Az államunkban hatályban lévő munkaügyi jogszabályok célja, hogy minden polgár számára egyenlő jogokat és lehetőségeket biztosítsanak. Ez lehetővé teszi, hogy megvalósuljon a polgárok olyan kategóriájának munkájában, mint a fogyatékkal élők.
Ma vannak olyan kormányzati programok, amelyek lehetővé teszik a fogyatékkal élők számára, hogy alkalmazkodjanak a valós körülményekhez. Rendszerint, amikor foglalkoztatásról van szó, ez vonatkozik azokra a kategóriákra, mint a 3. fogyatékossággal élő személyek vagy a 2. csoport fogyatékossággal élő személyei. Az, hogy ezen egészségügyi korlátozásokkal küzdő emberek képesek-e dolgozni, nagyban függ a fogyatékosság mértékétől.
Igazságosan mondhatjuk, hogy kivétel nélkül minden fogyatékossággal elismert ember állami támogatást kap, ideértve a pénzügyi támogatást is, rokkantsági nyugdíj és számos egyéb kifizetés formájában. De el kell ismernünk, hogy a polgárok e kategóriájának nyugdíja nem túl szerény. Ez az egyik oka annak, hogy a fogyatékkal élők többsége úgy dönt, hogy munkát kap. Ebben az esetben hasznos tudni, hogy milyen korlátozások vannak érvényben a fogyatékossággal élő személyek számára, akik munkát akarnak találni, valamint hogy milyen jogok és kötelezettségek vannak a fogyatékossággal élő munkavállalók számára, és lehetséges-e együtt dolgozni a fogyatékosság második csoportjával?
Ki elismerten a 2. csoport fogyatékossággal élő személye
A jelenlegi törvények szerint a testfunkciók állandó rendellenességével rendelkezőket fogyatékossággal ismerik el, ezzel kapcsolatban az életfunkciók korlátozottak. Fogyatékos személy akkor megszerezte a második fogyatékossággal élő csoportot, ha teljes élettevékenysége egészségügyi rendellenességek miatt korlátozott, vagy sérülés vagy betegség következtében tartósan fennáll bármely testfunkciója. Emellett rehabilitációs, szociális védelmi intézkedéseket igénylő személyeknek a második csoport fogyatékossággal élő személyi státusát kell kapniuk
Az orvosi és társadalmi vizsgálat (ITU) elismerhető olyan személy 2. csoportjának fogyatékossággal élő személyének, aki a vizsgálat során a következő közepes súlyosságú betegségeket fedezte fel:
• A testfunkcióinak zavara, amelynek oka a testi alsóbbrendűség.
• Beszédzavarok a hangképződés diszfunkciója vagy dadogás miatt.
• Mentális rendellenességek.
• A keringési rendszer vagy a test légzőrendszerének károsodása.
• Érzékszervi rendellenességek, vagyis az érzékszervek diszfunkciói.
A 2. csoport fogyatékosságát 1 éves időtartamra állapítják meg, a jövőben a fogyatékossággal élő személynek át kell mennie felülvizsgálat az egészségügyi állapot meghatározása.
Az ITU Iroda kiadja a fogyatékosságot igazoló igazolást a rokkantsági csoportra vonatkozó információkkal és következtetést arról, hogy lehetséges-e a 2. csoportba tartozó fogyatékos személy. A fogyatékossággal élő személyek számára, akiknek ellenjavallatok nélkül végezhetnek munkafunkciókat, a bizonyítványon kívül kapnak egy fogyatékossággal élők rehabilitációs egyéni programját (IPR) is, amelyben a munka megszervezésével kapcsolatos ajánlások szerepelnek.
Munkaidő: a 2. csoport fogyatékossággal élő személyének kell-e dolgoznia
Az idõsebb generáció emberek természetesen emlékeznek arra az idõre, amikor országunk minden tehetséges állampolgárára hárul az a kötelesség, hogy az állam és a társadalom javára dolgozzanak. Ez az úgynevezett munkacsoportok fogyatékkal élőire is vonatkozott. Milyen a helyzet ma? A 2. csoportba tartozó fogyatékossággal élő személyek kötelesek-e dolgozni, és korlátozhat-e valaki ebbe a kategóriába tartozó fogyatékkal élők jogait?
Manapság, még ha feltételezzük is, hogy a fogyatékosság második csoportját munkaképesnek tekintik, vagyis feltételezi, hogy a fogyatékossággal élő személy munkát találhat, nincs törvényi kötelezettség a fogyatékossággal élő személy számára. Ezen felül az állam számos szociális támogatási intézkedést biztosít a fogyatékkal élők számára, ideértve a 2. csoport fogyatékkal élőit is. A támogatás magában foglalja a rokkantsági nyugdíjat, a tömegközlekedéssel járó ellátások csomagot, a fogyatékkal élők számára szükséges gyógyszerek beszerzését, a gyógykezelés lehetőségét, valamint a havi készpénzfizetéseket az Orosz Föderáció Nyugdíjalapjából. Ezen intézkedések mellett az Oroszországi Föderáció egyes alkotóelemeiben a fogyatékkal élők számára nyújtott regionális támogatásokról, valamint a fogyatékkal élők alacsony jövedelmű családok számára a lakhatási és kommunális szolgáltatások támogatásáról rendelkezik.
De el kell ismernünk, hogy a fogyatékkal élőknek nyújtott állami támogatás is gyakran nem elegendő a fogyatékkal élő személy és családja számára a megfelelő életszínvonalhoz. Gyakran a fogyatékossággal élő személy készen áll arra, hogy munkát találjon, amennyire csak lehetséges, teljes munkát kezdjen, sőt egyetért azzal a feltétellel is, hogy ehhez el kell veszíteni az állami juttatások és garanciák egy részének jogát. Tehát dolgozhat-e egy 2 csoportos fogyatékossággal élő személy, és milyen korlátozások és ellenjavallatok léteznek e munkavállalói kategóriára vonatkozóan?
A fogyatékossággal élő személyek munkavállalásának joga
A jelenlegi jogszabályok nemcsak a 2. csoport fogyatékossággal élő személyeinek biztosítják a munkajogi funkciók gyakorlásának jogát. A jogalkotók azt is előírják, hogy a fogyatékossággal élő polgároknak támogatásra és különleges segítségre van szükségük munkakörülmények. Ezért az Orosz Föderáció Munka Törvénykönyve és a fogyatékkal élőkre, a dolgozó fogyatékkal élőkre vonatkozó törvények, valamint az általános jogok számos kiegészítő garanciát nyújtanak. Az állam meghatározta a fogyatékossággal élő személyek oktatási intézménybe juttatásának kedvezményeit is, akik szakmát akarnak szerezni.
Nagyon hozzájárul a fogyatékossággal élő személyek versenyképességének fenntartásához a munkaerőpiacon a munkáltatók kötelessége hozzon létre kvótát a fogyatékossággal élő munkavállalók felvételére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a legalább 35 embert foglalkoztató vállalkozásoknak szerződéseket kell kötniük a fogyatékossággal élő alkalmazottakkal, miközben az ITU egyedi munkaügyi ajánlásainak megfelelő munkakörülményeket kell biztosítani számukra. A munkaadóknak havonta tájékoztatniuk kell a szabad foglalkoztatási kvóta állások rendelkezésre állásáról a Foglalkoztatási Központ bázisán.
Milyen dokumentumok szükségesek a 2. csoport fogyatékossággal élő személyének foglalkoztatásához
Egy másik kérdés, amely gyakran felmerül a foglalkoztatás során: a fogyatékossággal élő személy köteles a fogyatékosságot igazoló dokumentumokat bemutatni a munkáltatónak?
A Munka Törvénykönyve, különös tekintettel a 65. cikkre, kimerítően felsorolja a munkaviszonyhoz szükséges dokumentumokat:
• személyazonosító okmány alkalmazott, leggyakrabban útlevél;
• munkafüzet (ha a munkavállalót nem első alkalommal alkalmazzák, és egyidejűleg nem fogadják el),
• SNILS;
• oktatásról szóló dokumentum, ha a munka különleges szakmai ismereteket igényel;
• katonai regisztrációs okmány (katonai személyi igazolvány), csak azok számára, akik katonai szolgálatért vagy felelősségért felelnek, vagy katonai katonaság alatt állnak.
A munkavállalónak nem kell egyéb dokumentumokat benyújtania a foglalkoztatás során. A fogyatékossággal élő személyeknek azonban joga van megerősíteni a fogyatékossággal élő dokumentumokat.
A fogyatékosságot a foglalkoztatásban igazoló dokumentumok
A meglévő fogyatékosság megerősítéséhez a munkavállalónak a következő dokumentumokat kell benyújtania:
• Az ITU Irodája által kiállított igazolás az orvosi és társadalmi vizsgálat elvégzéséről, amely alapján megállapították a fogyatékossággal élő csoportot, és amennyiben rendelkezésre áll, a fogyatékosság mértékét.
• Egyéni rehabilitációs program fogyatékkal élők számára.
A szellemi tulajdonjogok a következő információkat tartalmazzák a munkáltató számára: milyen ellenjavallatokkal jár ez a munkavállaló a 2. csoportba tartozó fogyatékosság szempontjából, lehetséges-e neki dolgozni a meglévő kvótahelyzetben, szükség van-e további különleges feltételek létrehozására a munkahelyen, vagy speciális felszerelések beszerzésére?
A munkáltatónak teljesítenie kell a szellemi tulajdonjogokban a fogyatékossággal élő munkavállalók munkakörülményeire és munkahelyére vonatkozó összes ajánlást. Nagyon gyakran a munkajogi jogszabályok követelményei az, hogy elfogadható munkakörülményeket teremtsenek a fogyatékossággal élők számára, és ez arra készteti a munkaadókat, hogy ne kössék könnyebben munkaszerződéseket a fogyatékkal élőkkel. Valójában az olyan feltételek megteremtése vagy munkahelyi felszerelés, amely megfelel a szellemi tulajdonjogokban alkalmazott munkaügyi ajánlásoknak, nem feltétlenül lesz túl bonyolult vagy drága. A legtöbb esetben csak néhányról beszélünk, amelyek nem a legköltségesebbek, és amelyek megkönnyítik a fogyatékossággal élő munkavállalók számára a munkahelyhez jutást, vagy csökkentik a negatív tényezők hatását. Például rámpák felszerelése vagy elfogadható szintű világítás vagy szellőzés felszerelése a munkaterületen.
Ezenkívül a fogyatékossággal élő munkavállalónak joga van hivatalosan megtagadni a rehabilitációs programjában meghatározott ajánlások teljes vagy részleges teljesítését.
Közös alapon kaphat munkát, rokkantsági igazolás és szellemi tulajdonjogok nélkül, ugyanakkor a fogyatékkal élőknek nem nyújtanak további garanciákat. Ez vonatkozik még a munkavállalók azon kategóriáira is, akiknek egyértelmű fogyatékossági jelei vannak. Ebben az esetben a fogyatékossággal élő személy garanciáinak és törvényes jogainak megsértéséért biztosított felelősség megszűnik a munkáltatótól.
Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy ha a 2. csoport fogyatékossággal élő személye egységes alapon dolgozik, anélkül, hogy megerősítené a meglévő rokkantságot, akkor a törvény előírja a jogot, hogy bármikor igazoló dokumentumokat nyújtson be a munkaadónak. Ebben az esetben a fogyatékkal élő munkavállalói munkaszerződést (szerződést) módosítani kell az összes törvényben előírt ellátás és garancia biztosítása érdekében, és a munkavállaló számára meg kell teremteni az IPR-nek megfelelő munkakörülményeket.
Korlátozások a 2. csoport fogyatékossággal élő személyeire
Annak ellenére, hogy a fogyatékossággal élő személyeknek joguk van a munkához, ennek ellenére a fogyatékossággal élő személyek számára a munka orvosi okokból és egészségi állapota miatt nem szabad ellenjavallatot tenni.
A fogyatékossággal élő személy foglalkoztatására rendelkezésre álló ellenjavallatok attól függnek, hogy milyen típusú betegségben vannak a fogyatékossággal élők 2 csoportja. A fogyatékossággal élő személyek tudnak-e dolgozni a javasolt helyzetben, a munkáltatónak a munka jellege és az IPR ajánlása alapján kell meghatároznia.
Mire kell összpontosítania a munkáltató, amikor fogyatékkal élő alkalmazottat fogad el, vagy megtagadja, hogy ne sértse meg a törvényt? És hogyan szerez információt a munkavállaló, jogosult-e bármilyen szakterületen alkalmazni? Például, képes-e két csoportba tartozó fogyatékkal élő személy sofőrként, rakodóként vagy szerelőként dolgozni?
Tehát például a nagy fizikai és ideges terhelések, a munkahelyi funkciók végrehajtása során fellépő stresszes helyzetek ellenjavallottak a fogyatékossággal élő személyek számára, akiknek belső kiválasztási szervei, emésztési vagy keringési rendszerei és mentális rendellenességeik vannak.
Ezenkívül a mentális rendellenességekkel kapcsolatos egészségügyi problémák a megnövekedett zajjal, mérgező anyagokkal, veszélyes eszközökkel és az emberekkel folytatott aktív kommunikációval kapcsolatos munka tilalmára utalnak. Tilos a magasban végzett munka, magas ütemben vagy monoton munka, állandó figyelmet igényelve. Ezek a korlátozások kizárják a mentális rendellenességekkel járó fogyatékosságot, a járművezető munkáját, a munkafolyamatok elvégzését a vegyipar üzleteiben vagy a szállítószalagon.
A látóberendezés betegségeivel összefüggő fogyatékosság esetén a munkanek ki kell zárnia a szem minden megterhelését, és a munkahelynek nem szabad poros vagy rosszul megvilágított helyiségekben lennie.Különös figyelmet kell fordítani a munkaadónak a látókészülék biztonságára, teljes mértékben kiküszöbölve a szem sérülésének lehetőségét.
Beszédkárosodás esetén tilos a fogyatékossággal élő személyeknek folyamatos szóbeli kommunikáció az emberekkel, beszédparancsok és jelek kiadása, hangos zaj körülményei vagy ideges (mentális) feszültség.
A hallássérült munkavállalók teljesen ellenjavallták a kedvezőtlen éghajlati viszonyok melletti munkákat, a folyamatos hangos zajnak, vegyi és (vagy) mérgező anyagoknak való kitettséggel járó munkákat, rezgést, alacsony frekvenciájú vagy magas frekvenciájú hangokat, valamint a jó hallást igénylő munkákat.
Külön-külön érdemes megfontolni egy ilyen ellentmondásos, de meglehetősen általános ellenjavallatot, mint az éjszakai munka. Az ilyen típusú munka tilalma vagy annak hiánya a szellemi tulajdonjogokban döntő tényező annak eldöntésében, hogy egy 2 csoportba tartozó fogyatékkal élő személy képes-e éjjeli műszakban őrt, védőt vagy őrként dolgozni. Ez az ellenjavallat fogyatékossággal élő személyek számára javasolt az emésztőrendszer vagy a légzőrendszer rendellenességeivel, a belső szekréciós szervek működésének károsodása és a test anyagcseréje, vérkeringése miatt.
Ez gyakran felveti a következő kérdést: ha ellenjavallatok vannak az éjszakai munkára, akkor a 2. csoport fogyatékkal élője nappali vagy este biztonsági őrként vagy őrszolgálatként működhet-e? Az ilyen ellenjavallatokkal rendelkező munkavállalók 18:00 órától 10:00 óráig dolgozhatnak, ha munkahelye és munkakörülményei megfelelnek a szellemitulajdon-jogokban meghatározott valamennyi ITU munkaügyi ajánlásnak.
A fogyatékossággal élő személy munkájához már említett ellenjavallatok mellett számos egyéb korlátozás is létezik, amelyek az egészségügyi rendellenességtől függően a 2. csoport fogyatékossággal élő munkavállalóinak rendelkezhetnek. Az, hogy az e kategóriába tartozó alkalmazottak szabadon dolgozhatnak-e, elsősorban a szellemi tulajdonjogok által meghatározott fogyatékossági foktól függ.
A fogyatékosság mértéke
A fogyatékosság mértékét az ITU tanúsítvány tartalmazza, amely igazolja a 2. csoport fogyatékosságát. Dolgozni lehet, ha a súgó részben feltüntetik a korlátozás mértékét?
A 3. fok a legnehezebb. Azokat a fogyatékossággal élõket jelölik ki, akik az ITU Bizottság döntése alapján nem képesek dolgozni. A 3. fokozatot igazoló igazolvánnyal rendelkező alkalmazott hivatalos elfogadása illegális, a munkavállaló kívánságától függetlenül. Ezért a 3. fok sok vitát vált ki. Az emberi jogi szervezetek ragaszkodnak ahhoz, hogy az ilyen típusú korlátozások hátrányosan megkülönböztessék a fogyatékossággal élőket, megfosztva őket számukra a munkavállaláshoz való jogotól, és a Foglalkoztatási Központ támogatásától is.
A munkaképesség második fokú korlátozása magában foglalja a munkafunkciók elvégzését olyan körülmények között, amelyeket az IPR ajánlásainak figyelembevételével hoztak létre, és / vagy egy speciálisan felszerelt munkahelyen, kiegészítő eszközök vagy felszerelések felhasználásával. Annak meghatározására, hogy a 2 fokos 2. csoport fogyatékkal élője képes-e dolgozni a számára felajánlott helyzetben, az Egyéni rehabilitációs program „Ajánlások az ellenjavallt és elérhető munkaerő-típusokra” oszlopából vezérelhető. Az ilyen korlátozású fogyatékossággal élő munkavállalóval kötött munkaszerződés arra kötelezi a munkáltatót, hogy munkavállalási feltételeket teremtsen ennek a munkavállalónak a szellemi tulajdonjogokkal szigorúan összhangban. Kivétel csak azokban az esetekben, amikor a fogyatékossággal élő személy önként írásban elutasítja a feltételek egy részét.
A korlátozás „legegyszerűbb” fokát - az elsőt - azoknak a fogyatékkal élő munkavállalóknak kell meghatározni, akik speciális feltételek nélkül képesek ellátni munkaügyi funkciókat, de a szakmai termelési tevékenységek volumenének csökkenésével és (vagy) a készségek csökkenésével. Az 1. fokozathoz olyan esetek is vonatkoznak, amikor a munkavállaló nem képes a hivatásában munkát végezni.
Ha a 2. csoport fogyatékossággal élő személyei korlátozás nélkül dolgozhatnak, az ITU fogyatékossági igazolásának ebben a szakaszában a „Nem elérhető” jelzés szerepel.
Meg lehet változtatni a fogyatékosság fokát?
Lehet-e dolgozni a fogyatékosság 2. csoportjával, elsősorban a hozzárendelt fogyatékossági foktól függ. De vajon a 3. fokozat mindig, különösen határozatlan időre szól, azt jelenti, hogy a fogyatékossággal élő személynek nincs esélye hivatalos munkát találni? A 2. csoport fogyatékkal élői megváltoztathatják-e a fogyatékosság mértékét? Dolgozhatnak-e például egy speciálisan felszerelt munkahelyen és (vagy) a szükséges munkakörülmények megteremtésekor?
Még a határozatlan időre megállapított OSTD harmadik fok is nem feltétlenül a "fogyatékos ember". Az OTDS 3. fokát meg lehet változtatni 2. szintre, ha nyilatkozattal kapcsolatba lép a MEO Irodájával. Ehhez:
• Útvonaltervezés az ITU-hoz (0-88 év / év) a klinikán.
• Forduljon az ITU Irodájához beterjesztéssel, amelyhez csatolja a szervezet vezetőjének címzett nyilatkozatot. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt a megjegyzést, hogy a vizsga célja a fogyatékkal élők rehabilitációjára szolgáló egyéni program kidolgozása és kiadása. Ügyeljen arra, hogy az „Egyéb” oszlopban kérje az OSTD 3. fokának a 2. OSTD-re történő megváltoztatását.
A felmérés eredményei alapján az ITU Bizottság dönthet úgy, hogy az OSTD harmadik fokozatát 2. fokozatra változtatja, és ajánlásokat ad az IPR-hez, vagy elutasítja ezt a kérést.
Hogyan befolyásolhatja a hivatalos rokkantsági nyugdíjazás
A 2. csoport fogyatékossággal élő személyének joga van-e munkaszerződés alapján dolgozni, miközben rokkantsági nyugdíjat és egyéb kifizetéseket kap a munkaviszony előtti összegben? A 2. csoport fogyatékossággal élő személyének a foglalkoztatás után nyújtott nyugdíját nem törlik vagy csökkentik. De a változások más kifizetéseket is érinthetnek. Például néhány típusú regionális támogatást vagy lakhatási és kommunális támogatást vissza lehet vonni a fogyatékossággal élő személy és családtagjainak javult pénzügyi helyzete miatt. A törlés feltétlenül érinti a nyugdíjpótlékot, ha van ilyen, és a munkanélküliségi nyugdíjat.
Előnyök a dolgozó fogyatékkal élők számára
Az összes törvényben előírt ellátás megszerzése közvetlenül attól függ, hogy a 2. csoport fogyatékossággal élő embereit hivatalosan alkalmazták-e, a fogyatékosságot igazoló összes dokumentum benyújtása mellett a munkáltató számára.
Az általános jogok és garanciák mellett a fogyatékossággal élő munkavállalók számára a munkajog számos további előnyt is előír:
• Csökkentett munkaidő.
• Ellenjavallatok az éjszakai műszakban.
• Tilos túlórázni bármilyen formális írásbeli hozzájárulás nélkül.
• A fogyatékossággal élő alkalmazottak hétvégi és ünnepnapi foglalkoztatásának korlátozása. A fogyatékossággal élő személyek a 2. csoportban dolgozhatnak ünnepnapokon vagy hétvégén, csak a munkavállaló egészségi állapotáról szóló orvosi jelentésnek megfelelően határozzák meg.
• Éves szabadság 30 naptári napos időszakra.
• Legfeljebb 60 napos fizetés nélküli éves szabadsághoz való jog.
Ezenkívül a fogyatékossággal élő munkavállalók, akik a fogyatékkal élők kvótája alapján elosztott megüresedett állásra jelentkeznek, próbaidőszak megszakítása nélkül jelentkezhetnek állásra. A munkaszerződés megszűnésekor (elbocsátás) a 2. csoportba tartozó fogyatékkal élőknek további garanciákat kell biztosítani.
