Különböző alanyok vesznek részt a büntetőeljárásokban. Az egyik tanú. Ennek az állapotnak a megszerzéséhez egy személynek számos tulajdonsággal kell rendelkeznie. Kiderülnek benne h. 1 evőkanál. 56 A büntetőeljárási törvénykönyv. Ugyanez a norma határozza meg a kihallgatás céljából történő meghívás szabályait, valamint meghatározza azon személyek körét is, akik nem vonhatók be a megjelölt státusba az eljárásban. Fontolja meg tovább Art. 56 A büntetőeljárási törvénykönyv módosításaival és magyarázatok számukra. 
Tárgy jellemzői
Tanúként elismerik az a polgárt, aki ismeri a büntetőügyben az igazság megállapításához szükséges körülményeket. Arra a kérdésre, hogy valaki tud-e a gyártással kapcsolatos tényekről, nem ő maga, hanem a megfelelő felhatalmazott szerv (a nyomozó hatóság vagy a bíróság) dönt. Az ügy szempontjából releváns információk megszerzése érdekében a tanúvallomást kell hívni. Ezeket a nyomozási tevékenységeket a Vámkódex 187-191. Cikkeinek szabályai szerint hajtják végre.
kivételek
Art. 56 A büntetőeljárási törvénykönyv a második rész meghatározza azon személyek körét, akik nem képesek cselekedni a kérdéses státusban. Ide tartoznak:
- Bírák, esküdtek. Nem tudnak vallomást tenni azokról a tényekről, amelyeket az eljárásban való részvételük során megtudtak.
- Ügyvéd, ügyvéd. Nem tud információt szolgáltatni arról, amelyet a jogi segítségnyújtás kapcsán vagy annak iránti kérelme eredményeként megtanult.
- Priest. Nem tud bejelenteni azokat a tényeket, amelyek vallomásként merültek fel.
- A Parlament Házának tagjai. Engedélyük nélkül nem szerezhetők be olyan információk, amelyekről a hatáskörük gyakorlása során megtanultak.
- A szövetségi adószolgálat tisztviselői. Nem tudnak kommunikálni a külön nyilatkozatokból megtanultak tényekről és a hozzájuk csatolt dokumentumokról.
- Választottbírák (választottbírók). Nem tesznek vallomást azokról a körülményekről, amelyekről az eljárás során tudomására jutottak.
A személy jogai
Art. Büntetőeljárási törvénykönyv (módosítva)) számos jogi lehetőséget teremt a gyártásban részt vevő polgárok számára az ügyre vonatkozó információk beszerzéséhez. Érdemes azt mondani, hogy a norma a korábbi jogszabályokkal összehasonlítva jelentősen kibővítette az egyének jogait. Az állampolgár:
- Nem hajlandó tanúvallomást tenni a kódex 5. cikkében meghatározott rokonai, a házastárs, valamint a maguk ellen. Abban az esetben, ha beleegyezik abba, hogy a nyomozó hatóságok számára ismertté tegyen információkat, figyelmeztetik, hogy ezeket a jövöben bizonyítékként lehet felhasználni az ügyben. Ez a szabály a későbbi elutasítás esetén is alkalmazandó.
- Jelezze az eljáráshoz kapcsolódó tényeket saját nyelvén.
- Használja ki (ingyenesen) a fordító segítségét, vagy kihívja őt.
- Nyújtson be petíciókat, panaszokat a felhatalmazott alkalmazottak és szervek (bíróság, ügyész, kihallgató tisztviselő és felettese, nyomozó) cselekményeiről, mulasztásáról / fellépéséről.
- A kódex 189. cikke 5. részének rendelkezéseivel összhangban védőügyvéddel folytatott kihallgatásra való megjelenés.
- Kérje az 11. Cikk harmadik részében előírt intézkedések alkalmazását 11.
Az Art. 56 A büntetőeljárási törvénykönyv fontos garancia jön létre a polgárok számára. A 4. rész szerint valamely személyt nem lehet kötelező vizsgálatnak, valamint igazságügyi vizsgálatnak alávetni. Az egyetlen kivétel a kódex 179. cikkében (az első részben) rögzített esetek.
tilalmak
Ezek az ötödik részben vannak rögzítve. Art. 56 A büntetőeljárási törvénykönyv. A gyártásban részt vevő személyeknek tilos az ő számára ismert és az esettel kapcsolatos információk szolgáltatása:
- A bírósági felhívás megjelenésének elkerülése érdekében, kihallgató / nyomozó.
- Adjon tudatosan hamis információkat, vagy utasítsa el a neki ismert információk közlését, kivéve, ha a törvény másként nem rendelkezik.
- Információk közzététele az előzetes nyomozásról, amelyről az eljárásban való részvétel eredményeként tudhatott meg. A követelmény megsértéséért a 19. cikk rendelkezései felelősek. 310. Csak akkor alkalmazzák, ha az ügyet vezető korábban felhatalmazott alkalmazott figyelmeztette őt az információk bizalmas kezelésének szükségességéről a kódex 161. cikkében előírt módon. A tudatosan hamis információk közléséért az alany felelős az Art. A Büntető Törvénykönyv 307., 308. sz. Ha egy állampolgár elkerüli a hívást, az engedélyezett alkalmazottaknak joguk van rá kényszeríteni.
Art. Büntetőeljárási törvénykönyv: Kommentár
Mint fentebb említettem, a felhatalmazott szervek döntenek arról, hogy az állampolgár tud-e bármilyen körülményt a bűncselekményről. Bizonyos esetekben azonban a produkció más résztvevői előre meghatározhatják. Különösen gyanúsított, vádlott, áldozat, védőügyvéd, polgári felperes / alperes vagy képviselőik lehetnek. Joguk van petíciót benyújtani egy adott személy kihallgatására. Tanúvallomások ugyanakkor megadnia kell a szükséges információkat.
Információ jellegzetes
A termeléssel kapcsolatos körülményekre vonatkozó információkat általában a ügyész tanú. A megfelelő tényeket úgy kell értelmezni, mint a bizonyító erejű bizonyítékokat. Ezen túlmenően az ilyen információkat törvényes eszközökkel kell megszerezni. A törvény nem engedélyezi az állampolgárok nyomását, sem fizikai, sem egyéb hatásokat. Ügyész tanú kizárólag önkéntesen köteles közölni a számára ismert adatokat. Ugyanakkor nincs joga elkerülni a megjelenését, ha a bíróság, a vizsgálóbizottság vagy más felhatalmazott személy felhívta őt. Egy személy számára fontos alkotmányos garancia az a képesség, hogy megtagadja a vallomások megtagadását a rokonok, a házastársak, valamint önmaga ellen. 
Bírák és zsűri
Art. 56 A büntetőeljárási törvénykönyv kizárja ezeket a személyeket azon jogalanyok köréből, amelyek részt vehetnek az eljárásban a kérdéses státusban. Nem tudnak információt szolgáltatni arról, amelyet megtanultak a termelési folyamatban vállalt feladataik teljesítése során. Ezen információk alapján mindenekelőtt meg kell érteni a bűncselekmény eseményével kapcsolatos tényeket, jelezve a bűntudat hiányát / fennállását és a bizonyítás tárgyát képező egyéb adatokat. Ezenkívül a bírák és az esküdtek nem tehetnek jelentést maga az ügy körülményeiről, ideértve az ülésen kifejtett véleményeket. Nem szabad beszámolni a produkción résztvevők és harmadik személyek tevékenységeiről, amelyeket személyesen érzékeltek, vagy azokról az információkról, amelyekről az ülésen és azon túl más szervezetektől kaptak. E követelmény megállapításának célja az esküdtek és a bírák függetlenségének biztosítása. Félniük kell attól, hogy szankciókat szabjanak ki rájuk az eljárásban való részvétel kapcsán, ideértve a tanúk számára megállapított intézkedéseket is. 
Ügyvédek (ügyvédek)
Ezek az arcok, amint jeleztük Art. Büntetőeljárási törvénykönyv, szintén nem lehet kihallgatni. A körülmények köre, amelyekről az ügyvéd / védő nem tud beszámolni, meglehetősen széles. Ezeknek a személyeknek tilos nemcsak az adott eljárással kapcsolatos tényekről beszámolni, hanem minden olyan egyéb tényről is, amely a jogi segítségnyújtás iránti kérelem vagy annak nyújtása során tudomására jutott neki. Az ügyfél felhívása és ennek megfelelően kihallgatása az ügyfél által elkövetett új bűncselekmény körülményeiről, amelynek szemtanúja volt, jogellenesnek minősül. Ezenkívül a törvény fenntartást ír elő. Nem szabad hívni és kihallgatni ezeket a tényeket, ha a védő jelen volt a bűncselekményben a számára nyújtott jogi segítségnyújtás kapcsán.Ezenkívül az ügyvéd nem nyújthat be olyan információkat, amelyeket a jogi tanácsadás keretében szereztek be a büntetőeljárás megindítása előtt.
árnyalatok
Korábban a jelenlegi jogszabályok nem tettek lehetővé olyan polgárok kihallgatását, akik fizikai vagy szellemi sajátosságuk miatt nem tudták megfelelően megérteni a büntetőügy szempontjából nélkülözhetetlen körülményeket. Úgy véltek, hogy ezek a személyek nem tudtak helyes vallomást adni a fontos tényekről. A megfelelő rendelkezést az RSFSR kódex 72. cikke rögzítette. Art. Az Orosz Föderáció Büntetőeljárási Kódexének 56. cikke nem tartalmaz ilyen fenntartásokat. Nem tiltja a kiskorúak kihallgatásának meghívását sem. A velük folytatott beszélgetés lehetőségét az eset sajátos jellemzőinek figyelembevételével határozzák meg. Megbízhatóságukat a folyamatban részt vevő felek, végül pedig a bíróság értékelik. 
Alkotmányos garancia
Az állampolgár megtagadhatja a vallomásokkal, valamint önmagával szembeni tanúvallomások benyújtását. A rokonok körében örökbefogadók, házastársak, testvérek / testvérek, gyermekek és szülők, unokák, nagyszülők állnak. Az a lehetőség, hogy ne vallomást tegyenek rokonok és önmaga ellen, nem korlátozódik kizárólag a természetükben közvetlenül vádló kérdések megválaszolásának megtagadására való jogra. Ez vonatkozik minden olyan egyéb körülményre vonatkozó információkra is, amelyeket közvetetten vagy közvetlenül fel lehet használni a rokonok vagy maga az állampolgár érdekeivel szemben. A tanúvallomások megtagadásának joga nem jelenti azt, hogy a nyomozó ne tegyen fel releváns kérdéseket, és a kihallgatott személy ne válaszoljon rájuk. A kérdés mérlegelésekor figyelembe kell venni az árnyalatokat. A jogszabályok nem rögzítik annak a személynek a jogát, hogy más rokonokkal szemben vallomást tegyen. Például egy olyan személy esetében, aki egy nyilvántartásba nem vett házasságban él egy állampolgárral, egy benne született gyermekről, ha az apja adatait nem tüntetik fel a születési anyakönyvi kivonatban.