Amikor egy társaság nyilvánosvá válik, azaz megszerezte a részvénytársaság státusát, eladásra bocsátja részvényeit. Ugyanakkor ezeket az értékpapírokat több típusra osztják. Ez a cikk a legmegfizethetőbbekre összpontosít.
Törzsrészvények
Ez a kifejezés olyan értékpapírt jelent, amely hozzájárul a társaságba történő befektetés vonzásához, és ugyanakkor bizonyos hatásköröket ruház a részvényesekre. Ez azt jelenti, hogy az ilyen iratokkal rendelkezőknek joga van szavazni a közgyűlésen. Ebből következik, hogy a törzsrészvények a kulcsfontosságú eszközök a társaság vezetésének ellenőrzéséhez.
Érdemes tudni, hogy a jövedelemhez való jog igénylésekor ezeket az értékpapírokat utoljára mutatják be. Ez az elv a felszámolás során eszközkövetelményekre is releváns.
Ezenkívül a jogszabályok értelmében a törzsrészvény-kibocsátóknak be kell tartaniuk a megállapított szabályokat. A törvény bizonyos korlátozásokat állapít meg azok számára is, akik értékpapír birtokosa.
A törzsrészleten kívül vannak jegyzett részvények. Megkülönböztető jellemzőjük az a tény, hogy kizárólag egy adott személy számára adják ki őket, és nem adományozhatók vagy adhatók el. Ennek megfelelően csak az eredeti tulajdonos kaphat jövedelmet rájuk. Az ilyen értékpapírok tulajdonosát nem lehet megváltoztatni.
Névérték
A törzsrészvénynek kétféle értéke lehet: rögzített és névleges. De azok számára, akik vállalkozásba fektetnek be, ez a terminológia nem releváns. Ezt az elkülönítést kizárólag a könyvelés használja. Az eredeti gondolat az volt, hogy a névleges érték a társaság pénzeszközeinek mutatója. Ezért éppen a társaság által kibocsátott összes részvény névértékének az a része a vállalkozás alaptőkéje. Ebben az esetben a törzsrészvények ugyanaz az ár.
Könyv szerinti érték
Ezt a mutatót az eszközök részvényenkénti engedélyezett értékeként kell meghatározni. Ennek az értéknek a meghatározásához össze kell vonnia három, a mérlegben szereplő törzsrészvény tulajdonosok számláját (felhalmozott eredmény, névleges érték és tartalék tőke). Az immateriális javakat le kell vonni a kapott összegből, és el kell osztani a forgalomban lévő részvények számával.
Megszerezni könyv szerinti érték rendkívül nehéz egy befektető számára valódi pénz formájában. De láthatja, hogy mely eszközök mögött vannak az egyes részvények. E besorolási rendszer szerint az egyetlen profitszerzési lehetőség a vállalat önkéntes felszámolása. Ha a befektető törzsrészvényeket a mérlegen szignifikánsan alacsonyabb áron vásárolt, akkor kézzelfogható nyereséget szerezhet.
Jó szavazás
Azoknak, akik a törzsrészvények megszerzésére koncentrálnak, tudniuk kell, mire számíthatnak mind a társaság tevékenysége során, mind annak felszámolása esetén.
A részvényes első joga a szavazatának a részvényesek közgyűlésén történő felhasználásának lehetősége. Ha figyelembe vesszük Oroszországot, akkor ezen ország keretein belül ez a szabály érvényes: egy részvény egy szavazatot ad. De érdemes megjegyezni, hogy ezt a megközelítést nem mindig alkalmazzák.
Osztalékfizetés
A második dolog, amelyre a részvényes számíthat, a törzsrészvények osztaléka. Megszerezheti őket, ha a társaság nyereséges. A legtöbb esetben az osztalékot készpénzben fizetik. De lehetséges egy másik lehetőség is - az ingatlan forma, a vállalati kötvények és részvények.
Az osztalékot a részvényes részesedése alapján fizetik ki a társaság saját tőkéjében.Ezenkívül az igazgatótanács befolyásolhatja a kifizetést, és nem mindig pozitívan. Ezenkívül a törzsrészvényesek csak akkor kapják meg a pénzeszközöket, miután a tulajdonosoknak kifizettek elsőbbségi részvények.
Milyen információt érdemes tudni az osztalékokról
A fent leírtak szerint az igazgatótanácsnak joga van dönteni a törzsrészvények tulajdonosai számára fizetendő osztalék kifizetésének. Ugyanezzel a sikerrel a társaság vezetése megtagadhatja a részvényesek számára fizetett osztalékot, még akkor is, ha a társaság nyereséges és jó eredményt mutat.
De kötelesek kamatot fizetni az értékpapírok tulajdonosai számára. Annak érdekében, hogy részvényesként hozzáértő módon megközelítse az osztalékfizetési folyamatot, a következő szakaszokról kell tudnia:
- Kifizetési értesítés. Ez az a szám, amikor az igazgatóság hivatalosan bejelenti, hogy osztalékot fizetnek.
- A részvényesi nyilvántartások befejezési dátuma. Arról a napról beszélünk, amikor rögzítik az osztalékra jogosult részvényesek listáját. Ez a lehetőség azonban az értékpapírok tulajdonosainak is rendelkezésre áll, amelyek ilyen státusszal rendelkeznek a nyilvántartás bezárásakor. Ennek megfelelően, ha a részvényeket a záró időpont után vásárolták meg, akkor azokra nem fizetnek osztalékot.
- Dátum osztalék nélkül. Ez az a szám, amely után két munkanap marad a részvénykönyvi bezárásáig. Azok az részvények, amelyeket ebben az időszakban vásároltak, szintén nem fizetnek osztalékot. Ezt a szabályt egyszerűen magyarázzák: a törzsrészvények osztalékát a nyilvántartás bezárása előtt három napon belül számítják ki.
- A fizetés dátuma. Ez a tényleges osztalékfizetések száma a részvényeseknek.
Tekintettel arra, hogy sok befektető a társaság osztalékpolitikájára összpontosít, a részvényfizetések méretének megváltoztatása sokkal jobban befolyásolhatja a társaság piaci árát, mint a szervezet profitszintje.
Likvidációs kompenzáció
A részvényesnek joga van a vállalkozás vagyonának egy bizonyos részére is, de csak a hozzá tartozó ingatlan részesedésével arányosan, és csak a szervezet bezárása után.
Fontos azonban megérteni, hogy egy társaság felszámolása során a törzsrészvények költsége, valamint a tulajdonuk ténye lényegesen kevesebb előnyt biztosít a részvényesnek, mint a kötvénytulajdonosok, az elsőbbségi részvények tulajdonosai és a hitelezők. Ez azt jelenti, hogy fennáll annak a veszélye, hogy tisztességes kompenzáció nélkül marad, ha a társaság eszköze a felszámolás alatt elegendő csak a privilegizáltabb befektetőknek történő kifizetésekhez.
Összefonódási jogok
Ha az igazgatótanács dönt a későbbiről társaságok egyesülése vagy annak felszívódása esetén a befektetők, akiknek ennek a társaságnak az értékpapírjai vannak, jogosultak kártérítésre. Általában a törzsrészvények visszaváltásával vagy egy új társaság értékpapírjainak kibocsátásával jár.
A részvényesnek likviditási joga is van. Arról beszélünk, hogy a részvényeket bármikor, magánügylet útján vagy nyílt licitálás útján értékesíthetjük.
Készlet forgalom
Az elsődleges piacon új törzsrészvények kibocsátása kerül forgalomba. Ehhez egy nyilvános kezdeti ajánlatot használnak. Szükség esetén igénybe veheti a professzionális közvetítők szolgáltatásait. Ezek lehetnek befektetési alapok és bankok, valamint brókercégek. Fontos megérteni azt a tényt, hogy a nyilvános kereskedelemből kapott pénzeszközöket a társaság saját tőkéjének felállítására használják fel.
De ha figyelembe vesszük a törzsrészvények eladását és vásárlását, akkor érdemes megjegyezni, hogy az ezen értékpapírokkal folytatott ügyletek túlnyomó többsége a másodlagos piacon zajlik. A magyarázat nagyon egyszerű: az ilyen értékesítések lehetővé teszik korlátlan számú tranzakció lebonyolítását ezen a téren a részvények típusa.
Maga a másodlagos piac viszont két kulcsterületre osztható: tőzsdén kívüli és tőzsdei alapú.
A tőzsdén spekulatív műveletek végrehajtására a tőzsdei kereskedési platformot használják. De nem minden vállalat élheti ezt a lehetőséget. A tény az, hogy a tőzsdék meglehetősen szigorú követelményeket támasztanak a későbbi tőzsdei jegyzésre.
A tőzsdei jegyzést úgy kell érteni, hogy a részvényeket felveszik a kereskedett értékpapírok listájába. Még akkor is, ha a társaság eredetileg képes volt teljesíteni a tőzsdei követelményeket, de miután lehetővé tette tőlük való eltérést, az értékpapírok nem tartoznak a kereskedelem kategóriájába.
A tőzsdén kívüli piacot illetően ezt a meghatározást úgy kell értelmezni, hogy azon társaságok részvényeit forgalmazzák, amelyeknek különféle okokból nincs lehetősége a tőzsdei jegyzésre.
Elsőbbségi jogok
Ebben az esetben a részvényesek kiváltságáról beszélünk, amely abban áll, hogy képes fenntartani a részvények állandó százalékát a kibocsátott értékpapírok mennyiségében. Ilyen lehetőség fennáll annak a ténynek köszönhetően, hogy a részvényesek elsősorban egy társaság részvényeit vásárolhatják meg.
Az ilyen mentességi jogokat azonban nem minden társaság alapszabálya határozza meg. Ha azonban ezt a záradékot megfogalmazzák, akkor az a részvényes, aki a részvények 15% -át birtokolja, újabb 15% -ot vásárolhat, amikor új értékpapírokat forgalomba bocsátanak. Általában a társaság igazolást ad ki a részvénytulajdonosok számára, amely jogot ad bizonyos értékpapírok megvásárlására. A részvényes kihasználhatja ezt a lehetőséget, és harmadik félnek továbbadhatja.
Nyilvánvaló, hogy a törzsrészvények bármely állami társaság fejlesztésének és tevékenységének szerves részét képezik. Ezen túlmenően az ilyen értékpapírok megfelelő használata esetén kézzelfogható előnyöket hozhatnak a részvényesek számára.
