Az állóeszközök értékcsökkenése az, amikor értéküket átviszik a késztermékek értékére. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a vállalkozás állóeszközök értékcsökkenése megmarad, a vállalat képes visszatéríteni az ilyen típusú eszközök megvásárlásához költött pénzt.
Miért van szükség amortizációra?
Az állóeszközök használata során elveszíti minőségét. Idővel nem adhatják meg azt az eredményt, amelyet a megszerzésükkor képesek voltak adni, amikor az alapok új államban voltak.
Bármely vállalkozás célja nyereségszerzés. Ezért a társaságnak vissza kell adnia az alapokba befektetett alapokat. Ehhez értékcsökkenést kell használni. Az értékcsökkenési összeg kiszámításának egyik módszerével a gazdálkodó egy adott százalékkal évente csökkenti az alapok könyv szerinti értékét, a választott számítási módszertől függően.
Értékcsökkenés és tárgyi eszközök értékcsökkenése
Különbséget kell tenni a "értékcsökkenés" és az "értékcsökkenés" fogalma között. Az első esetben az éves levonásokról van szó; a második a több évre szóló levonások összegéről.
Például az első évben az értékcsökkenés 10 ezer euró lehet. A felhalmozott értékcsökkenés szintén 10 ezer euró lesz. De a második év után, amikor az értékcsökkenés még mindig megegyezik, például 8 ezer euróval, az értékcsökkenés összege már 18 ezer euró lesz.
Tárgyi eszközök értékcsökkenési módszerei
A számviteli standardok azt javasolják, hogy az alábbi módszereket használja az állóeszközök értékcsökkenésének kiszámításához. Ezek a módszerek:
- A halmozott.
- Az egyenes vonalú.
- A maradványérték gyorsított csökkentése.
- Gyártás.
Egyenes értékcsökkenés kiszámítása
Ez a számítási módszer az egyik legegyszerűbb. Olyan helyzetekben használják, amikor az értékcsökkenést egyenlő részekben kell kiszámítani minden olyan évben, amelyben a tárgyi eszközöket használják.
Ez a módszer azon a feltevésen alapul, hogy a vállalkozás állóeszközei évente azonos mértékben elhasználódnak, és az értékcsökkenés csak az eszköz működési élettartamától függ.
Az állóeszközök értékcsökkenési rátáját abban a helyzetben, amikor ezt a módszert alkalmazzák, úgy számítják ki, hogy az egységet elosztják a használati év számával. Az összeg megegyezik az amortizált költségek elosztásával a felhasználás éveinek számával. Az amortizált költség viszont a kezdeti költség és a felszámolási érték közötti különbség. Az értékcsökkenés kiszámításának második módja az értékcsökkenés és az értékcsökkenés szorzata.
Lineáris számítási példa
A farm 100 ezer dollár értékű kombájnot vásárolt meg. Öt évvel később a társaság azt tervezi, hogy eladja tízezer dollárért. Így a kombájn értékcsökkenési költsége 100 000 - 10 000 = 90 000 euró lesz. Az értékcsökkenési arány 1: 5 x 100% = 20%. Következésképpen a levonások nagysága 90 000 x 20% = 18 000 euró. Az értékcsökkenés részletes kiszámítását ebben a példában az alábbi táblázat tartalmazza.
| időszak | Kezdeti költség (ezer euró) | Levonások (ezer euró) | Értékcsökkenés (ezer euró) | Maradékérték (ezer euró) |
| Ingatlan megszerzésének dátuma | 100 | - | - | 100 |
| Az első év vége | 100 | 18 | 18 | 82 |
| A második év vége | 100 | 18 | 36 | 64 |
| Harmadik év vége | 100 | 18 | 54 | 46 |
| A negyedik év vége | 100 | 18 | 72 | 28 |
| Az ötödik év vége | 100 | 18 | 90 | 10 |
Az egyszerű módszer előnyei és hátrányai
A bemutatott számításokból kiderül, hogy a halmozott értékcsökkenés egyenletesen növekszik, ugyanakkor a maradványérték egyenlő részekben csökken.Ez az értékcsökkenés addig folytatódik, amíg egyenlő a felszámolással. Abban az esetben, ha a vállalat nem tervezi a termékét eladni, hanem úgy dönt, hogy az összes kijelölt évben felhasználja, akkor a maradványérték csökken, és végül mérete 0 lesz.
A módszer fő előnye az egyszerűség. Azt a célt is elérik, hogy fenntartsák a vállalkozás eszközének nominális értékét, és a kezdeti költségeket egyenlő részekben kell felosztani a teljes hasznos élettartamra. A valós értéket azonban csak akkor lehet megtakarítani, ha nincs infláció, és az azonos alapok árai a piacon nem változnak, ami a valós világban nem lehetséges.
Gyorsított maradványérték-csökkentés
Ez a módszer ugyanazon az algoritmuson alapul, mint az előző. Az egyetlen különbség az, hogy ebben a számítási módszerben a tárgyi eszközök értékcsökkenési rátája megduplázódik. A második név a geometriailag eltérő módszer.
Ennek a módszernek az az előnye, hogy az operációs rendszer üzemeltetésének kezdeti szakaszában az értékcsökkenés jelentősen meghaladja a levonások összegét, amelyeket az eszköz használati idejének végén számítanak ki. Ezt a módszert annak a ténynek a felhasználására használják, hogy a legtöbb termelési operációs rendszer hatékonyabban működtethető, miközben még újak. Ez a módszer megmagyarázható a technológia elavulásával is a technológia fejlesztése miatt. Így jobb, ha a jelenlegi beszámolási időszakban nagy összeget ír le, mint az azt követő időszakokban.
Számítási példa a maradékérték gyorsított csökkentésével
A nagyobb érthetőség érdekében az előző példát vesszük. Az értékcsökkenés kiszámítását a táblázat tartalmazza.
| időszak | Költség az időszak elején (ezer euró) | Évi értékcsökkenés (ezer euró) | Értékcsökkenés (ezer euró) | Maradékérték (ezer euró) |
| OS vásárlás | 100 | - | - | 100 |
| Első év | 100 | (40% x 100) = 40 | 40 | 60 |
| Második év | 100 | (40% x 60) = 24 | 64 | 36 |
| Harmadik év | 100 | (40% x 36) = 14,4 | 78,4 | 21,6 |
| Negyedik év | 100 | (40% x 21,6) = 8,64 | 87,04 | 12,96 |
| Ötödik év | 100 | 12,96 - 10 = 2,96 | 90 | 10 |
Rögzített értékcsökkenési rátát alkalmaztak a tárgyi eszközök értékére minden előző év végén. Mivel az alapok értéke évente csökkent, a levonások összege is csökkent. Az elmúlt időszakban az értékcsökkenés megegyezett a jármű maradványértékével. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének ezen módszerét támogató második érv az, hogy a javítások költségei az életciklus végén sokkal alacsonyabbak, mint az elején.
Kumulációs módszer
A harmadik módszert, amely lehetővé teszi az állóeszközök értékcsökkenésének felhalmozódását, kumulatívnak nevezik. Ez magában foglalja az operációs rendszer értékének a számok összegével történő leírását. E módszer szerint az értékcsökkenési ráta megegyezik az eszköz fennmaradó élettartama elosztásával az évek teljes összegével.
Például, ha az operációs rendszert öt évig fogják használni, akkor az évek összege tizenöt év lesz. Az első és az ötödik év kumulatív együtthatója 5/15, 4/15, 3/15, 2/15 és 1/15 lesz.
Összesített számítási példa
Az értékcsökkenés levonását az ezzel a módszerrel az alábbi táblázat tartalmazza.
| időszak | Költség az időszak elején (ezer euró) | Éves levonások (ezer euró) | Értékcsökkenés (ezer euró) | Maradékérték (ezer euró) |
| OS beszerzése | 100 | - | - | 100 |
| Első év | 100 | (5/15 x 90) = 40 | 30 | 70 |
| Második év | 100 | (4/15 x 90) = 24 | 54 | 46 |
| Harmadik év | 100 | (3/15 x 90) = 18 | 72 | 286 |
| Negyedik év | 100 | (2/15 x 90) = 12 | 84 | 16 |
| Ötödik év | 100 | (1/15 x 90) = 6 | 90 | 10 |
A levonások legnagyobb része az első évben esik le, ezután értékük évről évre csökken. Ugyanakkor a kopás mértéke növekszik. A maradványérték szintén csökken, amíg el nem éri a maradványérték értékét. Az összesített mutató a következő képlet segítségével gyorsan kiszámítható:
C = Hx (H + 1) / 2, ahol
C a számok összege;
N - az operációs rendszer üzemeltetésének éve.
Előállítási módszer
A gazdálkodó egység termelési eszközeinek értékcsökkenése a termelési módszerrel kiszámítható. Ez magában foglalja az értékcsökkenés kiszámítását a termelési ráta szorozásával az értékcsökkenés értékével.
A termelési arányt úgy lehet kiszámítani, hogy az évi termelési mennyiséget elosztjuk a teljes termelés mennyiségével. Példánkban autót használunk, így a gyártás helyett a jármű futásteljesítményét használjuk. A vállalkozás állóeszközeinek értékcsökkenését a termelési módszerrel számolva az alábbi táblázat mutatja.
| Jelentési időszak | Költség az időszak elején (ezer euró) | Jármű kilométer, km | Évi értékcsökkenés (ezer euró) | Értékcsökkenés (ezer euró) | Költség az időszak végén (ezer euró) |
| Ingatlan megszerzésének dátuma | 100 | - | - | - | 100 |
| 1. év | 100 | 60 000 | 27 | 27 | 73 |
| 2. év | 100 | 60 000 | 27 | 54 | 46 |
| 3. év | 100 | 20 000 | 9 | 63 | 37 |
| 4. év | 100 | 40 000 | 18 | 81 | 19 |
| 5. év | 100 | 20 000 | 9 | 90 | 10 |
Más országokban alkalmazott egyéb módszerek
A vállalkozásoknál a tárgyi eszközök értékcsökkenésének kiszámításához használt fenti módszereken kívül a világ sok fejlett országában vannak más módszerek is. Néhányuk nagyon népszerű. Például egy német vállalatnál az értékcsökkenést progresszív módszerrel számítják ki.
Ezt a módszert azokban az esetekben alkalmazzák, amikor lehetséges a járadékráta segítségével egyszerűsíteni a tőkeköltségek kiszámítását, amelyek az értékcsökkenés és a felhasznált tőke költségei. Össze lehet hasonlítani a járadék-kölcsön visszafizetési módszerével.
A progresszív módszer használata azt eredményezi, hogy magasabb költségek merülnek fel a tőke felhasználásával szemben a lineáris értékcsökkenési módszerrel, mivel ebben az esetben az átlagos tőkeösszeg kissé alacsonyabb.
A második módszert lineáris pótlási költség módszernek nevezzük. Használatának célja az új állóeszközök vásárlásának finanszírozása értékcsökkenési megtakarítások révén.
Az ehhez a módszerhez tartozó átlagos éves értékcsökkenés különbségével egyértelműen megállapítható, hogy a vállalkozó mennyiért utasíthatja el a nominális nyereség egy részét refinanszírozás céljából. Mivel a nyereségnek ez a része a lineáris értékcsökkenés során összekapcsolódik a vállalkozás eszközeinek értékvesztésével, vagyis újrabe kell fektetni, az elveszített nyereségnek nevezzük. Mérete növekszik az emelkedő árakkal és az éves értékcsökkenéssel.
Ezt a módszert azokban az országokban használják, ahol magas az infláció. Az eredményszemléletű időszak megfelel annak az időszaknak, amelyben az eszközt használni fogják. Ha például egy autót öt évig használtak, akkor a nominális levonások éves összege a könyv szerinti érték 20% -a. Érdemes megjegyezni, hogy a mérlegben az állóeszközök nem a kezdeti bekerülési értéken szerepelnek, hanem a fennmaradó értéken, azaz a felhalmozott értékcsökkenés összegét levonva.
A társaságnak joga van az értékcsökkenés kiszámításának bármely módszerét választani, amelyet a törvény megenged. Az állóeszközök értékcsökkenésének kiszámításának módszerét a gazdálkodó határozza meg önmagában, figyelembe véve az állóeszközök üzemeltetéséből származó előnyök várható módszerét.