A sztrájkhoz való jog és a tartási eljárás

A vállalkozásokban létező összes lehetséges egyeztetési eljárás ellenére ezek nem mindig hoznak pozitív eredményt. Ezért ismeri el az Orosz Föderáció alkotmánya a sztrájkjogot a vállalkozás alkalmazottai számára.

meghatározás

A munkavállaló ideiglenes önkéntes eltérése a munkaköri feladatai teljesítésétől a kollektív munkaviták rendezése érdekében a sztrájk fogalmát vonja maga után. A sztrájkjogot az Orosz Föderáció alkotmánya és az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve határozza meg.

A részvétel csak önkéntes lehet. A munkavállalókat nem sztrájkolni kényszerítheti, veszélyeztetheti őket az eseményen való részvétel megtagadása esetén.

Az a személy, aki egy alkalmazottat sztrájkban való részvételre kényszerít, vagy fordítva, hogy megtagadja a részvételt, felelősségre vonható (beleértve a büntetést is).

Figyelmeztető sztrájk

Az elővigyázatossági sztrájk olyan kampányt jelent, amely a vállalkozás alkalmazottainak bebizonyítása, hogy készek minden áron elérni a meghatározott követelményeket. Az ilyen típusú sztrájk bejelenthető a megbékélési folyamat során. Használhatja egyszer a kollektív viták során. Ráadásul egy ilyen sztrájk időtartama nem lehet több, mint egy óra.

Az elővigyázatossági sztrájkról az egyeztetési folyamatban részt vevő alkalmazottak képviselő testülete dönt. Vezeti a sztrájkot és biztosítja a szükséges szolgáltatásokat.

Alkotmányos képlet

Az Alkotmányos képlet, amely meghatározza a sztrájkhoz való jogot az Orosz Föderációban, a következőket tartalmazza:

1. A sztrájk elfogadása az alkalmazottak törvényes cselekedeteként.
2. A sztrájkhoz való jog érvényesítése az állami garanciarendszer létrehozásával.
3. A sztrájk elfogadása a kollektív munkaviták megoldásának eszközeként.
4. A létrehozott jogi sztrájkrendszer átvitele a szövetségi kormányra.

Az Orosz Föderáció alkotmánya a sztrájkhoz fűződő jogot a jogaik védelme érdekében végzett együttes fellépés és a rendelkezésére álló egyéb munkajogok gyakorlása közötti kapcsolatként jellemzi.

Jogi lehetőségek

A sztrájknak van egy sajátossága - önkéntes döntéshozatal a részvételről vagy az eseményen való részvételről.

A munkavállalók sztrájkhoz fűződő joga olyan jogi szempontok jelenlétét vonja maga után, mint:

1. Ingyenes megbeszélés a sztrájk megtartásának lehetőségéről és a bejelentésről való döntés.
2. Ingyenes döntés a rendezvény formájáról, a megfogalmazott követelményekről, biztosítva a szükséges szolgáltatások megvalósítását.
3. A rendezvény akadálytalan lefolytatása, a közrend fenntartása és mások jogainak megsértése.
4. A sztrájk felfüggesztése vagy megszüntetése a felhatalmazott testület határozatával.
5. A törvény által biztosított garanciák felhasználása.

Ha lehetséges sztrájk

A munkajog határozza meg a sztrájk lehetőségét az alábbi esetekben:

• az egyeztetési folyamat nem eredményezett pozitív eredményt;
• a munkáltató vagy képviselői nem értenek egyet;
• a munkáltató nem tartja be a kollektív vita során megkötött megállapodás feltételeit;
• a munkaügyi választottbírósági határozat végrehajtására nem kerül sor.

Mindezek a feltételek biztosítják az alkalmazottak számára a sztrájk folytatását. Ugyanakkor a vezető oldal képviselőinek nincs joga sztrájkot megszervezni, és annál is inkább részt venni abban.

Illegális sztrájkok

A sztrájkjog korlátozására kerül sor:

1. A harci törvény vagy a rendkívüli állapot bevezetésekor vagy különleges intézkedések bevezetésekor figyelembe veszik a vészhelyzetre vonatkozó jogszabályokat.
2. Az Orosz Föderáció fegyveres erőiben és más militarizált testületekben, amelyek felelősek az ország védelmének, állambiztonságának, sürgősségi mentési műveleteinek, kutatási műveleteinek és a természeti katasztrófák kiküszöbölésének.
3. A bűnüldözésben.
4. Olyan szervezetekben, amelyek veszélyes gyártási típusokat szolgálnak fel, mentőállomásokon vagy sürgősségi orvosi ellátáson.
5. Olyan szervezetekben, amelyek biztosítják a lakosság megélhetését.
6. Ha a sztrájk veszélyeztetheti az ország védelmét, az állambiztonságot, az életet és a közegészségügyet.

A sztrájkjogot a szövetségi törvény korlátozhatja. Például a sztrájk elfogadhatatlan a Szövetségi Állami Szolgálat tisztviselői számára.

Sztrájkhatározat

A munkajog lehetővé teszi a sztrájkhatározat alkalmazását az alkalmazottak ülésén annak képviselő testületének javaslatára, amelyet korábban a munkahelyi kollektív viták rendezésére választottak.

A munkavállalók sztrájkban való részvételéről szóló döntést, amelyet a szakszervezet hirdetett meg, a szervezet alkalmazottainak ülésén hozzák meg egyeztetési folyamat nélkül.

Az ilyen munkavállalói találkozó legális, ha az összes alkalmazott 50% -án vesz részt. A munkáltatónak biztosítania kell a csapat számára a találkozó helyiségeit, és nem zavarhatja a találkozót.

A határozat akkor tekinthetö elfogadottnak, ha a találkozón jelen lévõ alkalmazottak fele szavazatot ad meg. Ha az ülést nem lehet megtartani, a felhatalmazott testület a sztrájkot alátámasztó aláírások gyűjtésével jóváhagyhatja döntését.

Az egyeztető bizottságnak öt napon belül működnie kell, amely legkésőbb három nappal a kezdete előtt írásban bejelenti az előzetes sztrájkot.

A sztrájkról tíz nappal korábban írásban értesíteni kell a munkáltatót.

Mit jelöl a határozat

A sztrájkjogot megadó határozatnak tartalmaznia kell:

• a vitában részt vevő felek nézeteltéréseinek listája;
• az esemény dátuma és időpontja, a várható időtartam és a résztvevők száma (a sztrájknak a kihirdetésétől számított 60 napon belül kell kezdődnie);
• a sztrájkot vezető testület neve, a megbékélési folyamatban részt vevő alkalmazottak képviselőinek összetétele;
• a sztrájk során elvégzendő minimális szolgáltatásokra vonatkozó javaslatok listája.

A munkáltatónak figyelmeztetnie kell a kollektív viták rendezésére az illetékes állami szervet a tervezett sztrájkról.

Ha a sztrájk nem időben kezdődik, akkor a konfliktus ezt követő megoldását a 19. cikknek megfelelően kell végrehajtani. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyvének 401. cikke (egyeztetési eljárások).

Ki vezet?

A sztrájkot a munkavállalók képviseleti testülete vezeti. Összehívhat egy értekezletet, megkaphatja a munkáltatótól a csoport érdekeit érintő szükséges információkat, vonzza a vitatott kérdésekben véleményt készítő szakembereket.

A képviselő testület megkaphatja a sztrájkjogot (ennek megszervezésének ismernie kell), valamint ennek a személynek joga van felfüggeszteni az eseményt.

Ha szükséges a sztrájk folytatása, nem szükséges a vita újbóli felülvizsgálata. Elegendő három munkanapon belül figyelmeztetni a munkáltatót és az illetékes állami hivatalt erről.

Maga a sztrájk során mindkét félnek folytatnia kell a konfliktus megoldását egyeztetési eljárások útján.

biztosítékok

Milyen célból adják a sztrájkjogot? A sztrájkoló fél érdekeinek védelme és az ellentmondásos helyzet megoldása érdekében, amelynek eredményeként a sztrájkolók bizonyos garanciákat is kapnak. Ide tartoznak:

• A sztrájkban való részvétel nem tekinthető a munkafegyelem megsértésének, és nem indokolja a munkavállaló elbocsátását. Kivételt képeznek azok a helyzetek, amikor a munkavállalót megtagadták a sztrájk beszüntetését.
• A sztrájkban részt vevő személyekkel szembeni fegyelmi eljárás tilalma.
• A munkavállaló munkahelyének és helyzetének megtartása a sztrájk során.
• Lehetséges kompenzációs kifizetések a sztrájkban részt vevő személyeknek (ha ezt a tényt a kollektív szerződés rögzíti).
• A sztrájkban való részvétel nem tekinthető a fegyelem megsértésének.

De azon a tényen alapul, hogy a munkavállalók a sztrájk ideje alatt nem teljesítik kötelezettségeiket, a munkáltatónak joga van ahhoz, hogy ne fizessen nekik fizetést. Azokat is, akik nem vesznek részt a sztrájkban, de közismert okok miatt nem tudják elvégezni a munkájukat, írásban értesíteniük kell a vezetőt. A munkáltató viszont ezeket az alkalmazottakat átviheti egy másik munkahelyre.

A sztrájk visszavonása vagy ütemezése

A sztrájk a Legfelsõbb Bíróság határozatával jogellenessé nyilvánítható a szervezet vezetõjének vagy az ügyészség kérésére. Ezt a döntést felhatalmazott személy közli a munkavállalókkal.

Ha a sztrájk veszélyezteti az emberek életét és egészségét, a bíróságnak vagy havonta el kell halasztania, vagy ugyanazon időszakra el kell halasztania. Különleges esetekben az Orosz Föderáció kormányának joga van felfüggeszteni a sztrájkot, amíg a bíróság nem oldja meg a vonatkozó kérdést, de legfeljebb 10 napra.

A konfliktushelyzetek megoldása során tilos a lezárás (a munkavállalók sztrájkban való részvétele miatt történő elbocsátása).

A felek kötelezettségei

A sztrájkhoz fűződő jog a résztvevőinek nemcsak lehetőséget biztosít bizonyos feltételek teljesítésére, hanem bizonyos kötelezettségek betartására is:

1. A sztrájk során a feleknek folytatniuk kell a kollektív viták egyeztetési eljárás útján történő rendezését.
2. A sztrájkot vezető személyeknek biztosítaniuk kell a résztvevők számára biztonsági intézkedéseket, fenntartania kell a közrendet, meg kell védeniük a vállalkozás vagyonát, és meg kell szüntetniük azokat a felszereléseket, amelyek veszélyeztethetik a sztrájkolók életét és egészségét.
3. Azoknak a szervezeteknek, amelyek a sztrájkok során biztosítják az emberek és érdekeik biztonságát, minimális munkát kell biztosítaniuk. Ha ezt a minimumot nem teljesítik, akkor a sztrájk illegálisnak minősül.

felelősség

A sztrájkjogot és annak végrehajtását az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve és az Orosz Föderáció alkotmánya szabályozza. És mi a felelősség az illetéktelen és illegális sztrájkokért? Többféle szankció létezik:

1. Fegyelmi büntetés. Az ilyen típusú felelősséget a 20. cikk előírja. Az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve 417. Azokat a munkavállalókat, akik sztrájkot indítottak vagy nem állították le azt a napot követõen, hogy a határozatot meghatalmazott testületnek adták, fegyelmi eljárás alá vonhatók, és maga a sztrájk illegálisnak tekinthetõ.
2. Adminisztratív felelősség. Az ilyen típusú büntetést a 9. cikk előírja. 20.26. Az Orosz Föderáció közigazgatási kódexe. A cikk szerint, ha a munkát önkényesen állítják le, és ezt a tevékenységet törvény nem írja elő, akkor az 1500 munkavállalót pénzbírsággal kell kiszabni. Ennek megfelelően, ha a sztrájkot időben befejezik, vagy egyáltalán nem indítják el, akkor az ilyen intézkedéseknek nincsenek adminisztratív következményei.
3. Polgári jogi felelősség. Ezt a büntetést csak azoknak a szakszervezeti szervezeteknek kell kiszabni, amelyek a sztrájkot jogellenesnek nyilvánították és nem állították le. Az ilyen szervezeteknek meg kell téríteniük a vállalkozás által a szervezett sztrájk által elszenvedett összes veszteséget. A szervezetnek saját költségén és a bíróság által megállapított összegben kell kártérítést fizetnie.
4. Büntetőjogi felelősség. Az illegális sztrájk ilyen típusú büntetését az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve nem írja elő, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy büntetőeljárást lehet indítani például az Art. A büntető törvénykönyv 315. cikke a hatóságok képviselőinek, a köztisztviselőknek, a helyi önkormányzati szervek alkalmazottainak és a kereskedelmi szervezetek vezetõinek a törvényesen hatályba lépett bírósági határozat rosszindulatú mulasztása. Ebben az esetben a végrehajtás elmulasztása a bírósági határozat végrehajtásának akadályozásával egyenértékű.Valójában e cikk alapján felhatalmazást lehet felhatalmazni a testületre, ha a sztrájk jogellenessé nyilvánítását bírósági határozat hozza, és az esemény folytatódik.

Manapság gyakorlatilag nincs felelősség a sztrájk megszervezéséért az illetékes személyért, aki a meghatározott eseményért felelős. De van egy lehetőség arra, hogy egy alkalmazottat elszámoltathatóvá tegyünk a sztrájkban való részvételért. Mind a jogi jogi módszerek, mind a sztrájkolók sajátos „büntetése” alkalmazható.

Ezenkívül a munkáltató közvetett módon megbüntetheti a sztrájkoló alkalmazottakat, ami utóbbi számára fájdalmasabb eljárás, mint a hivatalos módszerek.

Érdemes megjegyezni, hogy szinte bármilyen konfliktus megoldható egyeztető tárgyalások útján. Nincs szükség azonnal sztrájkokra vagy radikálisabb módszerekre. A szokásos módon egy csapatban történő munkához mindkét félnek meg kell tanulnia hallgatnia és hallgatnia egymást.