Ha megnézi az egyik újságíró igazolványát, találhat rajta egy feliratot, amely a büntető törvénykönyv kivonata. A 144. cikk kimondja, hogy tilos akadályozni e szakember tevékenységét. Az a személy, aki ilyen intézkedést hoz, büntetőeljárás alá vonható. De még nem minden újságíró tudja, mi lehet ezek a cselekedetek. Milyen bűncselekményért vonható be egy személy az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve 144. cikke alapján?
Információfogadási jog
Az Alkotmány szerint mindenkinek joga van információt keresni, fogadni és továbbítani. De csak akkor, ha törvényesen kötelezi el. Ha ez a személy hivatásos újságíró is, akkor jogosult arra, hogy kellően széles körű információt kapjon, anélkül, hogy erre külön engedélyt adna. Az újságírók jogait a szövetségi törvény határozza meg.
Zárt információ
Kétségtelen, hogy vannak olyan erőforrások, amelyekbe senki nem támadhat be, kivéve a korlátozott körű embereket. Mindenekelőtt az állami titkot nem szabad nyilvánosságra hozni. Ezenkívül nem szabad terjeszteni a személy személyes életével kapcsolatos információkat. A társadalommal közvetlenül kapcsolatos információkat gyűjthetik és megoszthatják sokféle emberrel.
A cenzúrát hazánkban betiltották. Ezért minden média képviselőjének joga van információ fogadására és terjesztésére, ha ezek a tevékenységek a társadalom javát szolgálják, és nem sértik az egyes polgárok magánéletét. És ha egy újságíró olyan információval rendelkezik, amely nem állami vagy személyes titok, akkor annak elrejtésére kényszerítik a törvényt. Csak egy ilyen bűncselekményt szenved 144 cikk. Az elkövetőt kicsi, akár hat év börtönbüntetéssel lehet büntetni.
jogtudomány
Ha egy időszakos alkalmazott behatol az állampolgár személyes életébe, és olyan információkat terjeszt, amelyek részei a személyes és intim életének, akkor jogellenes cselekedeteket hajt végre. Ennek a tevékenységnek a megelőzése lehetséges és szükséges. De ha az újságíró által kapott információk arra utalnak, hogy az állampolgár a társadalom ellen irányuló cselekményeket hajtott végre (például olyan szolgáltatásokat nyújtott, amelyek nem felelnek meg a biztonsági szabályoknak), akkor a büntető törvénykönyv tiltja a kiadvány alkalmazottjának a vonatkozó anyagok közzétételét. Az első esetben a vádlott újságíró (bár a vád egy teljesen más büntetőtörvény-cikken alapul), a második esetben az újságírói nyomozást akadályozó személy.
A gondolkodás szabadsága
Az alkotmány garantálja a polgárok jogát objektív információk megszerzésére. Az újságírói tevékenység bármiféle befolyásolása törvény által büntetendő, amely a vádlottakat büntetőjogi felelősséggel fenyegeti.
Az ilyen cselekedetek nemcsak kényszerítés lehetnek az egyik vagy másik információ elrejtésére, hanem torzulásuk vagy mások általi pótlásuk is. A 144. cikk büntetést ír elő a sajtó munkájának bármilyen beavatkozása esetén. Ha azonban az újságírót súlyos hivatalos hatalommal bíró személy kénytelen elrejteni vagy helyettesíteni, akkor a börtönbüntetés vagy a pénzbírság lényegesebb lesz. Így a 144. cikk 2. része legfeljebb háromszázezer rubel összegű pénzbírságról vagy legfeljebb két év börtönbõl szól.
A szabadság megsértésének formái
A gondolkodás és a szólás szabadságának korlátozásának módját a szövetségi törvény ("A médiáról") mondja. Ez lehet az újságíró szakmai életébe való közvetlen vagy közvetett beavatkozás, vagy a média illegális megszüntetése. A sajtó szabad tevékenységének megsértésével kapcsolatos jogi felelősséget 144 cikk határozza meg. A közigazgatási jog előírja e rendelkezések pontosítását.
Azt kell mondani, hogy a cenzúra tilalma negatív hatással van a társadalomra. A médiaben néhány évvel ezelőtt, sokkal gyakrabban, mint ma, pornográf vagy szélsőséges jellegű anyagok voltak. Az ilyen információk terjesztése a büntető törvénykönyv módosításaival szintén büntetendő. Ez a bűncselekmény sajátossága, amelyet ebben a cikkben tárgyalunk. Az újságírót nem akadályozhatja meg, de csak akkor, ha legálisan cselekszik.
Egy kis történelem
1997-ben a média függetlenségének megerősítésére szentelt európai szeminárium megvitatta az újságírói tevékenységekbe való beavatkozás büntetőjogi sürgősségének szükségességét. A téma relevanciája annak tudható be, hogy a sajtó tagjai gyakran erőszak, kínzás, fenyegetések és elrablások áldozatává váltak. Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata szerint az információ az alapvető emberi jogok egyike.
Oroszországban a múlt század kilencvenes éveinek végén és ennek első évtizedében jelentős nehézségeket figyeltünk meg a média és a kormány kapcsolatában. Ugyanakkor az újságírók gyakran nemcsak gazdasági nyomásnak vannak kitéve. Az újságok teljes körét letartóztatták, és a sugárzást megszakították. És ezeknek a tevékenységeknek a nagy részét demonstrációs módon hajtották végre, amelyekben a hatalmi struktúrák részt vettek. Az ilyen tevékenységeket kezdeményező személy ma a 144. Cikkben előírtak szerint elszámoltatható.
Az RSFSR büntető törvénykönyve azonban figyelmen kívül hagyta az ilyen cselekedeteket. A Szovjetunióban egyetlen folyóirat és egyetlen televíziós műsor sem tudta megkerülni a cenzúrát.
Manapság egyetlen szervezet tulajdonosának nincs joga akadályozni az újságírók tevékenységét, függetlenül attól, hogy milyen negatív következményekkel járna vállalkozása számára. A kormányzati ügynökségeknek is meg kell birkózniuk az újságírók inváziójával. Mint azonban már említettük, vannak olyan információk, amelyek elérhetetlenek még a leghíresebb és régóta működő kiadáshoz is.
A bűncselekmény tárgya
Minden bűncselekménynek van áldozata. Jogi nyelven objektumnak hívják. Az újságírói tevékenységbe való beavatkozás törvény szerint büntetendő, a 144. cikkben leírtak szerint. Mit jelent ez a bűncselekmény, és ki szenved? A tárgy ebben az esetben az, hogy hogyan szakmai tevékenység újságíró és az Alkotmányban említett információk megszerzésének szabadsága.
Az áldozat szerepét egy bírósági eljárásban, amelynek megindítását a Btk. 144. cikke jelzi, a sajtó törvényes képviselője látja el. Ennek a szakembernek joga van különféle források eléréséhez, és nem köteles igazolni az információ szükségességét. Ha az újságírót fizikailag visszaélik, vagy anyagi károk akkor ezeket a cselekedeteket nemcsak bűncselekménynek lehet minősíteni, amint azt az Orosz Föderáció büntető törvénykönyve 144. cikke előírja. Bírósági ügyben a 2. cikkben említett cselekmények összessége 111. cikk 112. cikk 119.
