Minden kereskedelmi vállalkozás igyekszik a lehető legnagyobb profitot elérni, akárcsak magánszemély. Ha a célt elérik, akkor a társaság résztvevői osztaléknak nevezett magánszervezetből profitálnak. Az első pillantásra a teljes eljárás egyszerű, de a pénzügyi kérdésekhez hasonlóan ebben az esetben is számos árnyalattal rendelkezik, amelyeket a számviteli osztály alkalmazottainak figyelembe kell venniük a különféle problémák elkerülése érdekében. Fontos, hogy részletesebben tanulmányozzuk az osztalék kiszámításának és kifizetésének eljárását.
Mit kell tennie először?
A társaságtól származó összes adó megfizetése és a nettó nyereség meghatározása után nem szabad rohanni osztalékfizetésekben. Először is fontos elemezni számos olyan mutatót, amelyek lehetővé teszik a nyereség kifizetését. Például, ha egy szervezet nem olyan régen jött létre és a jövedelmet osztják el először, fontos alaposan ellenőrizni és meghatározni, hogy fizetik-e a jegyzett tőkét. Ha a társaság egyes tagjai nem járultak hozzá a részesedésükhöz a teljes összegben, lehetetlen osztalékot fizetni.
Ezután ki kell számítania a nettó eszköz árát az orosz pénzügyminisztérium megbízása alapján. Ha a kapott eredmény kevesebb, mint az alaptőke költsége, akkor tilos a jövedelmet felosztani a munkavállalók között. Fontos különös figyelmet szentelni annak a tényezőnek, hogy a nettó eszközök ára nem lehet alacsonyabb az alaptőkénél, még akkor sem, ha az osztalékot a szervezet tagjai között elosztják.
Miért nincs jövedelem?
Még az AO-ban fizetendő osztalékfizetési eljárás betartása mellett is vannak olyan esetek, amikor a beszámolási időszak eredményeként nyereséget generálnak, de a kifizetéshez ténylegesen nincs jövedelem. Számos tényező vezethet ehhez a helyzethez egy magánszervezetben. Leggyakrabban az ok a nyilvántartások téves vezetése. Fontos annak ellenőrzése, hogy a vállalat folyószámlájának elegendő pénze van-e a szervezet résztvevői közötti elosztáshoz.
Meg kell jegyezni, hogy 2015. január 1-jétől a rezidensek által a vállalkozásnál kapott osztalékok nyereségének adómértéke és személyi jövedelemadója jelentősen megemelkedett, és 13% -ot kezdett elérni. Korábban az osztalékokat 9 százalékos adókulccsal adóztattak.
Osztalékfizetési formák és eljárások
Az elfogadott törvények alapján a magánszemélyek negyedévente, hathavonta egyszer vagy évente eloszthatják a vállalkozás jövedelmét. A maximális fizetési határidő a határozat napjától számított 60 nap. Az egyének, a szervezet tagjai, maguk is választhatják maguknak a pénzeszközök kifizetésének időpontját, ezt megjelölve a társaság alapszabályában vagy a nyereség elosztásáról szóló határozatban. Ha a fizetés idejére vonatkozó információkat nem dokumentálták, akkor a kifizetést a következő 60 napon belül kell teljesíteni.
De mi a teendő abban az esetben, ha az osztalékfizetés határideje már rég eljött és a vállalkozás alkalmazottai nem tudták megszerezni a részesedésüket? Ebben az esetben az alapítók a fizetési határidő után három éven belül kapcsolatba léphetnek a társasággal és igényelhetik a szükséges pénzeszközöket. Az osztalékfizetési határidő 5 évre meghosszabbítható, ha ezt a vonatkozó alapszabály írásban írja elő.
Készpénz összege
Az osztalék kiszámításának és kifizetésének eljárása megállapítja a profit egységes elosztását a szervezet résztvevői között.Ha érthetőbb nyelven beszélnek, akkor ha a résztvevő részesedése eléri a 25 százalékot, akkor az osztalékot kap a résztvevők között felosztott teljes profit 25 százalékának összegében. Fontos azonban megjegyezni, hogy az intézmény alapszabálya kissé eltérő módon alkalmazhatja az osztalékok kifizetését, amely nem függ a részvénytársaság alkalmazottai százalékától. Ezt a nyereségkifizetési eljárást az intézmény megalakulásakor vagy néhány módosítás bevezetésekor rögzíteni kell a hivatalos alapító okiratban.
Dokumentumok kitöltése
Jelenleg a szervezet résztvevőinek számát és a részesedés méretét nem kell belefoglalni az általános alapszabályba. Ebben az esetben elegendő egyszerűen egyértelműen kijelenteni, hogy a vállalkozás jövedelme aránytalan arányban oszlik meg a szervezet résztvevői között. A szervezet tagjaival kapcsolatos információkat és a pénzük megszerzésének arányát a letelepedésről szóló megállapodásban vagy a társaság által az osztalékok kifizetésére vonatkozó eljárásról szóló határozatban kell rögzíteni.
A részvénytársaság résztvevője nyereséget szerezhet papírkötvények vagy készpénz formájában. A törvény értelmében az oktatás alapítója nem köteles a chartában előírni a résztvevőknek történő pénzeszközök kifizetésének módját, ezért az adott személynek történő kifizetések formáját maga a határozat is feltüntetheti.
Az osztalékfizetési eljárás és feltételek
Részvénytársaság a társadalom határozottan dönt a nyereség elosztásáról. Ezt a részvénytársaság alapítójának és résztvevőinek közgyűlésén fogadják el. A legtöbb szavazatot nyert döntés nyer. A végső döntést a jegyzőkönyv vagy az alapító döntése rögzíti.
A protokollnak a következő típusú információkat kell tartalmaznia:
- a pénzeszközök időbeli elosztása a munkavállalók között;
- az összes jövedelem összege, amelyet a résztvevők között felosztanak;
- készpénz allokációs arány;
- a szervezet tagjai, ha profitot szereznek, feltüntetve annak méretét;
- a pénzeszközök kifizetésének ideje;
- a pénzösszeg kifizetésének típusa.
A részvénytársaság résztvevői más információkat is hivatalosan megjelölhetnek hivatalos dokumentumban, ha ezek véleményük szerint segítenek a helyzet tisztázásában, valamint a jövôben a különféle viták és ellentmondások elkerülésében.
Az osztalék kifizetése után fontos, hogy rögzítse azt az adózásban és a számvitelben a jövőbeni problémák elkerülése érdekében.
Információ a vállalkozás igazgatójának
Osztalékok - bármely profit, amelyet egy részvényes vagy résztvevő kap egy szervezettől a felhalmozott jövedelemnek a vállalkozáson történő felosztásakor. Az osztalékot az adó megfizetése után fizetik ki.
A nettó nyereség a jövedelem azon összege, amely a vállalkozásokra kivetett összes adó visszafizetése után fennmarad. A költségeket, a kész numerikus értéket, levonják az összes jövedelemből, és az a profit, amelyet el kell osztani a szervezet résztvevői között.
Hogyan teljesítik a kifizetéseket?
Milyen eljárásban osztalékot fizetnek a részvényesek?
A vállalkozásnál a számvitelnek ellenőriznie kell az összes bevételt és kiadást. A mérlegben az összes nyereség egy adott naptári számon tükröződik. Ez a sor szükségszerűen nemcsak az elmúlt beszámolási időszakra, hanem az előző évekre is figyelembe veszi a nettó jövedelem összegét, ha a nyereséget megőrizték, és nem osztották szét az alkalmazottak között.
Ha ki kell számolni a nettó jövedelem összegét egy adott jelentési időszakra, akkor ehhez alaposan meg kell tanulmányoznia a vállalkozás pénzügyi osztályának jelentését. Ebben a dokumentumban kell feltüntetni a beszámolási időszak (például az év) nettó nyereségét.
Ha a részvénytársaságnak nincs nettó nyeresége, akkor az osztalékfizetés csak addig fog működni, amíg a társaság által kapott veszteséget más hónapok jövedelme nem fedezi.
Lehetséges hibák a számításban
Az adó- és számviteli jogszabályok szerint a vállalkozás pénzügyi részlegének minden változtatást meg kell tennie a számviteli kimutatásokban annak érdekében, hogy a dokumentációban a nettó jövedelem mutatója helyesen tükröződjön.
Ha a számítások során bizonyos hibákat követtek el, és a nettó eredmény mutatót csökkentették, akkor minden korrekció után új nettó eredménynek kell megjelennie a kimutatásokban, amely lehetővé teszi a jövedelem egyenletes eloszlását a szervezet tagjai között.
Ha a vállalkozás könyvelői észrevették a hibáikat a számításokban, majd kijavítják azokat, akkor a részvénytársaság alkalmazottai egyenlően kapják meg a nyereségüket, de az egész folyamat idővel jelentősen meghosszabbítható.
Kifizetések az alapító szempontjából
A leggyakoribb és legnépszerűbb fizetési mód a klasszikus. Amikor ez megtörténik, az alapokat készpénzben vagy nem készpénzben jóváírják. Ha a vállalkozás alapítója és a résztvevők különös figyelmet fordítanak a pénzeszközök kifizetésének módjára, akkor erről a folyamatról a közgyűlés utáni információkat is be kell jegyezni.
Azok számára, akik szoktak közvetlenül pénzt keresni a pénztárból, vannak bizonyos funkciók és még korlátozások is. Fontos megjegyezni, hogy a Központi Bank által a készpénzkezelési eljárásokat szabályozó dokumentumok nem teszik lehetővé az osztalék kifizetését készpénzben, ha azt a vállalkozás pénztárában fogadják el. Ez az oka annak, hogy a kifizetés csak olyan pénzeszközökkel történhet, amelyeket kifejezetten a bankhoz fogadtak, vagy azon pénz rovására, amelyet más módon juttattak vissza a vállalat pénztárosához.
Ezenkívül a fizetés nem készpénzben, hanem vagyonban történhet. Ugyanakkor a részvénytársaság tulajdonában lévő ingatlanokat (késztermékek, értékpapírok, követelések) is figyelembe veszik. Ez magában foglalja az összes olyan eszközt, amely felhalmozódott a szervezet mérlegében, és amelyet a pénzügyi kimutatásokban rögzítenek.
Ingatlan fizetés
Az ingatlanjövedelem kifizetésének kérdése az adó szempontjából bonyolultabb és drágább. Ez azzal magyarázható, hogy az osztalék kifizetése a készpénz formától eltérő bármely ingatlanon már kapcsolódik az eladáshoz.
megbízás Az osztalékfizetést végző részvénytársaságot az adótörvény 39. cikke határozza meg, ahol a szolgáltatások, a munka és az áruk tulajdonjogának megváltozását végrehajtásnak kell tekinteni. Ezért ha az osztalékot eszközökkel fizetik ki, akkor megváltozik a tulajdonos: korábban a tulajdonos vállalkozás volt, de most magánszemély lett. Az ilyen tulajdonság állapota is megváltozik.
Ha az általános adóalapról beszélünk, akkor ott van nyereségadó és HÉA. Ha egyszerűbb adórendszerről beszélünk, akkor további jövedelem jelenik meg.
Osztalékok és könyvelő
A könyvelő fő célja a részvényekre fizetendő osztalékfizetési eljárás meghatározásakor az, hogy azonosítsa a társaság adósságát az osztalékfizetés során a részvénytársaság részvényeseinek, valamint a tulajdonosnak. A K75.2 és a D48 kiküldése tükrözi az osztalék felosztását a közgyűlés után. A közgyűlés papíralapú döntése nélkül, amely rögzíti a vállalkozás jövedelmének a szervezet tagjai közötti elosztásáról szóló döntést, tilos a kiküldetés.
A következő helyzetet eléggé általánosnak tekintik: az első félév végén a társaság továbbra is nyereséggel rendelkezik, amelyet osztalékokkal osztanak el a résztvevők között. Kilenc hónap végén a társaság ismét nettó nyereséggel rendelkezik, amelyet a társaság felhasznál, és magabiztosnak érzi magát - ez segít az összes nyereség egyenletes eloszlásában a munkavállalók között.
Ha azonban a beszámolási időszak végén a szervezet veszteséget állapít meg, akkor az adóhatóságok az elmúlt 12 hónapban az első félév és a 9 hónap eredményeként teljesített kifizetéseket a nettó nyereség rovására történő kifizetés formájává változtatják. Az év végén a társaság jelentős veszteséget szenved, így a kifizetett összegeket nem lehet osztalékként felosztani a munkavállalók között.
Ezért kell figyelmeztetnie a részvénytársaságot, hogy megértse, hogy ha évente többször is akar osztalékot kapni, akkor gondosan ellenőriznie kell, hogy a társaság évente csak profitmal jár. Ellenkező esetben a társaságnak további adóterhe lesz, amelyet maguk a részvényesek szenvednek.