A jövedelmezőség-mutató egy olyan mutató, amely tükrözi az adott projektbe történő tőkebefektetés megvalósíthatóságát.
képlet
Ez a mutató egy olyan együttható, amely azt tükrözi, hogy a befektetési projekt mekkora nyereséget hoz egy benne befektetett alap egységnyi egységére. Mint tudod, egy beruházási projekt megvalósíthatóságát olyan mutatóval számítják, mint például a nettó jelenérték.
Ezt a paramétert úgy számítják ki, hogy a projekt minden egyes időszakában összekapcsolják a jelenlegi értéket, figyelembe véve a diszkont tényezőt, figyelembe véve az összes elveszített nyereséget (egy másik projekt, bankbetét stb.).
ID = TTS: És hol:
- ID - jövedelmezőségi index;
- TTS - nettó jelenérték;
- És - a kezdeti beruházás.
Képlet funkció
Mint tudod, a nettó jelenérték-mutató összegzi a beruházási projekt összes diszkontált fizetési áramlását, ideértve az eredetileg elköltött tőkét, amelyet általában a T0, és a rá alkalmazott diszkonttényező értéke egyenlő az egységgel.
A jövedelmezőség-index kiszámításakor azonban a nettó jelenérték-mutatót a befektetett tőke figyelembevétele nélkül veszik figyelembe. Így az NWT megegyezik a befektetett alapok gazdasági hatásával.
Kedvezményes hozam index
Nagyon gyakran a befektetők a projekt jövedelmezőségének értékelésére fordulnak, amikor figyelembe veszik az összes kifizetést: mind a kiindulási tőkét, mind az azt követő költségeket, amelyek a beruházási projekt végrehajtása során merülnek fel. Ilyen esetekben a projekt diszkontált jövedelmezőségi indexének nevezett paraméter kerül mentésre.
A mutató a klasszikus index módosítása, de figyelembe veszi a társaságnak a beruházási projekt teljes időtartama alatt felmerült összes költségét, figyelembe véve a diszkont tényezőt.
IDD = (∑ PP: (1 + p)n): (∑ I: (1 + p)n), ahol:
- IDD - diszkontált hozamindex;
- PP - a kifizetések folyamata, azaz a bevételek és a költségek közötti különbség;
- p a számításban meghatározott számítási sebesség;
- És - a költségeket.
Egy másik formában az együttható-képlet a nettó jelenérték és az összes költség összegének hányadosaként reprezentálható, figyelembe véve egy adott időszakra vonatkozó diszkont tényezőt.
Számítási nehézség
A tényleges hozam index kiszámítása nem jelent nehézséget. A beruházási projekt befejezése után azonban nincs értelme kiszámítani a projekt jövedelmezőségét, a nettó költségeket és a tényező megvalósíthatóságát jellemző egyéb tényezőket.
E paraméterek kiszámítását el kell végezni annak eldöntése érdekében, hogy egy adott projektbe be kell-e fektetni. Vagyis az üzleti vállalkozás megkezdése előtt, amikor még mindig nem ismert, hogy a befektető milyen jövedelmet fog megszerezni a jövőben.
Ez a legnagyobb nehézség. A diszkontráta megválasztásával nincs különösebb probléma, mivel mindig van legalább egy legegyszerűbb alternatív befektetési lehetőség - banki betét. És a betéti kamatláb mérete diszkont faktorként fog működni.
A jövőbeni bevétel nagyságát számos tényező befolyásolhatja. Például a termelési költségek, az értékesítés, a kereslet és a kínálat helyzete, a bankban alkalmazott kamatlábak, valamint általában a piaci helyzet.
Belső jövedelmezőség
A hipotetikus jövedelem méretének megállapításakor a befektetőnek kiszámítania kell a belső jövedelmezőségi mutatót - azt a kamatlábat, amelynél az összes jövedelem megegyezik a befektetés összegével.
Az index kiszámításának képlete a nettó jelenérték kiszámításának módszeréből következik. Ebben az esetben a belső jövedelmezőség indexe változó, és a nettó jelenérték nulla.
Van egy második, könnyebb módszer a belső százalék kiszámítására. Ehhez a befektetőnek "meg kell játszania" a tét nagyságát, többszörös számítást kell végeznie az NTS-ről, különböző számítási százalékokkal. A becsült arány különbsége legfeljebb öt százalék lehet. Ellenkező esetben az eredmény nem lesz pontos. A százalék kiszámításához először meg kell találnia azokat az arányokat, amelyek mellett a jelenlegi jövedelem mutatója pozitív és negatív értéket mutat. Ezt követően a következő képletet használhatja:
IVD = PSm + RPS x (TTSn : TTSn - (TTSkörülbelül)), ahol:
- IVD - a belső jövedelmezőség indexe;
- PSm - alacsonyabb kamatláb;
- RPS - a két kamatláb közötti különbség (a magasabb közül ki kell vonni az alacsonyabbot);
- TTSn - a nettó jelen jövedelem pozitív értéke;
- TTSkörülbelül - a nettó jelenérték negatív értéke.
Ez a képlet lehetővé teszi a belső megtérülési ráta kiszámítását, csak improvizált eszközökkel. A szükséges adatok helyettesítésével megtudhatja, hogy a beruházási projekt milyen jövedelmezőséggel jár. Ha a projekt végén a nettó jelenérték nulla felett van, ez azt jelenti, hogy a beruházás megtérült, és a megtérülési ráta meghaladta a becsült számítási százalékot.
Normál érték
Mint ilyen, nincs megállapított megtérülési mutató. Csak annyit számít, hogy értéke nagyobb, mint egy. Ez a projekt jövedelmezőségéről fog beszélni. Minél magasabb az index értéke, annál jövedelmezőbb a befektetés. Abban az esetben, ha a jövedelmezőségi index alacsonyabb az egységnél, be kell fejezni a projektet, mivel a befektetett pénzeszközöket nem térítik vissza. Olyan helyzetben, amikor ID = 1, a befektető nem kap nyereséget vagy veszteséget.
Az érthetőség kedvéért érdemes megfontolni egy példát.
A beruházási projekt időtartama három év. A számítási százalék 6%. A beruházás nagysága 10 ezer rubel. Az első évben a projekt 3500 kormánylapátot hoz, a második és harmadik évben pedig 4 ezer rubelt.
Az első lépés a projekt nettó jelenértékének kiszámítása, kivéve a T. időszakban végzett beruházásokat0.
TTS = 3500: 1,06 + 3500: 1,062 + 3500 : 1,063 = 10 220,3 rubel.
Ezután kiszámoljuk a jövedelmezőségi mutatót:
ID = 10 220,3: 10 000 = 1,02203.
Tehát a jövedelmezőségi index egynél több, ez jelzi a beruházási projekt megvalósíthatóságát.
Ha például a második évben a jövedelem összege 3500 rubel lenne, akkor a nettó jelenérték 9775,3 rubel lenne. Ebben az esetben a projekt nem lenne hatékony, mivel a jövedelmezőségi index 0,977 lenne, azaz az egység alatt lenne.