A makrogazdasági politika számos olyan stabil stratégiai szempontból kritikus cél elérését jelenti. A foglalkoztatási szint növeléséről, az infláció és a gazdasági növekedés csökkentéséről beszélünk. Az aggregált kereslet és az összkínálat egyensúlya szintén nagy jelentőséggel bír az állami gazdaság stabilizálása szempontjából.
Mit értünk az összesített kereslet alatt?
Az összesített keresletnél ez a nemzeti termék tényleges mennyiségére utal, amelyet mind a vállalkozások, mind a kormányok hajlandóak megvenni, az árszínvonaltól függetlenül.
Más módon mondhatjuk: az aggregált kereslet a szolgáltatásokban és az árukban a gazdaságban előállított összes kiadás összege. Ezen a mutatón keresztül tükröződik a kapcsolat a gazdaság általános árszintje és az összesített kibocsátás mennyisége között, amelyre a gazdasági szereplők igényt mutatnak.
Az aggregált keresleti függvény tükrözi volumenének függését az azt befolyásoló tényezők csoportjától (például az árakat).
Ha nincs infláció és korlátozások a termelési oldalon, akkor az aggregált kereslet növekedése elkezdi ösztönözni a foglalkoztatás és a kibocsátás növekedését. Ugyanakkor az árszínvonal jelentéktelen hatást gyakorol.
Ha az összkereslet szintje növekszik egy olyan gazdaságban, amely közel áll a teljes foglalkoztatáshoz, akkor az árak, nem pedig a kibocsátás, kézzelfoghatóbb növekedést mutatnak. Ennek oka az a tény, hogy a növekedés idején gyakorlatilag az összes rendelkezésre álló kapacitást bevonják.
Összesített keresleti struktúra
Ha megpróbálja strukturálni az aggregált keresletet, megkülönböztetheti annak számos elemét:
- befektetési javak iránti kereslet;
- amatőr szolgáltatások és áruk iránti kereslet;
- áruk és szolgáltatások iránti kereslet a kormányhivataloktól;
- külföldiek exportkereslet.
Az aggregált keresletben vannak olyan elemek, amelyeket stabilnak lehet definiálni, mivel változásuk meglehetősen lassú (élénk példa a fogyasztói kiadások). De vannak dinamikus komponensek. Ez a kategória magában foglalhatja például a beruházásokkal kapcsolatos költségeket. Az alkotóelemek ebben a csoportjában bekövetkező változások elegendő potenciállal bírnak a gazdasági tevékenység ingadozásainak kiváltására.
Az összesített kereslet értéke
Az aggregált kereslet változását az AD-görbe mutatja be, amely megmutatja, hogy az emelkedő árak hatására hogyan változik a gazdaságban az összes kiadás teljes szintje.
Annak megértéséhez, hogy miért lehet az általános árszínvonal és az összes kiadás teljes szintje közötti kapcsolat fordított vagy negatív, meg kell határozni a keresleti görbét (AD) befolyásoló fő tényezőket: C (fogyasztói kereslet), I (beruházás), X (nettó export) és G (állami igény). Az átalakulások ezekre az összetevőkre gyakorolt hatásának elemzése választ ad a függőség kérdésére.
Így AD = C + I + G + e, ahol C a lakossági fogyasztási cikkek iránti igény, I a különféle vállalkozások befektetési igényei, G állami beszerzések, ezek szintén megrendelések, e a külföldi termékek iránti kereslet vásárlók. Az összesített igény megegyezik ezen mutatók hatásainak összegével.
A kép pontosabb megértése érdekében meg kell értenie a témát a következő kifejezésekkel:
fogyasztás
Amikor az árak emelkedni kezdenek, egy ilyen folyamat természetes következménye a vásárlóerő csökkenése. Az ilyen változások eredményeként csökken a fogyasztói aktivitás, mivel már nem vásárolnak korábban azonos mennyiségű termékeket kedvezőbb áron.
befektetés
Az aggregált kereslet egyensúlya a kamatlábaktól is függ, amelyek növekedése az áremelkedés következménye. Amikor a hitelek drágulnak, sok cég jelentősen kevésbé aktív az új befektetésekkel szemben. Más szavakkal: a hitelek elérhetőségét befolyásoló emelkedő árak a beruházások tényleges volumenének jelentős csökkenését okozzák.
Szolgáltatások és áruk beszerzése állam által
A növekvő árak miatt a közbeszerzés értéke szintén csökken. Ezenkívül ez történik, amennyiben az állami költségvetés kiadási tételeit pénzben határozzák meg.
Nettó export
Az összesített kereslet változása a nettó export csökkenésének is következménye. Ennek oka az a tény, hogy az emelkedő árakkal nő a más országokból származó termékek behozatala, amelynek elkerülhetetlen következménye az export csökkenése.
Az aggregált kereslet mennyisége nyilvánvalóan e tényezők összhatásától függ, amely befolyásolja az összesített fogyasztói kiadásokat.
A nem árfaktorok kategóriájába tartoznak azok a tényezők, amelyek befolyásolják a teljes kiadás értékét (fentebb). Mivel ezek hatása több, mint kézzelfogható, ezért különös figyelmet kell szentelni nekik.
A teljes fogyasztói kiadások változásának okai
- A folyó jövedelem szintje. A növekvő jövedelmek következménye a megnövekedett fogyasztás, ami viszont az összesített kereslet növekedéséhez vezet.
- A jólét szintje. Attól függően, hogy mennyire magas a vagyon értéke (ez a jólét szintje), a fogyasztói kiadások mutatója megváltozik, ami az összesített kereslet szintjének növekedéséhez vezet.
- Várakozásokat. Az aggregált kereslet és annak tényezőinek mérlegelésekor fontos figyelembe venni a fogyasztói kiadásokat befolyásoló elvárások két típusát. Beszélünk az árszínvonal változásának várakozásáról (a fogyasztók jelentős vásárlásokat hajtanak végre, attól tartva, hogy jelentős áremelkedést tapasztalunk), valamint a jövedelem jövőbeni változásairól (a jövedelem garantált növekedésére számítva, a fogyasztók a jelenben növelik a kiadások szintjét). Mindezek a tényezők az aggregált kereslet növekedéséhez vezetnek.
- Fogyasztási hitelek kamatlába. Minél kevésbé megfizethetőek azok a kölcsönök kamatlába, amelyeket a hétköznapi emberek hosszú távú használatra tervezett drága áruk vásárlásához vesznek, annál alacsonyabb a fogyasztói kiadások szintje.
- Adózás. Az adók növekedésével csökken a jövedelem és ennek következtében a fogyasztás. Az összesített igény elkerülhetetlenül csökken.
- Transzferek. Az átutalások növekedésének következménye a jövedelem növekedése, és ezáltal a fogyasztás szintje.
A teljes fogyasztói kiadások szintjét maguk a fogyasztók is befolyásolják.
A beruházási költségekre gyakorolt hatás
Az aggregált kereslet és annak tényezőinek folytatása mellett figyelmet kell fordítani a befektetési célokra felmerült kiadások szintjének változásának okaira:
- Technológiai fejlődés. Amikor a gyártási folyamatot új technológiák alkalmazásával optimalizálják, növekednek a beruházási költségek és az összesített kereslet.
- A tőkeegyesítő társaságok mennyisége. Abban az esetben, ha a cégeknek olyan tőkéje van, amely lehetővé teszi számukra a nyereség maximalizálását, akkor nem mozognak a beruházás irányába. Ennek megfelelően a befektetési igény minél magasabb, annál alacsonyabb a társaságok tőkéjének értéke.
- Túlzott termelési kapacitás. Ha a termelési források feleslegesek, a vállalatok befektetési igénye csökken.Ennek oka az a tény, hogy a már rendelkezésre álló felszerelések alulfelhasználása esetén értelmetlen az új források vonzása a tőke növelése érdekében.
- Adók. Az összesített kereslet a befektető aktivitásától függ. Az adók növekedésével azonban csökken a beruházások megtérülése, ami a finanszírozó társaságok szintjének csökkenéséhez és ennek következtében alacsonyabb összesített kereslethez vezet.
- Várakozásokat. A befektetők elvárásait befolyásoló kulcsfontosságú tényező a befektetés várható megtérülése. Ez a mutató a tőke marginális hatékonyságának is meghatározható. Ha a befektető várakozásai optimisták, akkor természetesen növeli a különféle projektek finanszírozásának részesedését. A beruházások növekedésével az aggregált kereslet is növekszik. A gazdasági mutatók csökkenése esetén a befektetők csökkentik a befektetési költségeket.
- A jövedelem összege. A termelés kiterjesztését lehetővé tevő befektetési javak vásárlása érdekében sok cég saját bevételének egy részét használja fel. Ennek megfelelően, minél magasabb a vállalatok jövedelmi szintje, annál észrevehetőbb lesz a beruházási költségek növekedése.
- Kamatláb. Ez a tényező közvetlen hatással van az összes beruházási költségre. A lényeg az, hogy a befektetők kevesebb hitelt vesznek fel különböző projektekhez magas kamatláb mellett. Ennek megfelelően a beruházási költségek csökkenésével az aggregált kereslet szintje is csökken.
- Transzferek. A társaságok számára az átruházásokat kedvezményes adójóváírás, támogatások és támogatások formájában nyújtják. Elegendő rendelkezésre állás serkenti a befektetési igényeket.
A nettó exportra gyakorolt hatás
A nettó export jelentős hatással van az összesített keresletre. Ezenkívül ez a tényező számos feltételtől is függ:
- Nemzeti valuta átváltási árfolyam. A nemzeti monetáris egység árfolyamának emelkedésekor a nettó export csökken, ami az összesített kereslet szintjének csökkenéséhez vezet.
- A bruttó nemzeti jövedelem és a termék értéke más országokban. Ebben az esetben az NP és a GDP növekedése a külföldi szektorban növeli az ebben az államban igénybe vehető szolgáltatások és áruk keresletét, és következésképpen az export későbbi növekedését. Ezekkel a mutatókkal növekszik az összesített kereslet.
- A GDP és az NP értéke ezen állam területén. Ezen mutatók növekedését az országban a gazdasági szereplők aktivitásának növekedése követi, amelyet a külföldi szektor szolgáltatások és áruk iránti kereslet növekedése fejez ki. Ebben a helyzetben az import növekedni fog, és az összesített kereslet csökkenni fog.
Ami a szolgáltatások és áruk kormányzati vásárlásainak méretét befolyásoló tényezőket illeti, a fő hatást erre a mutatóra a következő pénzügyi év állami költségvetését alkotó jogalkotó testületek biztosítják. Ugyanakkor a közbeszerzés növekedése serkenti az összesített kereslet növekedését.
Mint láthatja, a makrogazdasági egyensúly sok tényező befolyásának tudható be. Az illetékes állampolitikával és az összesített kínálat és kereslet folyamatainak megfelelő szabályozásával stabil gazdasági növekedés lehetséges.
Összesített ajánlat
E meghatározás alatt a nemzeti termék tényleges mennyiségét értjük, amelynek előállítása meghatározott árszinten lehetséges.
Az áremelkedés ténye arra ösztönzi a társaságot, hogy nagyobb mennyiségű kibocsátást lépjen be. Ha az árszint csökken, akkor a termelés is csökken. Más szavakkal, a nemzeti kibocsátás közvetlenül függ az árszintektől. Egy hasonló mintát sok közgazdász definiál, mint a kínálati törvény, amelynek lényege, hogy az árak csökkenése a kínálat csökkenését, a növekedés pedig annak növekedését eredményezi.
De ha ezt az elvet hosszú távon értékeljük, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy az áremelkedések már nem képesek ösztönözni a termelés növekedését.
Összesített ellátási tényezők
Annak megértése érdekében, hogy az aggregált kereslet és az aggregált kínálat milyen tényezők befolyásolják ezeket a mutatókat, érdemes figyelni az árkomponensekre.
Az árfaktor alatt nem kell mást értenie, csak a saját áruk árait. Fontos kiemelni az aggregált kínálat nem árai tényezőit:
1. Módosítsa az erőforrás-gazdálkodás hatékonyságát.
2. Az erőforrás árak változása:
- az állami saját források rendelkezésre állása;
- piaci erőfölény vagy monopólium;
- az importált források költsége.
3. Változások bizonyos jogi rendelkezésekben:
- támogatások és adók a termelők számára;
- a jogszabályok változásainak az állam általi felhasználása a gazdasági és adminisztratív módszerek szabályozásának folyamatában.
Az összesített kereslet és az összkínálat egyensúlya
A makrogazdasági egyensúlyt az egyensúlyi árszínvonal és a termelés mennyisége határozza meg. Ugyanakkor a teljes kereslet növekedése a következő hatással lehet az összesített kínálatra:
- áremelkedések olyan termelési mennyiség mellett, amely nem változik;
- a tényleges kibocsátás és az áremelkedés növekedése (részleges);
- a tényleges kibocsátás növekedése változatlan árszinten.
Ha az aggregált kereslet változása az érték csökkenésének irányába halad, akkor a következő következmények léphetnek fel:
- amikor az árak esnek, a termelés tényleges mennyisége teljes foglalkoztatásban marad;
- a tényleges termelés és árak lehetséges csökkentése;
- a kibocsátás csökken, miközben az árak változatlanok maradnak.
Az aggregált kereslet és az aggregált kínálat modellje tartalmaz egy olyan befolyásoló tényezőt, mint a racsnis hatás. Ez a kifejezés rövid távon jellemzi az erőforrások és az áruk rugalmatlanságát a modern gazdaság körülményei között. Ennek eredményeként az ár nem csökken.
Megállapítva azt a tényt, hogy a racsnis hatás rövid távon az árrugalmasság hiányából fakad, meg kell határozni azokat az okokat, amelyek miatt az árak elveszítik csökkenő tendenciájukat:
- a jelentős monopóliummal rendelkező vállalatok többsége hatékonyan blokkolja az árengedményeket, amikor a kereslet csökken;
- a bérek kialakításának rugalmasságának hiánya, amely a társaság költségeinek 75% -át teszi ki, jelentős hatással van a termelési költségekre;
- a hosszú távú szerződések feltételei szerint az egyes típusú erőforrások ára nem változik.
Az olyan makrogazdasági mutatók tanulmányozásakor, mint az aggregált kereslet és az aggregált kínálat, érdemes figyelni a következő tényre: ha az aggregált kínálat növekszik, akkor a gazdaság új egyensúlyi pont felé halad. És ezen a ponton egyidejűleg egyidejűleg növekszik a kibocsátás tényleges mennyisége és az általános árszint. Így az összesített kínálat csökkentése a valós nettó nemzeti termék csökkenéséhez és az árak emelkedéséhez vezet.
Az olyan fogalmak megértése, mint az összesített kereslet és az összesített kínálat, fontos megérteni, hogy a hosszú távú egyensúly stabilitásának biztosítása az állam felelőssége. E cél elérése érdekében a kormánynak úgy kell megváltoztatnia a jelenlegi inflációt, hogy teljes mértékben elvárható legyen. Ehhez felhasználható a pénzkínálat növekedési ütemének és az országos jövedelem növekedési ütemének megfelelése. Az ilyen, a stabilizációra és a hosszú távú trendekre összpontosító monetáris politika végrehajtásával lehetővé válik az optimális gazdasági növekedés fenntartása.
Az állam másik kulcsfontosságú feladata a maximális foglalkoztatási szint és az egyensúly szintjének kombinációja.
Pénzügyi expanzió
Bizonyos feltételek mellett az állam támaszkodhat olyan politikákra, amelyek célja az összesített kereslet növelése.Ezt a stratégiát nevezik pénzügyi expanziónak. A pénzkínálat növelésével a Központi Bank képes kiküszöbölni a gazdasági visszaesést. Az ilyen intézkedéseknek azonban következményei lesznek: az árakat rögzítik, de sokkal magasabb szinten.
Ha az árak emelkednek, akkor a kereslet-infláció elkerülhetetlenné válik. Ugyanez az eredmény lesz az állam fokozott kiadásai. Ennek ellenére a pénzügyi expanzió politikájának van egy olyan vonása, amelyre figyelmet érdemel. Ez egy olyan tulajdonság, amelyet multiplikátorhatásnak hívnak. Ezt a kifejezést úgy kell értelmezni, mint a nemzeti jövedelem teljes növekedését, ennek eredményeként meghaladva kormányzati kiadások. Ezenkívül a nemzeti jövedelem növekedésének túllépése a foglalkoztatás növekedéséhez és a termelés felgyorsult bővüléséhez vezet.
Az egyensúly kulcsfontosságú modellje
A nemzeti termelés, foglalkoztatás és jövedelem egyensúlyi szintjének meghatározásához a keynesiánus modell két, egymással szorosan összefüggő módszert alkalmaz. Beszélünk a „lefoglalások és injekciók” módszeréről, valamint a termelés mennyiségének és összköltségeinek összehasonlításának módszeréről.
Az aggregált kereslet és az összkínálat modelljét figyelembe véve érdemes figyelni az említett eszközökre a termelés szintjének meghatározására. Jobb az első módszerrel kezdeni: a költségek a termelés volumene.
A sikeres elemzéshez bizonyos egyszerűsítéseket alkalmazunk:
- a gazdaság bezárt;
- nincs kormányzati beavatkozás a gazdaságba;
- a felhalmozott jövedelmet nem veszik figyelembe;
- az árszint stabil.
Ha ilyen körülmények között számol, akkor a teljes költség megegyezik a teljes beruházás és a fogyasztói kiadások közös nevezőjével.
A nemzeti termelés mennyiségének azonosításához hozzá kell adni a beruházási funkciót ehhez a modellhez. Ennek eredményeként azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a gazdaság minden lehetséges szintjén (az egyensúly alatt) a költségeket fogják jellemezni, amelyek meghaladják a vállalkozók termelési mennyiségét.
Az ilyen folyamatok ösztönző hatással lehetnek a vállalkozókra, kényszerítve őket a termelés egyensúlyi szintre történő kiterjesztésére.
Összesített kereslet és összesített kínálat:
