A közelmúltban az Ázsiai Infrastruktúra Beruházási Bank kezdte meg működését. Ez egy fiatal nemzetközi pénzügyi szervezet, amelynek máris jelentős jelentősége van a globális gazdaságban. Egyre több állam érdekli a tagság ebben a szervezetben és a velük való együttműködés. Definiáljuk, mi az Ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bank, ki az alapítója és mi a fő célja.
A teremtés története
Az Ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bank létrehozásának meglehetősen érdekes háttere van. A KNK vezetője csalódott volt az akkoriban létező nemzetközi pénzügyi intézmények, például az IMF fejlődésében. Véleménye szerint meglehetősen lassan fejlődtek, és fő célja az Egyesült Államok, Japán és az EU érdekeinek védelme volt. Az ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bankot e hiányosságok orvoslására hozták létre.
2014 közepén a kínai fél meghívást küldött Indiának, hogy vegyen részt a projektben. Ebben a tekintetben a szervezet tervezett alaptőkéje megduplázódott, 100 000 millió dollárra.
2014 októberében 21 dél- és délkelet-ázsiai ország írta alá egyetértési nyilatkozatot Pekingben. Ugyanezen országokban az Ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bank alapítói megállapodtak a további együttes fellépésekről. Ez fordulópont volt a szervezet létrehozásában. Úgy gondolják, hogy október 24-én az Ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bank hivatalosan megkezdte munkáját.
Szervezeti célok
Az AIIB fő célja az ázsiai-csendes-óceáni térség gazdasági és pénzügyi szegmensének fejlesztése. Ez a szervezet olyan konkrét projekteket finanszíroz, amelyek célja a régió infrastruktúrájának javítása vagy az egyes részt vevő országoknak a pénzügyi problémák leküzdésében vagy az egyedi problémák megoldásában történő segítése.
Bizonyos értelemben az AIIB hasonlít az IMF-re vagy a Világbankra, de regionális fókuszban van.
alapítók
Nézzük meg, hogy mely országok alapították az Ázsiai Infrastruktúra Befektetési Bankot (AIIB) a szervezet alapjában. Ezen országok közé tartozik:
- Pakisztánban.
- Thaiföldön.
- Kínában.
- Szingapúrban.
- Indiában.
- Fülöp-szigetek.
- Vietnamban.
- Üzbegisztán.
- Mongóliában.
- Kazahsztán.
- Kambodzsában.
- Malajziában.
- Bangladesben.
- Ománban.
- Kuvaitban.
- Srí Lanka
- Katar.
- Nepálban.
- Brunei.
- Mianmarban.
- Laosz.
Ezen felül Kína alapító országa az AIIB státusza. Az október 24-i memorandum jelezte, hogy 2015. március 31-ig a világ bármely országa kérelmezheti belépését az Ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bankba. Az alapítókat tehát olyan államok egészítették ki, mint Szaúd-Arábia, Tádzsikisztán stb.
résztvevők
De még a 2015. március 31-ét követően a világ bármely országa jelentkezhet az AIIB tagságához. Igaz, ugyanakkor, ha jelölését pozitívan értékelik, akkor nem alapító, hanem résztvevő státuszt kap. Ennek ellenére gyakorlatilag ugyanolyan jogokkal fog rendelkezni, mint más, az ázsiai infrastruktúra-beruházási bankba tartozó országokkal. A résztvevőket két nagy csoportra osztják: regionális és nem regionális tagokra.
Az első csoportba tartoznak az ázsiai-csendes-óceáni térség országai, például Irán, Izrael, Kirgizisztán, Indonézia és mások.
A második csoportot azok a országok képviselik, amelyek a világ más részein helyezkednek el, ám e régió államaival szoros együttműködés érdekli. Ezek olyan országok, mint Ausztria, Németország, Brazília, Portugália, Svájc, Nagy-Britannia, Németország stb.Például Németország a beruházás szempontjából a szervezet összes tagja között a negyedik helyen van, és a megfelelő szavazatokkal rendelkezik a szavazásban. A nem regionális résztvevők száma összesen 21 ország.
Az Ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bank szervezetében részt vevő országok száma jelenleg 57 ország.
Szervezet fejlesztése
A Memorandum inkább szándéknyilatkozat volt, nem pedig a szervezet munkáját szabályozó dokumentum. Annak érdekében, hogy az AIIB valóban működőképes pénzügyi struktúrává váljon, még hosszú út áll előttünk. Előtte párbeszédre várnak a résztvevők a működő mechanizmus kidolgozásáról. Ez a tárgyalások és a kompromisszumok ideje.
Az utazás első szakasza már befejeződött. 2014 novemberétől 2015 márciusáig a Kunmingban, Mumbaiban és Almatyban tartott üléseken megállapodást dolgoztak ki az AIIB létrehozásáról. Most az Ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bank országainak alá kell írniuk a megállapodás szövegét, hogy továbbléphessünk a szervezet kialakulásának következő szakaszába.
2016 januárjában a bank nagyszabású megnyitására került sor Pekingben, amelyet ünnepélyes formában tartottak.
lehetőséget, hogy bővítse
Mint fentebb említettem, az AIIB nem zárt szervezet, potenciálisan a világ bármely országa csatlakozhat ahhoz, amely ezt akarja és bizonyos feltételeknek megfelel.
Jelenleg olyan országok, mint Kanada, Ukrajna és Belgium fontolgatják a szervezet tagságának jelentkezését. Magyarország már megkapta a jelölt státuszt.
Tagsági tagadás
Ugyanakkor a KNDK-t és Tajvanot már elutasították az AIIB-tagság iránti kérelem alapján. A KNDK elutasítását a hazai gazdasági realitások és a piacgazdaság normái közötti eltérés miatt adták meg. Tajvan nem kapott konkrét magyarázatot a tagság elutasítására vonatkozóan. De nagy valószínűséggel mondhatjuk, hogy a politikai motívumok fontos szerepet játszottak itt. Mint tudod, Kínának döntő szavazata van az AIIB-ben, ugyanakkor a Kínai Népköztársaság és Tajvan rendszerei ellentétesek egymással. A kínai vezetés azonban már kijelentette, hogy Tajvan továbbra is lehetséges az AIIB-tagság a jövőben. Tajvan jelenleg jelölt státusszal rendelkezik.
Vannak olyan államok is, amelyek kifejezetten kijelentették, hogy nem akarnak részt venni az AIIB-ben. Ide tartoznak elsősorban az Egyesült Államok és Kolumbia. Japán kezdetben érdeklődést mutatott a projekt iránt, ám az Egyesült Államok nyomása alatt arra is kénytelen volt hivatalos nyilatkozatot tenni, hogy nem kíván tagja ennek a pénzügyi struktúrának. Meg kell jegyezni, hogy Japán az Egyesült Államokkal együtt vezető szerepet játszik az Ázsiai Fejlesztési Bankban, amely valójában az AIIB versenytársa.
Oroszország az AIIB-ben
Hazánk is érdekli az ázsiai Infrastruktúra-beruházási Bank szervezetének részeként való részvételt. Oroszország 2015. március végén jelentette be ilyen kilátás lehetőségét. Április közepén már tagja volt az AIIB-nek.
Kína lelkesen fogadta el az Orosz Föderáció vezetésének döntését.
Jelenleg Oroszország birtokolja a szavazatok 5,9% -át a szervezetben, amely Kína és India után a harmadik legnagyobb befolyásmérő. Ezen felül A. Ulyukaev az Orosz Föderációból származó küldött az AIIB Kormányzótanácsának tagja. Emlékezzünk vissza, hogy Alekszej Valentinovics az Orosz Föderáció gazdasági fejlesztési miniszter posztját is betöltötte.
Irányítási struktúra
Mint minden más szervezetnek, az AIIB-nek is megvan a maga irányítási struktúrája.
A fő testület, amelynek feladata a szervezet stratégiai vezetése és a legfontosabb döntések elfogadása, a Kormányzótanács. Minden részt vevő országot egy küldött képvisel. A küldött szavazatának súlya azonban attól függ, hogy egy adott állam részt vesz-e az AIIB alapító alap létrehozásában. Így a kínai küldöttségnek a Kormányzótanács összes résztvevőjének 26,06% -a rendelkezik vétójoggal minden döntés meghozatalakor.Indiában a szavazatok 7,5% -a, Oroszországban pedig 5,92% van. Az összes többi résztvevő alacsonyabb szavazati százalékkal rendelkezik az Igazgatótanácsban.
Fontos irányító testület az Igazgatóság. 12 főt foglal magában. Az igazgatótanács fontos döntések meghozatala céljából ülésezik.
Az operatív irányítást közvetlenül az AIIB végrehajtó szervei végzik. Ide tartoznak a szervezet elnöke, alelnökök és egyéb vezetõ személyzet.
Fejlesztési kilátások
Az AIIB szervezet meglehetősen optimista fejlődési kilátásokkal rendelkezik, amint ezt a vezető szakértők is igazolják. Sőt, sok elemző úgy gondolja, hogy a közeljövőben ez a struktúra valódi versenytárs lesz az IMF, a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank számára. Ugyanakkor maguk az AIIB képviselõk azt mondják, hogy nem állítanak ilyen célokat.
Ugyanakkor csak a vakok nem tudnak segíteni, de láthatják, hogy az AIIB Kína egyik ekspanziós projektje. Ez az ország már a nemzetközi pénzügyi piac egyik legnagyobb szereplőjévé vált, és igyekszik tovább erősíteni pozícióját. Az ilyen szervezetek veszélyt jelenthetnek az Egyesült Államok monopóliumára a nemzetközi hitelezés területén, ami természetesen pozitív dolog. Például az Egyesült Államok részesedése az IMF-ben meghaladja a 16% -ot, Kína az AIIB-ben - 26,06%. Kína növekvő szerepe a globális gazdaságban a magyarázat az USA vonakodására, hogy vegyen részt a teljes körű AIIB-ben.
A BRICS-országok (Kína, India és Oroszország) vezető szerepe a bank tevékenységében jó alternatívát jelent az IMF-hez, ez idáig regionális léptékű, de magasabb státuszt követelve. Bár hivatalosan ezeket az állításokat nem adják ki.
Annak ellenére, hogy az új bankszervezet közvetlen versenytárs lehet a Világbank számára, utóbbi elnöke pozitívan beszélt az AIIB létrehozásának tényéről.
Az Ázsiai Fejlesztési Bank vezetője reményét fejezte ki az általa irányított struktúra és az új szervezet közötti együttműködésről.
Bankérték
Az AIIB fontosságát e nagyszabású projekt sikeres végrehajtása esetén nehéz túlbecsülni. Nem csak a hasonló létező szervezetekkel fog versenyezni, ami jelentősen javítja a pénzügyi interakció légkörét, hanem jelentős pénzügyi befektetéseket vonz a régióban, ami természetesen hozzájárul annak gyors és intenzív fejlődéséhez.
Az AIIB létrehozása természetesen jelentős haszonnal járhat tagjai számára, az ázsiai-csendes-óceáni térséghez, valamint a globális gazdaság egészéhez, amelyre új finanszírozási források szükségesek.
Ezenkívül a szervezők akarják vagy sem, de az AIIB egy újabb tégla a multipoláris világ felépítésében anélkül, hogy bármelyik ország nyilvánvaló dominanciája lenne a többi felett. A lánc további elemei a BRICS, az SCO és a fejlődő államok hasonló szervezetei.
Hogy az AIIB előtérbe kerül-e, csak az idő fogja megmutatni, de a szervezetnek figyelemre méltó kiindulási lehetősége van a tevékenysége sikeres folytatására.
