Hazánkban még a bűncselekmény elkövetésére való felkészülés is jogellenes cselekedet. A kérdés minden körülményét figyelembe veszik Oroszország Büntető Törvénykönyvének 30. cikke.
Bűnügyi szándék
Időnként az elkövetők gondosan készülnek fel bűncselekmény elkövetésére. Gondosan tanulmányozzák a helyzetet, szükség esetén kiigazítva, hogy megteremtsék a szükséges feltételeket. Időnként egy teljes tervet készítenek, amelynek végrehajtásához kiválasztják a szükséges eszközöket és eszközöket. De néha az előre nem látható körülmények kombinációja miatt nem lehetséges bűnözési szándékát logikai következtetésbe hozni. Ennek ellenére továbbra is egyértelmű kísérlet szándékos jogellenes cselekmény elkövetésére. A hasonló intézkedéseket az Art. A büntető törvénykönyv 30. cikke.
Három alkotóeleme van, amelyek mindegyike úgy határozza meg a tevékenységeket, hogy bizonyos kritériumok szerint kiemelje őket. Art. A Büntető Törvénykönyv 30. cikke csak azt határozza meg, hogy az elkövető melyik bűncselekményt követett el minden cselekedetét. Ebben az esetben lehetővé válik, hogy megértsük, mit akart a bántalmazó elérni, és milyen eszközöket használt erre. A vizsgálat során talált minden bizonyítéknak fel kell tüntetnie a gyanúsított szándékát. Csak akkor, a törvénynek megfelelően, bíróság elé lehet állítani e cikk alapján. Az eset körülményeinek figyelembevételekor nem szabad megengedni közelítést vagy sejtést. A tényeknek világosan meg kell határozniuk a szándékokat.
Előzetes előkészítés
Az állampolgároknak a jövőbeli bűncselekmény előkészítésével kapcsolatos cselekedeteit az 1. cikk 1. része tárgyalja. Oroszország Büntető Törvénykönyvének 30. cikke. Ezeknek olyan tevékenységeknek kell lenniük, amelyek egyértelműen összpontosítanak:
- Eszközök vagy egyéb eszközök keresése vagy gyártása, amelyekkel a vádlott a kívánt cél elérésére törekedett. Ide tartozhat egy lőfegyver vagy más fegyver megszerzése, valamint a saját kezű elkészítése.
- A szükséges feltételek megteremtése, amelyek később valódi kárt okozhatnak más személynek.
- Keressen olyan embereket, akik hozzájárulhatnak a bűncselekmény elkövetéséhez, és távolítsa el az előzetes összeesküvés kérdését.
Ha a felsorolt jelek közül legalább az egyik jelen van, akkor magabiztosan beszélhetünk arról a tényről, hogy egy adott polgár egy jövőbeli bűncselekmény elkövetésére készül. Emlékeztetni kell arra is, hogy ezek a cselekmények csak a bűncselekmény feltétele, és nem annak oka. Természetesen a későbbi büntetés mértéke attól függ.
Cselekvési feltételek
Art. A Büntető Törvénykönyv 30. cikkének második része meghatározza azokat a feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a gyanúsítottat bíróság elé állítsák. A kérdés itt a bűncselekmény minősítésével kapcsolatos. Súlyos vagy különösen súlyos státusúnak kell lennie. Ez a feltétel szükséges.
Azokban az esetekben, amikor közepes vagy kisebb súlyú bűncselekményt követtek el, ilyen vádat nem nyújtanak be. Korábban, az 1996. évi büntető törvénykönyv értelmében, ez lehetséges volt. Ezután a kérdést a cselekmény társadalmi veszélye alapján igazították ki. Jelenleg az olyan cselekedetek, amelyek kisebb fenyegetést jelentenek, nem bűncselekmény előkészítése. Először be kell bizonyítani a cselekedet különleges veszélyét és súlyosságát. Vagyis a bíróságnak megerősítést kell kérnie arról, hogy az esemény lehetséges kimenetele szükségszerűen valódi fenyegetést jelent a társadalom számára. Csak ezt követően lehet ilyen cselekményt bűncselekménynek tekinteni, amelyet a körülmények véletlen kombinációja miatt nem lehetett befejezni.
Bűncselekmény
Időnként egy személy szándékosan végez olyan tevékenységeket, amelyek célja konkrét károsodás. De a befolyásától eltérő okok miatt ez nem vezet a kívánt eredményhez. A törvény szerint az ilyen cselekedetek bűncselekménykísérletnek minősülnek. Ezt bizonyítja az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyvének 30. cikke harmadik része. Ebben az esetben a kiválasztott tárgyat egy konkrét veszély fenyegeti, amely természetesen növeli a kötelességszegés veszélyét. Vannak olyan körülmények, amikor egy vádlott egy adott helyzetben egyszerűen nem tesz semmit, és ez járul hozzá a bűncselekmény elkövetéséhez. A mulasztás akkor is veszélyt jelent, ha minden szándékosan történik.
A fentiek alapján azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a cselekményt csak akkor tekintik bűncselekmény elkövetésének kísérletének, ha a következő jelek egyértelműen vannak jelen:
- szándék vagy szándék;
- minden cselekedet (tétlenség) e bűncselekmény elkövetésére irányul;
- a bűncselekmény nem fejeződött be;
- az okok, amelyek megakadályozták egy adott bűncselekmény elkövetését, nem függtek a vádlottak akaratától és vágyától.
A bíróság csak akkor alkalmazhatja e cikk harmadik részét rá.