A felperest az a személy képviseli, aki a pert indítja. A kérelemnek tartalmaznia kell bizonyos követelményeket és kérelmeket, amelyeket a bíró teljesíthet. A tárgyalás során a felperes jelenléte kötelező, de gyakran előfordulnak olyan helyzetek, amikor egy személy különféle okok miatt nem léphet bíróság elé. Ha a felperes nem jelentkezett a tárgyaláson, akkor az ügyet vele nélkül is meg lehet vizsgálni, de az eljárást néha elhalasztják. Ezenkívül bizonyos helyzetekben az állampolgárt felelősségre vonhatják a törvény előírásainak megszegéséért.
Főbb
Ha valamilyen okból a felperes nem tud részt venni az ülésen, akkor figyelmeztetnie kell az igazságszolgáltatást. El kell magyaráznia a megjelenés hiányának okát, és el kell küldenie az okot megerősítő dokumentumokat.
Ha az állampolgár nem nyújtotta be a bírósághoz a szükséges iratokat, akkor a megjelenés hiányának okát tiszteletlennek kell tekinteni. Ez bírságot vagy összejövetelt eredményezhet felperes nélkül. Ilyen feltételek mellett a pert nem teljesítik. Ezért ha a felperes nem jelent meg a tárgyaláson, akkor némi negatív következménnyel járhat. A távollét csak indokolt esetben megengedett.
Jogi szabályozás
Az eljárás lefolytatásának alapvető információit abban az esetben, ha a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson, a 12. cikk írja elő. 167 A polgári perrendtartás. Ebből a normatív állításból következik:
- minden egyes személynek, aki részt vesz egy adott ügyben, előre értesítenie kell a bíróságot a hiányzás okáról, és tiszteletben kell tartania, és hivatalos dokumentumokkal kell igazolnia;
- ha nincsenek olyan személyek, akiket nem tudtak időben értesíteni az ügyről, akkor a tárgyalást elhalasztják;
- ha a polgárok nem érkeztek bírósághoz indoklás nélkül, akkor a folyamatot nélküle folytatják le;
- a bíróság az alperes távollétében mérlegelheti az eseteket, de csak azzal a feltétellel, hogy hivatalosan értesítik őt az ülés helyéről és időpontjáról;
- mindegyik félnek jogában áll petíciót küldeni, amelynek alapján egy adott ügyet távollétük során megvizsgálnak.
Ha a felperes képviselője nem jelenik meg a tárgyaláson indoklás nélkül, akkor az eljárást nélküle kell elvégezni.
Milyen okok érvényesek?
Számos oka van annak, hogy a felperes nem jelenik meg a tárgyaláson, de ezek mindegyike nem érvényes. Az ülést felfüggesztik, ha az állampolgár a következő okokból nem tud megjelentni:
- a személy nem kapott meghívót vagy értesítést a találkozóról;
- az idézés későn, levélben érkezett, például közvetlenül az eljárás napján vagy másnap;
- a folyamat résztvevője megbetegszik, de ezt az orvosi intézményben kapott hivatalos dokumentumokkal meg kell erősíteni;
- közeli hozzátartozó megbetegszik, például kiskorú gyermek;
- bármilyen vészhelyzet előfordulása;
- az állampolgár az ország másik városában tartózkodik;
- a személyt hosszú állam hivatalos útján egy másik államba vagy távoli régióba küldték;
- a rossz közlekedési kapcsolatok miatt nincs lehetőség bíróságra fordulni.
Bármely bírósági ülés megkezdése elõtt a titkár információt küld a bírónak arról, hogy melyik résztvevõ hiányzik, valamint ismertetik azokat az okokat, amelyek miatt az állampolgárok nem érkeztek a tárgyalásra.Ezért ha a felperes jó okokból nem jelent meg a tárgyaláson, akkor az eljárást el kell halasztani. Ha nincs ok a távollétre, akkor az eljárást egy résztvevő nélkül kell elvégezni.
Mi lenne, ha a tanú nem jönne?
Nem csak a felperes különféle okok miatt nem léphet fel az ülésre. A tárgyalás során a bíró gyakran hallgat ki tanúkat, akik fontos információkat szolgáltathatnak egy adott ügyről. Kihallgatóként bevonható szemtanúk, más áldozatok vagy szakértők.
Ha a tanú nem érkezik a találkozóra, akkor ez késlelteti a folyamatot. Ebben az esetben megvizsgálják bizonyságának fontosságát. Ha a tanút fontosnak ítélik meg, akkor nem lesz képes megkerülni a bizonyítékok megadását, mivel távollétében a bíró egyszerűen nem lesz képes részletesen megvizsgálni az ügyet. Ha az állampolgárnak nincs jó oka a megjelenésre, akkor további nagy bírságot kell fizetnie a nyomozás ellen.
Jellemzők az adminisztratív folyamatokhoz
A felperes nem jelenik meg a közigazgatási bírósági tárgyaláson az a tény, hogy a bíróság elhalasztja az eljárást, de csak akkor, ha a polgárnak indokai vannak, vagy feltéve, hogy nem tájékoztatták az eljárás időpontjáról és helyéről.
Ha nincs jelentős ok a távolmaradásra, távollétről szóló határozatot hoznak, amelyre az alperes és a tanúk vallomása alapján kerül sor. Ezenkívül a bíró megvizsgálja a keresethez csatolt összes bizonyítékot.
Nuance a polgári ügyekben
Polgári ügyekben gyakran felmerül a helyzet, amikor a felperes nem jelentkezett a tárgyaláson. E határozat következményei számos tényezőtől függnek:
- ha valamennyi felet időben tájékoztatták a folyamatról, akkor polgár hiányában a bíróság távollévő, de indokolt határozatot hozhat;
- polgári ügyekben az a felperes, aki nem vett részt a tárgyaláson, gyakran veszít, mivel a bíróság gyakran dönt a jelenlévő fél javára, mivel nem tudja értékelni a második résztvevő helyzetét;
- a távollétében hozott határozat elfogadásakor figyelembe veszik a szakértői véleményeket, a tanúk vallomásait, valamint a vizsgált esetben a különféle bizonyítékokat;
- ha a megjelenés hiányát nem tekintik szándékosnak, hanem az értesítés hiánya vagy egyéb lényeges körülmények miatt, a felperes keresetet nyújthat be a távollétében hozott határozat visszavonására.
Leggyakrabban polgári ügyekben a felek nem válnak meg az ülésekre válási eljárás során. A távolmaradási határozat meghozatalakor csak egy házastárs véleményét veszik figyelembe, de a bíróságnak értékelnie kell a folyamatban részt vevő kiskorú gyermekek érdekeit, ha vannak ilyenek.
Mikor nem veszik figyelembe a pert a polgári eljárásban?
Bizonyos feltételek mellett a felperesnek a tárgyaláson való meg nem jelenése azzal a következménnyel zárul, hogy a pert egyszerűen megfontolás nélkül kell megtartani. Ez a következő helyzetekben történik:
- a felperes különféle okok miatt megtagadta a konfliktus megoldására szolgáló kötelező tárgyalás előtti eljárást, például korábban nem adta át annak a szervezetnek, amellyel vitatkoztak az előzetes keresetet;
- A pert egy inkompetens polgár készítette;
- a kérelmet olyan személy írja alá vagy nyújtja be, aki nem rendelkezik a megfelelő jogosultsággal;
- korábban hasonló igényt nyújtottak be, amelyben az ügyet már indítottak, ezért a követelmények, kérelmek és indokok változatlanok maradtak;
- a felek között már létrejött egy megállapodás, amelynek alapján az ügyet a választottbíróság elé utalták;
- azok a résztvevők, akik távollétük hiányában nem indítottak egy ülést, nem vettek részt a tárgyaláson;
- a felperes indoklás nélkül kétszer nem jött a találkozóra, és bizonyíték van arra, hogy értesítést kapott, és az alperesnek nem kell megvizsgálnia ezt az ügyet.
Ilyen feltételek mellett a bíróság nem hoz határozatot, mivel egyszerűen megtagadja az ügy anyagának megvizsgálását. Ezért, ha valaki különféle okokból nyilatkozatot tesz, akkor felelősségteljesen kell megközelítenie kötelezettségeit. Ide tartozik a bírósági tárgyalásokon való időben történő részvétel szükségessége.
Hányszor kihagyhatom a találkozót?
Ha valamely személynek jó oka van a perek kihagyására, a bíróság a tárgyalást elhalasztja. A felperesnek a tárgyaláson való ismételt megjelenésének következményei ugyanolyanok, mint a folyamat kezdeti hiánya esetén.
Az átruházást háromszor hajtják végre, majd a döntést a felperes nélkül hozzák meg.
Bírságot fizetnek?
Ha a felperes nem jelent meg a tárgyaláson, akkor általában nem vonják felelősségre, mivel a bírák tolerálják az ilyen helyzetet. Még a folyamat azon feleivel is találkoznak, amelyeknek nincs indokuk a megjelenéshez.
Ha felismerik, hogy valaki rosszindulatúan elkerüli a bíróság látogatását, akkor a távollévő határozat meghozatala mellett más negatív befolyásolási intézkedéseket is lehet alkalmazni. Ezeket egy személy egy-egy ülésre kényszerített vezetése képviseli. Ez általában az alperesekre vagy tanúkra vonatkozik.
Ezenkívül, az Art. A BK 165 büntetést vonhat maga után. A szankciót polgári vagy közigazgatási ügyek megvizsgálásakor számítják fel, és mérete 1 ezer rubel. Ha fontos tanúk vagy vádlottak nem érkeznek büntetőeljárás alá, akkor a bírság nagysága 2,5 ezer rubelre növekszik.
következtetés
Ha a felperes különféle okokból nem kerül bíróságra, negatív következményekkel járhat. Az ülést felfüggeszthetik vagy felperes nélkül is megtarthatják, amelynek eredményeként távolmaradási határozat születik. Egyes esetekben a bíró nem veszi figyelembe a pert.
Bizonyos helyzetekben a folyamatban részt nem vevő résztvevőket és a bíróságot elszámoltathatóvá lehet tenni, tehát kénytelenek fizetni a megjelenés elmulasztása miatt büntetést, és kényszeríteni kell az ülésen való részvételt.
