Az eszközök és technológiák mérési módjai alkalmazásukhoz az ipar fejlődésével egyre bonyolultabbá válnak. A modern gyártásban az elemzés, a tesztelés és az ellenőrzés nem hatékony módszerei elfogadhatatlanok. A nagy pontosságú berendezések megkövetelik az anyagok tulajdonságainak és tulajdonságainak legmegbízhatóbb ismeretét. A metrológia, a szabványosítás és a tanúsítás viszont szinte az összes problémát felöleli, amelyek a mérésekkel és a termékminőség értékelésére vonatkozó közös alapelvek kialakításával kapcsolatosak. Ugyanakkor a modern tudományos és műszaki munka azt jelzi, hogy a metrológiai kutatás jelenleg releváns feladatai csak a következő lépés a mérési mennyiségek tartományának kibővítéséhez, és ennek megfelelően a pontosabb adatok megszerzésének lehetőségéhez.
Mi a metrológia?
A metrológia egy olyan tudomány, amely foglalkozik a mérés kérdésével, valamint a folyamat új módszereinek és megközelítéseinek tanulmányozásával. Ennek egyik fő témája a kapott adatok pontosságát javító eszközök kidolgozása. Ennek a tudománynak az a jellemzője, hogy az elmélettől eltérően tárgyak kísérleti tanulmányozását foglalja magában. A metrológia vizsgálatának köre meglehetősen sokrétű, és különféle mérési célokat, módszereket, feltételeket és típusú kommunikációt ír elő a vizsgált objektummal. Különösen a módszereinek használata a következő célokat tűzheti ki:
- diagnosztika;
- az ellenőrzési jelentéshez;
- műszaki adatok beszerzése;
- laboratóriumi kísérlet kutatása;
- referenciaparaméterek meghatározása stb.
Különböző megközelítések vannak a metrológia által nyújtott adatok szolgáltatására is. A szabványosítás és a tanúsítás a metrológiai kutatás szerves alkotóelemei, lehetővé téve a mérési módszerek egységesítését és a szolgáltatások és termékek minőségi mutatóinak ellenőrzését.
Mi a szabványosítás?
A különböző szabványok és szabályok alkalmazása a különféle tevékenységek szabályozására nem hatékony. E tekintetben egységes szabványokat alkalmaznak a munka megszervezésére és a termelési müveletekre vonatkozó követelmények vagy ajánlások megállapításához. A meghatározás szerint a szabványosítás olyan szabályok szisztematikus megközelítése, amelyek hozzájárulnak az adott területen folyó tevékenységek korszerűsítéséhez.
Ezt a folyamatot a követelmények, rendeletek és szabványok végrehajtása biztosítja a feladatok megoldása érdekében. Egyébként ez utóbbi releváns lehet a pillanatban és tervezett. Ennek eredményeként a minőség szabványosítása lehetővé teszi annak meghatározását, hogy a vizsgált szolgáltatás vagy termék megfelel-e a bejelentett célnak. Ugyanakkor a szabványok lehetővé teszik az áruk cseréjének technikai akadályainak felszámolását, és megteremtik az alapot a tudományos és technológiai fejlődéshez is.
Szabványosítási célok
A szabályozási dokumentumok kidolgozásának céljainak megértése érdekében azokat általános és konkrét részekre kell osztani. Az első esetben a szabványosítás és a metrológia célja a következő tényezők biztosítása:
- a termékek informatikailag bejelentett és tényleges műszaki kompatibilitása a felcserélhetőség biztosításával;
- áruk és szolgáltatások biztonsága az emberrel, a vagyonával és a környezettel kapcsolatban;
- a termékek és szolgáltatások minőségi paramétereinek elérése, amelyek megfelelnek a jelenlegi tudományos és technológiai fejlődés szintjének;
- megtakarítás az erőforrások felhasználásában;
- a mérések egységességének biztosítása (metrológiai feladatok);
- a gyártó létesítmények biztonsága; ennek figyelembe kell vennie a vészhelyzetek és a természeti vagy ember okozta katasztrófák kockázatát.
Konkrét célok kitűzése szempontjából a szabványosítás a termelés egy adott területére, a termék vagy szolgáltatás típusára vonatkozó szabványok kidolgozásának eszköze.
Szabványosítási szintek
A mai napig a szabványosítás három szintje létezik. Ide tartoznak a nemzetközi, regionális és nemzeti szintűek. Mindegyik esetben a sajátosságait feltételezzük a szabványok kidolgozásának megközelítéseinek szabályozásában, valamint a résztvevők befogadásában. Regionális szinten a szabványosítási rendszer nyitott tevékenységeket folytathat annak keretein belül a világ egy adott régiójának állami szervei számára. A nemzeti szint magában foglalja egy adott ország illetékes hatóságainak részvételét. Ebben az esetben azonban a szabványosítás alszintjét is feltételezzük.
- Igazgatási és területi. A szabványok kidolgozásának alapelvei lehetővé teszik szabványok és szabályok megállapítását az intézményre vonatkozóan, amely az állam ugyanazon területi egységében (régió, régió stb.) Működik.
- Industry. Ebben a alszintben a szabványosítás olyan eszköz, amely lehetővé teszi az ipar és a termelés bizonyos területeire vonatkozó szabályok és rendeletek kidolgozását.
- Államban. Ebben az esetben a szabványosítás eredménye az egy országon belül kidolgozott és alkalmazott szabványok.
Nemzetközi szabványosítás
Ezt a fajtát külön kell megvizsgálni, mivel sok különbség van, és a világkereskedelem szempontjából a legjelentősebb. Először meg kell jegyezni, hogy a nemzetközi szabványosítás magában foglalja a megfelelő profilú szervezetek részvételét, az adott államtól függetlenül.
Ezen szervezetek közül a következőket lehet megkülönböztetni:
- A szabványosítási kérdésekben közvetlenül részt vevő ISO szervezet;
- IEC - olyan bizottság, amelynek tevékenysége az elektromos szabványok fejlesztésével kapcsolatos;
- Az ITU egy szakszervezet, amelynek tagjai képviselik a távközlési ágazatot.
Az ISO szervezetet tekintik a leghatalmasabb testületnek, amelynek célja a szabványosítás kidolgozása az áruk hatékonyabb cseréje és a kölcsönös segítségnyújtás érdekében globális szinten. Az IEC és az ITU szervezeteinek relevanciája szintén növekszik az informatikai és távközlési ágazat számára új programok kidolgozásának köszönhetően. A nemzetközi szabványosítás együttesen összehozza a szellemi tevékenység, az üzleti és ipari képviselőket, valamint a nem kormányzati vállalkozásokat annak érdekében, hogy növeljék a világtermelés hatékonyságát, és minőségi termékeket biztosítsanak a végfelhasználó számára.
Változatos szabványok
Függetlenül attól, hogy milyen szinten hajtják végre a szabványosítást, ennek a munkának az eredménye különböző tárgyakhoz kapcsolódhat. Ennek megfelelően ennek a tevékenységnek a gyümölcse, azaz a szabvány, vonatkozhat a vizsgált tárgy egy bizonyos típusára. Különösen a szabványosítás és a metrológia lehetővé teszi az alább leírt csoportok szabványainak és előírásainak meghatározását.
- Alapvető szabványok. Ezek egy adott területen folytatott tevékenységeket fednek le, ennek eredményeként műszaki szabványokat és szervezeti szabályokat biztosítva. Ezek a dokumentumok hozzájárulnak a tudomány és az ipar különféle területeinek képviselői közötti kölcsönös megértéshez és a kommunikáció erősítéséhez.
- Az árukra és szolgáltatásokra vonatkozó szabványok. Ebben az esetben a szabályokat és rendeleteket kell létrehozni, amelyek az áruk vagy meghatározott szolgáltatások homogén csoportjára vonatkoznak.
- A gyártási és a munkafolyamatok szabványai.Határozza meg a technológiai, gyártási és munkaműveletek végrehajtásának követelményeit. Ez lehet a dokumentumok szabványosítása a vállalkozásokban. Bizonyos szabályokkal összhangban biztosítja a dokumentumkezelést.
- Az ellenőrzési módszerek szabványosítása. Szabványokat állapítanak meg a termékek mérésére, tesztelésére és elemzésére.
Mi a tanúsítás?
A szabványok és előírások kidolgozásának módszerei mellett vannak speciális testületek, amelyek igazolják, hogy egy termék vagy szolgáltatás megfelel a megállapított követelményeknek. Ebben a szakaszban a szabványosítás és a tanúsítás kiegészítik egymást, kiküszöbölve az ellentmondásokat az objektum minőségének értékelésében. Ha a definícióhoz fordulunk, akkor a tanúsítás olyan eljárás, amely megerősíti, hogy egy adott tárgy valóban megfelel a műszaki előírásoknak, a szabványoknak, valamint a szerződés feltételeinek is.
Miért van szükség tanúsításra?
Általánosságban elmondható, hogy a tanúsításnak erre a formájára van szükség a fogyasztók kompetenciájának növeléséhez a termékek és szolgáltatások kiválasztásában. Másrészt emlékeztethetünk arra, hogy a szabványosítás nem csak az a szabvány, amely szerint a termékek minőségét meghatározzák. A szabványok nagy jelentőséggel bírnak a termelés hatékonyságának növelésére szolgáló egységes szabályok létrehozásakor. Így a tanúsítás megerősítheti bizonyos tulajdonságok meglétét, amelyek egy adott iparágban a vállalkozások eredményesebb munkájához szükségesek.
Minőségi tanúsítás
A szabványosítás és a tanúsítás megoldandó fő feladata a termékek és szolgáltatások minőségének felmérése. A minőség viszont a termék bizonyos tulajdonságainak kombinációja, amelyek meghatározzák annak fogyasztási alkalmasságát. Ebben az értékelésben jelentős szerepet játszik a termék mérésének és jellemzésének pontossága. Ehhez minden új technikai eszközt használnak, amelyek lehetővé teszik a minőségi mutatók magas minőségű rögzítését.
