szubjektív összetétel jellemez. Tehát az okozati összefüggés lehet:

1. Direct. Ebben az esetben olyan események alakulnak ki, amelyeket tétlenség vagy cselekvés vált ki, és amelyek veszélyt jelentenek a társadalomra, és bűncselekményhez vezetnek. Egyéb független erők beavatkozása nélkül fordulnak elő, különös tekintettel más emberi kötelességszegésre. Például amikor lövöldöztek, egy golyó ütött a szívébe.
2. A bejövő erők összekapcsolása bonyolult. Egy ilyen kapcsolatot az alábbiak jellemzik:

• valódi lehetőség kialakítása veszélyes (káros) eredmény előfordulására;
• a független új erők fellépése, amelyen keresztül megvalósul ez a lehetőség.

Minél nagyobb a függetlenség az események alakulásába beavatkozó erőkkel, annál szűkebbek lesznek annak a felelősségének a korlátai, aki megteremtette a feltételeket a veszélyes körülmények bekövetkezéséhez. A bűnös személyt azon cselekmények közvetlen szándéka alapján büntetik, amelyeket elkövetni és elkövetni akart.

Nyelvjárási-materialista elmélet

Elterjedt a hazai büntetőjogban. Ezen elmélet szerint különbséget kell tenni az okok (a veszélyes körülmények azonnali kialakulását okozó jelenségek) és a körülmények (olyan tényezők, amelyek önállóan nem válthatnak ki következményeket, de lehetőséget teremtenek számukra) között. Ez a két elem viszont egy olyan személy cselekedetét alkotja, aki rendelkezik jogellenes cselekmény alanyának jellemzőivel (egy bizonyos életkor, józanság és így tovább). A bűncselekmények oka nem az elemek erő, a kiskorúak és az őrült állatok viselkedése. Ezzel együtt a bűncselekménynek célszerűnek, motiváltnak és erős akaratúnak kell lennie. Ha egy állampolgár kényszer vagy vis maior befolyása mellett elkövetett jogsértést, de nem saját akarata alapján, akkor nem tekinthető büntetendőnek, és ezért nem szolgálhat a társadalomra veszélyes következmények bekövetkezésének alapjául.

Az okozati összefüggések fő jelei

A bűncselekménynek ahhoz, hogy alapjává váljon, meg kell határoznia tulajdonságait a következmények tényleges lehetőségein. Tehát, ha valaki embert küld a tengerre, abban a reményben, hogy ott elsüllyed, és ez egy idő után megtörténik, akkor a kapcsolat nincs. Ebben a helyzetben az állampolgárnak az üdülőhelybe küldése nem jelent valódi veszélyt. A fürdéskor azonnal megjelenik. Az alapnak (oknak) a társadalomra veszélyes körülmények kialakulásának szükséges feltételének kell lennie. Megállapítható, hogy ha a cselekményt nem követik el, a következmények egyébként bekövetkeztek volna. Ebben az esetben a cselekedet nem tekinthető oknak.

A modern gyakorlatban a tétlenség kérdése továbbra is ellentmondásos. Egyes szerzők szerint ebben az esetben okozati összefüggés is fennáll. Ezt az álláspontot azzal magyarázza, hogy cselekmények elkövetésekor egy személy aktívan hozzájárul a veszélyes körülmények kialakulásához.Tétlenséggel - passzív magatartással - a polgár lehetővé teszi a meglévő következmények megvalósítását.