Bűncselekmény gyanúsítottjának fogva tartása. A gyanúsított fogva tartásának rendje

Mivel a gyanúsítottak fogva tartása sérti a személyi szabadságot és a személy sérthetetlenségét, az Orosz Föderáció jogszabályai szigorúan szabályozzák ezt a folyamatot. Az előírt szabványoktól való bármilyen eltérés indokolatlan a szabadság korlátozása állampolgár, ami azt jelenti, hogy bűncselekmény.

A "gyanúsított" fogalma és fogva tartása

A büntetőeljárási törvénykönyv szerint a gyanúsított olyan személy, akinek:

• büntetőeljárást indítottak e kódex alapján és az abban meghatározott módon;
• fogva tartás a törvénynek megfelelően;
• megelőző intézkedést alkalmaztak a bíróság elítéléséig;
• bűncselekmény gyanújáról szóló értesítés az Art. A büntetőeljárási törvénykönyv 223.1.

A gyanúsítottak fogva tartásának fogalma magában foglal egy kényszerítő intézkedést, amely a szabadság rövid távú korlátozásában fejeződik ki, és amelyet engedély vagy bírósági végzés nélkül hajtanak végre, ha szükséges, a törvénynek megfelelően. A folyamat úgy történik, hogy egy sor intézkedést alkalmaz egy állampolgárra, például keresést, kihallgatást stb.

Ezt a kényszerítési módszert csak bűncselekmény jelenlétében és csak olyan bűncselekménnyel gyanúsított személyeknél használják, akiknek elkövetése az állítólagos elkövető bebörtönzésével büntetendő.

A gyanúsítottat az illetékes hatóságok büntetõ ügy nyilvánosságra hozatala, atrocitások elnyomása, személyazonosságának megállapítása, valamint az elkövetõ felelõsségtõl való kijátszásának elkerülése érdekében végzik. Az őrizet végrehajtására jogosult személyek a következők: nyomozó, a nyomozó osztály vezetője és a nyomozó, valamint az ügyész.

Az Orosz Föderáció alkotmánya szerint az ember nem korlátozhatja a saját szabadságát ok nélkül, joga van a személyi sérthetetlenséghez. Ezért a letartóztatás, őrizet vagy őrizet nem haladhatja meg a 48 órát, ha a bíróság másként nem határoz.

Gyanús jogok

A fogva tartott személynek joga van:

• a letartóztatás okainak tisztázása és megszerzése;
• a fogva tartásról szóló határozat vagy a vele szembeni megelőző intézkedés másolatának, valamint az elkészített jegyzőkönyv másolatának beszerzése;
• bizonyságot tesz anyanyelvén vagy abban, amelyben folyékonyan beszél;
• ingyenes fordítói segítség;
• a nyomozó vagy a kihallgató engedélyével való részvétel az ő kérésére vagy a védő kérésére végrehajtott nyomozási intézkedésekben (ebben az esetben a gyanúsított megismerkedhet az ilyen cselekmények jegyzőkönyveivel, és észrevételeket tehet róluk);
• panaszok benyújtása a hatóságok tevékenységéről vagy mulasztásáról, bírósági határozat.

Biztosíthat bizonyítékot az ártatlanságról, megtámadhatja és petíciót nyújthat, bizonyítékokat és magyarázatokat adhat az ügyével kapcsolatban.

A büntetőeljárásban gyanúsított fogva tartásának pillanatától kezdve a letartóztatottnak joga van ügyvédhez. Magánszemélyekkel, magántulajdonban tud kommunikálni vele, és az első találkozót kérésre mielőtt meghallgatják. Ugyanakkor, ha a gyanúsított meghívott védője a fogva tartástól számított 24 órán belül nem tud megjelenni a megfelelő helyen, a kihallgató tisztviselő vagy a nyomozó függetlenül kinevezi a védőt. Ha a letartóztatott személy megtagadja az ilyen szakembert, akkor nyomozási intézkedéseket kell végrehajtani nélküle.

A fogva tartás okai

A gyanúsítottak fogva tartásának okai olyan helyzetek, amikor:

1. Az állampolgárt a helyszínen fogják el a bűncselekmény alatt vagy közvetlenül annak után.
2. Tanúk, áldozatok közvetlenül a bűncselekményt elkövető személyre mutatnak. Ugyanakkor egy szemtanú is elegendő a fogva tartásról szóló döntés meghozatalához. De közvetlenül látnia kell, mi történik, a találgatásokat, az a személy által harmadik felektől kapott információkat nem veszik figyelembe.
3. Bűncselekmény nyilvánvaló nyomait találták meg egy polgár otthonában, arcán vagy ruhájában.

Ha a nyomozó a nyomozó hatóság vezetõjének vagy a kihallgatási tisztviselõnek az ügyész beleegyezésével engedélyével petíciót küld a bíróságnak az állítólagos elkövetõ őrizetbe vétele formájában hozott prevenciós intézkedés megtételére, és ilyen indítással jár, akkor az a személy, akivel szemben ez a cselekmény történt, szintén őrizetbe vehető.

A gyanúsított fogva tartásának indokai között szerepelnek olyan esetek, amikor egy törvényt megsértő személy elrejteni próbál, nem rendelkezik állandó tartózkodási hellyel, vagy személyazonossága nem került megállapításra.

Fogva tartási végzés

A jogalkotó a gyanúsított fogva tartásának alábbi eljárását állapítja meg:

1. Miután a gyanúsítottat átadták a nyomozó vagy érdeklődő ügynökségnek, a vonatkozó nyilvántartást legkésőbb három órával ettől a pillanattól kell elkészíteni. Ez a dokumentum megjegyzi, hogy az letartóztatott személyt tájékoztatják jogairól. A gyanúsított letartóztatására vonatkozó jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell annak összeállításának dátumát, idejét, a fogva tartás okát és helyét, valamint a személyes átkutatással kapcsolatos információkat. A kidolgozás után a dokumentumot a gyanúsított és az azt összeállító személy írja alá.
2. A nyomozónak vagy a vizsgálónak legkésőbb 12 órán belül írásban értesítenie kell az ügyészt, hogy az állampolgárt egy vagy másik gyanú miatt őrizetbe vették.
3. A gyanúsítottat a törvény által előírt módon kihallgatják.
4. A kihallgatás megkezdése előtt a fogvatartottnak joga van találkozni ügyvédjével. A találkozóra magántulajdonban kerül sor, és legalább két óra. A nyomozó vagy a kihallgató megszakíthatja egy hosszabb ülést, ha a gyanúsított jelenlétében eljárási műveleteket kell végrehajtani. Ebben az esetben a védőt és az ő gyülekezetét előzetesen figyelmeztetni kell.

A gyanúsított fogva tartásának okát és eljárását az Orosz Föderáció Büntetőeljárási Kódexe rögzíti. Nevezetesen a 91. és a 92. cikkben.

Fogva tartási értesítés

A gyanúsított letartóztatása után a nyomozónak vagy kihallgatónak 12 órán belül közölnie kell közeli hozzátartozóival ezt a tényt. Közeli rokonok hiányában értesítik a többi, nem közeli rokonot.

Ha gyanúsított katonatisztként tartják őrizetben, erről értesíteni kell egységének parancsnokát, és a belső ügyekben alkalmazott alkalmazott letartóztatását követően ennek a testületnek a vezetőjét.

Ha a gyanúsított a nyilvános megfigyelő bizottság tagja, akkor az Orosz Föderáció Közös Kamara titkárát és maga a Bizottságot értesítik fogva tartásáról.

Abban az esetben, ha egy gyanúsítottat külföldi állampolgárként tartanak fogva, értesíteni kell az érintett nagykövetséget vagy konzulátust.

A nyomozónak vagy a vizsgálónak csak az ügyész engedélyével szabad figyelmeztetnie a fogva tartás tényéről, ha ez a vizsgálathoz szükséges. Ez a szabály azonban nem vonatkozik a gyanúsított kiskorúakkal kapcsolatos helyzetekre.

Gyanúsított kihallgatása

A gyanúsítottak letartóztatásának folyamata magában foglalja a kihallgatást.

Nevezetesen, a letartóztatást követően a letartóztatottokat 24 órán belül kihallgatják. A rendezvény helyét és idejét a 4. cikk írja elő. 187 A büntetőeljárási törvénykönyv. E cikk szerint a kihallgatásra a termelés helyén kerül sor. előzetes vizsgálat. És ha szükséges, a gyanúsított helyén is elvégezhető.

A gyanúsított letartóztatására vonatkozó eljárási eljárás a kihallgatásra vonatkozóan a következő rendelkezéseket határozza meg:

• a folyamatos kihallgatás nem haladhatja meg a 4 órát;
• szükség esetén egy órás szünet után folytatható a gyanúsított étkezése és pihentetése céljából, míg a nap folyamán egy személy összesen 8 óránál hosszabb ideig nem lehet kihallgatni;
• ha a gyanúsított beteg, az ilyen eljárás idejét az orvos határozza meg.
• a nyomozást végző tisztviselőnek vagy nyomozónak figyelmeztetnie kell a gyanúsított és hozzátartozóinak kihallgatásáról.

A kihallgatást végző személynek nincs joga arra, hogy vezető kérdéseket tegyen fel a letartóztatottnak, és a kihallgatott állampolgár felhasználhatja a szükséges dokumentumokat és nyilvántartásokat.

A kihallgató / nyomozó kezdeményezésére vagy a kihallgatás során a gyanúsított kérésére audio- vagy videofelvétel készíthető, amelynek anyagait a büntetőjellel együtt kell tárolni, és az előzetes vizsgálat végén le kell zárni.

Kihallgatási protokoll

A kihallgatás előrehaladásáról és eredményéről megfelelő jegyzőkönyvet készítenek, amelyet a nyomozó a végén aláír, és kihallgat. A fogvatartott minden oldalra elhelyezi az aláírását.

Ha a kihallgatott állampolgár megtagadja a kihallgatás jegyzőkönyvének aláírását, a megfelelő bejegyzést csatolják a dokumentumhoz, amelyet a nyomozó, az ügyvéd és az eljárás többi résztvevője aláírással igazol. Az a személy, aki megtagadja a jegyzőkönyv aláírását, megjelölheti ennek okait, amelyet szintén kötelező nyilvántartás alá vetni. A jegyzőkönyvbe akkor is sor kerül, ha a fogvatartott nem fizikai fogyatékosság vagy egészségügyi okok miatt nem tudja aláírni a dokumentumot.

Az audio / video anyagokat csatolni kell a kihallgatási protokollhoz, ha a kihallgatás idején filmeztek, rögzítettek. Emellett csatolták a gyanúsított nyilatkozatát az ilyen eljárások végrehajtásáról. Maga a protokollnak tartalmaznia kell információkat az audio / video felvételek technikai eszközeiről.

Ezenkívül a kihallgatás során a gyanúsított rajzokat, rajzokat, ábrákat rajzolhat, azokat az ügyhöz kell csatolni, és a jegyzőkönyvbe fel kell jegyezni jelenlétüket.

A jegyzőkönyvet az első személyben készítik el, ha lehetséges, akkor szót szóról. Ebben az esetben a kérdéseket és a válaszokat fel kell sorolni abban a sorrendben, ahogyan feltették (kapott). Ez a dokumentum magában foglalja azokat a kérdéseket is, amelyeket bejelentettek, de a nyomozó valamilyen okból elutasított, vagy azokat a kérdéseket, amelyekre a gyanúsított maga nem válaszolt. A rögzítéskor meg kell határozni a megtámadás vagy az elutasítás motiváit.

keresés

A gyanúsított fogva tartása egy büntetőeljárás során magában foglal egy olyan tevékenységet is, mint például személyes keresés. Ezt az eseményt olyan tárgyak megkeresése és lefoglalása céljából tartják, amelyek büntetőügyben jelentősek lehetnek. A gyanúsítottat személyi átkutatásnak vetik alá az Art. A büntetőeljárási törvénykönyv 93. és 184. cikke.

Az ilyen eljáráshoz nem szükséges külön engedély, de elegendő indok szükséges ahhoz, hogy feltételezzük, hogy a gyanúsított elrejti a nyomozás szempontjából fontos dolgokat vagy dokumentumokat.

Személyes átkutatást a gyanúsítottakkal azonos nemű személynek, ugyanolyan nemű szakemberek és tanúk jelenlétében kell végeznie.

A gyanúsított letartóztatásának jegyzökönyvének tartalmaznia kell a kutatással kapcsolatos információkat. Ez jelzi az összes lefoglalt terméket, azok mennyiségét, súlyát, tulajdonságait és, ha lehetséges, költségeit. Ha személyes keresés során az elkövető megpróbált tárgyakat elpusztítani, elrejteni vagy ártalmatlanítani, akkor a megfelelő jegyzetet fel kell jegyezni a jegyzőkönyvbe.

fogva tartás

A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított személy tényleges őrizetbe vétele után a letartóztatott személyt őrizetbe veszik, amíg megelőző intézkedést hoznak rá, vagy amíg szabadon bocsátják. Az ilyen személy ezen a helyen történő őrizetének sorrendjét az FZ-103 rögzíti, 1995. július 7-én.

Fogvatartás alatt a gyanúsított képes:

• információkat kapnak jogaikról és kötelezettségeikről;
• ingyen enni, orvosi és anyagi támogatást igénybe venni;
• aludni legalább nyolc órát éjszaka, eközben a gyanúsított nem vehet részt kihallgatásban, nyomozási intézkedésekben stb. Az Orosz Föderáció Büntetőeljárási Kódexében foglaltak kivételével;
• hogy udvarias fellebbezést kapjanak a hatóságok részéről;
• járjon el egy napi sétát legalább egy órán keresztül. Fogva tartott kiskorúak, terhes nők esetében ezt az időtartamot növelni kell.

Bármelyik is legyen a gyanúsított fogva tartásának indoka, a börtönben letartóztatott személynek vitathatatlan joga van a személyes biztonságra. Abban az esetben, ha valaki vagy valaki veszélyezteti a fogvatartott életét vagy egészségét, a fogva tartás helyének alkalmazottai megteszik a megfelelő intézkedéseket.

Ami a gyanúsítottnak az élelmezéshez való jogát illeti, a törvény szerint annak mennyiségének elegendőnek kell lennie az egészség és erő fenntartásához. Ha az őrizetben lévő személy kiskorú, akkor az étrend megnő.

A letartóztatottnak kiosztott ágy, ágynemű és kiegészítők, edények és evőeszközök, WC-papír. A cellában lévő egyik fogvatartottnak legalább négy négyzetméternek kell lennie.

Az FZ-103 kijelenti, hogy ha egy gyanúsított testi sérülést szenvedett, az orvosi személyzet általi vizsgálatát azonnal elvégzik. A vizsgálat eredményét a törvény által előírt módon rögzítik, és az áldozatnak értesítik. Az egészségügyi dolgozók lehetnek egyszemélyes szabadságmegvonási helyek alkalmazottai, és egy gyanúsított (védőjének) kérésére kívülről is vonzhatók.

A fogvatartott halála vagy súlyos betegsége esetén a személy rokonai és az ügyész azonnal értesülnek erről a tényről, akik ebben az esetben saját kezdeményezésükre vagy szeretteik kérésére ellenőrzést végezhetnek. Az elhunyt testét a patológiás eljárás után azoknak adják át, akik temetkezésüket kérték. Ha nem kérték a holttestet 30 napon belül, akkor a temetést az állam költségén hajtják végre.

Az a nyomozó vagy nyomozó, akinek az eljárásában az ügyet el lehet rendelni, írásbeli engedélyt adhat (ha szükséges, operatív nyomozási tevékenységek elvégzésére) az ezt a tevékenységet a gyanúsítottakkal való fogva tartása során ezt a tevékenységet végző különleges tisztviselő találkozójára.

Gyanús kiadás

Abban az esetben gyanúja a személy kapcsolatát nem erősítették meg, vagy nem lehet megelőző intézkedést alkalmazni erre a polgárra - őrizetbe vétel, valamint abban az esetben, ha a fogva tartás során jogsértéseket követtek el, a gyanúsítottat szabadon kell engedni. Ezen tények alapján a vizsgálónak vagy a nyomozónak döntést kell hoznia.

A fogva tartás során elkövetett jogsértések a következőket jelentik:

1. Az állampolgárt fogva tartják olyan cselekedet miatt, amely nem bűncselekmény, vagy olyan cselekedet miatt, amely nem ír elő börtönbüntetést.
2. A személyt a 19. cikkben meghatározott ok nélkül letartóztatják. 91 A büntetőeljárási törvénykönyv.
3. A fogva tartást illetéktelen személy végezte.
4. Ez az akció nélkül került sor büntetőeljárás megindítása.

A gyanúsított fogva tartása a következő lehet:

• 48 órával a megelőző intézkedés megválasztása előtt.
• Több mint 48 órával a fogva tartás pillanatától kezdve, a bírósági végzés alapján, amelyben meghatároztak egy megelőző intézkedést őrizet formájában, vagy azért, mert a bíróság meghosszabbította ezt az időszakot (108. cikk, 7. rész, 3. pont).A büntetőeljárási törvénykönyv szerint a bíró meghosszabbíthatja a fogva tartás időtartamát, de legfeljebb 72 órával a döntés meghozatalától számítva. Ez a nyomozó vagy a nyomozási tisztviselő kérésére történik olyan esetekben, amikor további bizonyítékot lehet benyújtani az őrizet érvényességéről. A bírósági határozatban fel kell tüntetni a határidő meghosszabbításának időpontját és időpontját.

Annak érdekében, hogy a megelőző intézkedést a gyanúsítottra őrizetbe vétel formájában lehessen alkalmazni, a kihallgatási tisztviselőnek vagy a nyomozónak legalább 8 órával a fogvatartási időszak vége előtt panaszt kell benyújtania a bírósághoz annak alkalmazásának lehetőségeiről.

Az állampolgár szabadon bocsátásakor kiállítják a megfelelő igazolást. Információt kell tartalmaznia arról, aki kiállította ezt a dokumentumot, a fogva tartás és a szabadon bocsátás helyéről, idejéről és okairól.

És ennek a személynek meg kell kapni a nyomozó vagy a kihallgatási tisztviselő azon kérésének teljesítésének megtagadásáról szóló bírósági határozat vagy másolat másolatát is, amely szerint esetlegesen őrizetben tartanak intézkedést.

Kiengedés után az őrizetbe vett személyes vagyontárgyait, pénzét, dokumentumait. Szükség esetén az érintett fogva tartás helyének igazgatása ezen személy számára ingyenes utazást biztosít a lakóhelyre (víz, vasút vagy út), szezonális ruházatot, élelmet és készpénzt fizet.

A gyanúsított letartóztatásának folyamata lehetővé teszi a bűncselekménnyel, a gyanúsított személyazonosságával, valamint a bűncselekmény partnerével kapcsolatos fontos információk gyors beszerzését. Az eljárási kényszer ezen intézkedése során gyakran azonosítják a tanúkat, olyan anyagi jellegű bizonyítékokat találnak, amelyek hozzájárulnak a büntetőügy jövőbeni helyes elbírálásához. A fogva tartás a közelgő bűncselekmények megelőzésének egyik eszköze.

A fentiek alapján elmondható, hogy a gyanúsítottak fogva tartásának taktikáját törvényi szinten szabályozzák, és célja a bűnözés elleni küzdelem megerősítése, az ilyen küzdelem módszereinek és módjainak fejlesztése.