Az Orosz Föderáció legfelsõbb törvényhozó szervei: felépítés és hatáskörök

Az Orosz Föderációban a törvényhozási funkciókat a parlament látja el. Az alkotmány felhatalmazza őt. Vizsgáljuk meg továbbá, mely magasabb jogalkotó testületek vannak benne.

struktúra

A Parlament kollégiálisan megválasztott vagy részben kinevezett testület. Ez az ország egész lakosságának szuverenitását képviseli, akaratát törvények formájában fejezi ki. A parlament felépítése a következő Oroszország legfelsőbb jogalkotó testületeit foglalja magában: a Szövetség Tanácsa és az Állami Duma. Ezenkívül ez utóbbi az egész nemzet képviselőjeként jár el. A Szövetségi Tanács tükrözi a kormány szövetségi jellegét. A Parlament állandó intézmény. Egységes szervezetként működik. Ez azonban nem azt jelenti, hogy magasabb az Orosz Föderáció jogalkotó szervei, belépve, cselekedj együtt. Az Alkotmány megállapítja, hogy a Szövetségi Tanács és az Állami Duma üléseit külön kell megtartani. Ugyanakkor ezek a kamarák összegyűlhetnek az országvezető, az Alkotmánybíróság üzeneteinek, valamint a külföldi hatalom képviselőinek jelentéseinek meghallgatására.

Az oktatás előfeltételei

Az Orosz Föderáció ma működő legfelsőbb törvényhozó szervei felváltották a korábbi intézményeket. Ők voltak a Népi képviselők Kongresszusa és a Legfelsőbb Tanács. Ezek a jogalkotó testületek nem válhatnak az ország valódi parlamentjévé. Ennek oka az volt, hogy a korábbi alkotmány által rájuk ruházott hatalom ellentétes volt a mai kormányzati alapelvekkel.

hatáskörök

Az Orosz Föderáció legfelsõbb törvényhozó testületeinek kizárólagos joga van normatív aktusok elfogadására. Nem lehet szövetségi törvényt elfogadni a Szövetségi Tanács és az Állami Duma megfontolása nélkül. Ezenkívül az Alkotmány tiltja bármilyen más ilyen hatalommal bíró struktúra létrehozását. Az Orosz Föderáció legfelsõbb törvényhozó szervei hatáskörükön belül befolyásolhatják az ország kül- és belpolitikáját. Ezt a hatást a szövetségi törvény elfogadásával valósítják meg. Feladataik ellátása során ezek az intézmények függetlenek az elnöktől és a bíróságoktól. Mindezen struktúrák között azonban szoros kapcsolat alakult ki.

függetlenség

Az Orosz Föderáció legfelsõbb törvényhozó testületei nem tartoznak a végrehajtó intézmények ellenõrzése alá. Pénzügyi szempontból függetlenek és önállóan határozzák meg költségeiket. Ez utóbbi szerepel a költségvetésben. A Szövetségi Közgyűlés (a Szövetségi Tanács és az Állami Duma) önállóan kezeli a pénzügyi forrásokat. A parlamenti kamarák kiegészítő berendezést alkotnak. A végrehajtó struktúrák nem tudnak beavatkozni az ő tevékenységébe. Az Orosz Föderáció legmagasabb szintű jogalkotó testületei maguk az alkotmányos rendelkezések alapján meghatározzák saját szervezetüket és tevékenységük sorrendjét. Senkinek nincs joga beavatkozni a parlament munkájába. Ez biztosítja a Szövetségi Közgyűlés valódi mindenhatóságát, függetlenségét és függetlenségét.

korlátozások

Meglehetősen széles hatáskörökkel vannak korlátozó mechanizmusok. Ezeket a következő alkotmányos formákban fejezik ki:

1. Az elnök vétója.
2. Népszavazás (amikor összehívják, a törvények a parlament részvétele nélkül jóváhagyhatók).
3. Az országvezető joga bizonyos esetekben az Állami Duma feloszlatására.
4. Az Alkotmány azon követelménye, hogy a pénzügyi törvényeket csak a kormánygal való egyeztetés után fogadja el.

Ezen túlmenően az Orosz Föderáció jogalkotói hatalmának korlátozóiként ratifikált nemzetközi megállapodások léteznek, amelyek jogi ereje meghaladja a szövetségi törvényt.

Szövetségi Tanács

Tagokból áll, akik az ország minden alanyát képviselik. A Szövetségi Tanács célja a meglévő régiók érdekeinek kifejezése. Az Orosz Föderáció minden egyes témájából a Szövetségi Tanácsban 2 képviselő van. A Szövetségi Tanácsot tagjai megválasztásával hozzák létre. A jelölt 30 évnél idősebb Orosz Föderáció állampolgára lehet. Ezenkívül szavazati joggal kell rendelkeznie. A régiók képviselői a tárgyaló törvényhozó és végrehajtó testületeinek tisztviselői.

Állami Duma

A Szövetségi Tanács elválaszthatatlan kapcsolatban áll a parlament második kamarájával. Ezen szervek fő feladata az Állami Duma és a Szövetségek Tanácsa törvények elfogadásával kapcsolatos tevékenysége. Az Állami Dumát általános választásokon hozzák létre. Ebben a testületben 450 képviselő van. Az Állami Duma tagja lehet olyan ország állampolgára, amelynek életkora legalább 21 év. Akárcsak a Szövetségi Tanács tagjelöltjeként, szavazati joggal kell rendelkeznie.

Ugyanaz a személy nem lehet egyszerre a Szövetségi Tanács és az Állami Duma tagja. A képviselõk megválasztását pártlisták szerint végzik. Az Állami Duma alá tartozó kérdések megfelelő előkészítésének és későbbi megvitatásának biztosítása érdekében külön tanácsot hoznak létre. Megtervezi a munkát és befejezi a számlák kialakítását, amelyeket az üléseken tárgyalnak.