A büntetőügyek joghatósága: fogalma és típusai. Az Orosz Föderáció Büntetőeljárási Kódexe

A büntetőügyek joghatóságának meghatározása gyakran nehézségeket okoz a folyamat résztvevőinek. Nem mindenki tudja, hogy az erre feljogosított személyek melyik testületében és összetételében figyelembe kell venni az anyagokat. A cikkben foglalkozunk ezzel a kérdéssel.

Történelmi háttér

A büntetőügyekben, valamint a polgári ügyekben a joghatóság fogalmát nem lehet újnak hívni a nemzeti jogalkotásban. 1922-1924-ben végezték. A nemzeti hatóságok 70 év alatt zajlott reformjai során minden szinten a hagyományos összetétel zajlott. A versenyen egy profi bíró és 2 laikus bíró vett részt. E tekintetben abban az időben nem merült fel a felhatalmazott testület összetételének kérdése. A büntetőügyek joghatósága 1992 után vált relevánssá. Abban az időben olyan törvényt fogadtak el, amely lehetővé tette, hogy az anyagokat kizárólag felhatalmazott személyek vegye figyelembe. 1993-ban egy másik törvényt fogadtak el, amely kétféle módon biztosítja a tárgyaló bíróság létrehozásának lehetőségét. Három hivatásos bíró vagy egyet 12 esküdtekkel mérlegelheti az ügyeket. E tekintetben ma emlékezni kell arra, hogy a kérdéses kategória elválaszthatatlanul kapcsolódik az engedélyezett szervezet összetételéhez.

érték

A büntetőügyek joghatóságát az a szerv, amelyben az anyagokat megvizsgálják, és annak összetétele határozza meg. Ez a helyzet megoldásának teljességének, objektivitásának és átfogó jellegének elvének a legfontosabb előfeltétele. Ebben az esetben a végső döntés (mondat) jóváhagyásának időszerűségének biztosítása messze nem az utolsó értéktől. A joghatósággal kapcsolatos büntetőügy irányítására vonatkozó szabályok lehetővé teszik a függetlenség, a pártatlanság és az igazságosság elvének végrehajtását. Ez megfelel a nemzetközileg elfogadott követelményeknek.

Büntetőügyek joghatósága

Ez közvetlenül a kérdéses anyagok tartalmától függ. Az ügy tárgyát a bíróság elé állított cselekmény minősítése határozza meg. Röviden megfogalmazhatja azt az elvet, amellyel az anyagokat egy adott testület joghatósága alá sorolják. A kerületi bíróság az összes ügyet megvizsgálja, kivéve azokat, amelyek a felhatalmazással rendelkező felsõ vagy katonai intézmények hatáskörébe tartoznak. Kizárólag olyan bűncselekményekről határoznak, amelyek maximális börtönbüntetése kevesebb, mint 5 év. A városi (kerületi) bíróság egy hivatásos tisztviselő részeként, két laikus értékelővel együtt mérlegelheti a cselekedeteket. Ezt az eljárást olyan bűncselekmények esetén alkalmazzák, amelyek esetében börtönbüntetés formájában több mint öt, de kevesebb mint 15 év büntetést alkalmaznak. Art. A büntetőeljárási törvény 35–38.

Az Art. Különösen a 36. cikk sorolja fel azokat a konkrét cikkeket, amelyek esetében a bűncselekményeket a városi, regionális, regionális önkormányzat, valamint az autonóm osztrákok / régiók engedélyezett struktúrája veszi figyelembe. Art. A 37. sz. A köztársaságok fegyveres erõinek joghatósága alá tartozó eseteket jelöli, és 38 - RF fegyveres erők. A kizárólagos joghatóságot a bűncselekmény különleges társadalmi jelentőségétől vagy összetettségétől függően hozzák létre. Ezeket a jeleket figyelembe veszik a meghallgatások kinevezésekor az RF fegyveres erőkben. Manapság csak a legfelsõbb felhatalmazott testület vagy a fõügyész kezdeményezésére hozza létre az exkluzív joghatóságot, ha a vádlott kéri.

Helyi bűnözés

A büntetőügy területi joghatóságát általában a cselekmény elkövetésének helyén állapítják meg. Ha ismeretlen (például az alany megvesztegetést kapott különböző városokban, a lopásokra repülőgépen került sor), akkor a bűncselekményt a nyomozás helyén folytatják le. Ez a szabály az elsőfokú elemzés alatt álló esetekre vonatkozik. Ezekben az esetekben a bűntudat / ártatlanság, a felelősség alól felmentés vagy az ítélet fő kérdései oldódnak meg.

A büntetések végrehajtásával kapcsolatos ügyek

A büntetőügyek joghatósága a megoldandó probléma tartalmától függően kerül meghatározásra. Az Art. A CPC 368. cikke egyértelműen jelzi a konkrét ügyekben zajló eljárások helyét. Például, a korrekciós kolóniából történő előzetes letartóztatásról és a büntetés meg nem valósult részének enyhébb szankcióval történő felváltásáról szóló döntés a kolónia helyszínén történik. Ennek oka az, hogy a döntés meghozatalakor a büntetés-végrehajtási intézetben való tartózkodása során figyelembe kell venni az elítélt személyzetét. Ennek megfelelően a kolóniát kezelik.

A letartóztatás érvényességének és jogszerűségének ellenőrzése / időtartamának meghosszabbítása

A büntetőügyek joghatóságát a fogva tartott személy tartózkodási helyén állapítják meg. Ez azonban nem minden esetben eshet egybe a vizsgálat helyével vagy annak a hatóságnak a helyével, ahol az anyagokat megvizsgálják. E szabály végrehajtását az Orosz Föderáció Alkotmánybíróságának határozatában szereplő követelmények figyelembevételével kell végrehajtani. Ennek értelmében az indokolatlan letartóztatással kapcsolatos panaszt nemcsak közvetlenül a fogva tartott személynél, vagy annak védőtanácsánál lehet benyújtani a fogva tartás helyének hatóságához, hanem annak a személynek is, akinek ezt az intézkedést kiosztották, de még nem alkalmazták. Az utóbbi esetben a bíróság meghatározásakor a határozat elfogadását követően nehézségek merültek fel. Több lehetőség is lehet. Az ügy bírósághoz történő továbbítására az alábbiak helyén kerülhet sor:

• nyomozási tevékenységek végrehajtása;
• az elfogatóparancsot kiadó tisztviselő helye;
• azon ügyészi hivatal helye, amelynek alkalmazottja felhatalmazást kapott;
• annak a polgárnak a tartózkodási helye, akinek letartóztatni kell, és így tovább.

A büntetőügyek joghatósága a béke igazságszolgáltatása szempontjából

Egy felhatalmazott személy áttekinti a következő anyagokat:

1. Az 1. cikk hatálya alá tartozó bűncselekmények magánjogi üldözése 115., 116., 129. cikk, az 1. rész 1. cikke A Büntető Törvénykönyv 130. cikke.
2. Kisebb cselekedetek, amelyek maximális büntetése legfeljebb 2 év börtön. A kivételek az 1. cikkben felsorolt ​​esetek. 467 A büntetőeljárási törvénykönyv.

Bűncselekmények vizsgálata a vádlottak egyedi jellemzői alapján

A személyes joghatóságot a bűnös személyiségi jellemzői alapján állapítják meg. Általános szabályként figyelembe veszik a katonai személyzet kategóriájába, hivatalos pozíciójába vagy rangjába való tartozását. Az első alapon megállapítják, hogy az eset megvizsgálása katonai bíróság hatáskörébe tartozik-e (a joghatóságot meghatározzák). A vádlott pozíciója vagy rangja jelentős azokban az esetekben, amikor egy adott testületet ki kell választani a teljes rendszerből. Külön probléma a joghatóság meghatározása, amikor maguk a bírák követelik el azokat.

Háborús bűncselekmények

Joghatóságukat és joghatóságukat a Törvényszék Alapokmánya határozza meg (a 11–20. Cikkben). Követelményeit a gyakorlatban kell alkalmazni, figyelembe véve az országban az 1991-1992 utáni eseményeket. Mint korábban, a katonai bíróságok megvizsgálják az RF fegyveres erők cselekedeteit. Ezenkívül a háborús bűncselekményt nem magyarázza a rendelet. Más normatív aktusokban, beleértve a büntető törvénykönyvet, nincs meghatározás. A háborús bűncselekmény tartalmáról többé-kevésbé teljes képet kaphat több törvény tanulmányozása után. Ugyanakkor nem csak a fegyveres erők alkalmazottja viselhet alperesként. E tekintetben a katonai bíróságok mérlegelhetik a bűncselekményeket:

• A szolgálati rend ellen, amelyet magas rangú tisztviselõk köteleztek el korrekciós lehetőségek írja.
• Kémkedés, elkötelezett, beleértve a katonaságot is.
• Csoportos jellegű, ha az egyik vádlott a fegyveres erők tisztje.
• Olyan területeken elkötelezett, ahol az általános joghatósággal rendelkező bíróságok rendkívüli körülmények miatt nem működnek.

A katonai hatóságok több bűncselekmény anyagát is megvizsgálják, ha legalább egyikük a joghatósága alá tartozik.

Kulcsfontosságú tényezők

A katonai hatóságok joghatósága alá tartozó büntetőügyek különböző szintű joghatóság alá tartoznak. Pontosabban, ezt több tényezővel összhangban kell meghatározni. Legfontosabb az elszámoltatható személy hivatalos státusa és katonai rangja. Tehát a Törvényszék alapokmánya meghatározza, hogy:

1. Az olyan alkalmazottak bűncselekményeit, akiknek katonai rangja a 2. rang századának vagy az ezredes hadnagynak felel meg, a flotillák, a helyőrségek, a formációk és a hadsereg testében veszik figyelembe.
2. Az ezredesek vagy az I. rangú kapitányok, az 1. rangú vagy annál magasabb hajók parancsnokának helyzetében lévő személyek, valamint a velük egyenlő helyzetben lévő szervezetek által elkövetett cselekedeteket csapatok, típusú és flották és körzetek csoportjainak és típusainak bíróságai vizsgálják meg.
3. Az admirálisok vagy tábornokok bűncselekményeit az RF Fegyveres Erők Katonai Kollégiuma tárgyalja. Ezenkívül hatáskörébe tartozik az egységek parancsnokainak és a rangsoruk fölött lévõ alkalmazottak által elkövetett cselekedetek.

A katonai szférában elkövetett bűncselekmények megvizsgálására felhatalmazott külön testület létrehozásakor nem csak az „egyéni” tényezőt veszik figyelembe. Nem kevésbé fontos az eljárás tartalma (tárgya). Tehát azokat a bűncselekményeket, amelyek békeidőben halállal büntetendők, középszintű bíróságokban kell mérlegelni. Sőt, a vádlottak hivatalos pozíciója vagy címe sem számít. A rendkívüli jelentőségű eljárásokat az RF fegyveres erők katonai kollégiumában végzik.

Különleges esetek

Mint fentebb említettük, ide tartoznak a bírók által elkövetett bűncselekmények. Az ilyen esetek megvizsgálására felhatalmazott külön testület létrehozása a vonatkozó szabványok alkalmazásával történik. Különösen az Orosz Föderációban a bírák jogállását szabályozó törvényről beszélünk, amely e személyek sérthetetlenségét állapítja meg. Az elkövetett bűncselekményt közvetlenül a Legfelsőbb Bíróság tekintheti meg, ha a vádlott azt kéri. Ezt a helyzetet az 1. cikk rögzíti. Az említett törvény 16. cikkének (7) bekezdése.

A megfontolás átadása egy másik testületnek

Az eljárási törvény előírja a büntetőügyek joghatósága megváltoztatását. Különösen az Art. A 40. ábra arra utal, hogy az anyagokat egy magasabb hatóság mérlegelheti, ha azok alacsonyabb intézmények hatáskörébe tartoznak. Így az előbbi bármely bűncselekményt első fokon bíróság elé helyezheti, ha a vádlott ezt kéri. Ezenkívül a 3. cikk meghatározza a különleges szabályokat. 38 A büntetőeljárási törvénykönyv. Különösen a cikk megengedi a bonyolult és különleges társadalmi jelentőségű bűncselekmények akadálytalan továbbítását az Orosz Föderáció fegyveres erőinek. Ezt mind a Legfelsõbb Testület kezdeményezésére, mind a főügyész ajánlása alapján, a vádlottak kérésére meg lehet tenni.

Art. 44 A büntetőeljárási törvénykönyv

Megalapozza annak lehetőségét, hogy az ügyet ne egy magasabb szintű hatósághoz, hanem egy azonos szintű testülethez továbbítsák. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a jogszabályban e mozgás feltételei rendkívül bizonytalanok. Ezen felül vannak ellentmondások az Art. Az Orosz Föderáció alkotmányának 47. cikke, 1. része. Art. A büntetőeljárási törvénykönyv 44. cikke lehetővé teszi az ügy „különleges esetekben” továbbítását az alábbiakra:

• Az anyagok leggyorsabb, objektívebb és legteljesebb áttekintése.
• A próba oktatási funkciójának végrehajtásának maximális támogatása.

Anyagok más okokból történő továbbítása nem megengedett.

Határozat az eljárás átruházásáról

Ezt a műveletet csak felhatalmazott személy hajthatja végre.Az Orosz Föderáció egy régióján, területén, köztársaságban vagy bármely más alkotóelemén belül az illetékes bíróság (regionális, regionális, köztársasági stb.) Elnöke dönthet az ügy átadásáról. Ami az anyagoknak az egyik régió hatóságaitól egy másik szervezet felhatalmazott intézmé- nyeire történő átadását illeti, ezt az eljárást össze kell hangolni a RF Fegyveres Erők elnökével vagy helyettesével. Hasonló módon oldják meg a katonai alrendszerben a próba átadásának kérdését.

Magában az ilyen feltételezések ellentétesek az alkotmánnyal. Ezekben az esetekben a CPC nem írta elő a vádlottak véleményének figyelembevételének szükségességét. Ezt az ellentmondást enyhíti a fegyveres erők plenumjának magyarázata. Különösen azt mondja, hogy ha lehetetlen megvizsgálni egy büntetőeljárást az említett felhatalmazott személy által, és a bíróságon, amelynek joghatósága alá tartozik, egy magasabb testület elnöke áthelyezheti az eljárást egy másik legközelebbi, azonos szintű intézménybe, kötelezõen értesítve a feleket az eljárás indokairól. .

Ezt a helyzetet különböző körülmények okozzák. Például akkor merül fel, ha elfogadhatatlan, hogy ugyanazon bíró vizsgálja felül az anyagokat, olyan tényezők jelenléte révén, amelyek megakadályozzák az adott bírót az ügy tárgyalásán. Az Orosz Föderáció fegyveres erői tehát arra utasítják az alsóbb testületeket, hogy korszerűsítsék az 1. cikk rendelkezéseit. 44 A büntetőeljárási törvénykönyv. Ebben az esetben a cél az önkényes döntések megelőzése, amelyek sértik a vádlottak jogait és érdekeit.

A szabályok

A CPC külön eljárást hoz létre az eljárások egyik testületről a másikra történő áthelyezésére. Az ilyen szabályok célja a bürokrácia és a késleltetési eljárások kiküszöbölése. Tehát a CPC-ben megállapításra kerül:

1. Ha a bíró a tárgyalás megkezdése előtt úgy ítéli meg, hogy azt egy másik bíróságon kellene megvizsgálni, akkor az anyagot a megfelelő hatósághoz kell irányítania.
2. Ha a fent említett körülményt már az ülések során tisztázták, akkor a tárgyalás átadása nem szükséges, ha a vádlott nem ragaszkodik hozzá. A jogalanynak ilyen joga van a Art. Az Alkotmány 47. cikkének 1. része.
3. Ha a tárgyalás során kiderül, hogy a bűncselekmény egy katonai vagy magasabb bíróság joghatósága alá tartozik, akkor azt a megfelelő hatósághoz kell eljuttatni.
4. Azokat az anyagokat, amelyeket egy magasabb felhatalmazással rendelkező intézmény vesz figyelembe, nem szabad eljuttatni alacsonyabb szintű intézményekhez.
5. A bíróságok közötti joghatósági viták nem megengedettek. Ez a követelmény az Art. 45 A büntetőeljárási törvénykönyv.

következtetés

A joghatóság meghatározásakor számos tényezőt figyelembe vesznek, ideértve a vádlott személyével, helyzetével, az ügy összetettségével és a bűncselekmény súlyosságával kapcsolatoskat. A törvény előírja az anyagok elküldésének lehetőségét egy másik szervhez eljárás céljából. Amint azonban a Legfelsõbb Bíróság kifejtette, egy ilyen eljárást minden felek kötelezõ értesítésével kell végrehajtani. Ez jelzi a Legfelsõbb Hatóság azon kívánságát, hogy fejlessze az egész igazságszolgáltatási rendszert. Valószínűleg a vádlott nézeteltérésének vagy hozzájárulásának nyilvánosságra hozatalának kérdése az ügy átadására, a konkrét eljárási cselekvések később megoldódnak. Jelenleg vannak olyan hiányosságok a jogszabályokban, amelyek különleges esetekben bizonyos nehézségeket okoznak.