A szabványosítás egy meghatározott tevékenység. Ennek során kidolgozzák és bevezetik a kötelező és a végrehajtáshoz ajánlott jellemzőket, normákat, követelményeket és szabályokat. A szabványosítás célja, célkitűzései és alapelvei arra koncentrálnak, hogy a fogyasztók megragadják a lehetőséget arra, hogy megfelelő minőségű termékeket vásárolhassanak elfogadható áron. Ezen tevékenységek révén a munkavégzéshez és biztonsághoz való jogot is gyakorolják. Ezután részletesebben megvizsgáljuk a szabványosítás alapelveit és módszereit. 
Általános információk
A szabványosítás fő céljainak és alapelveinek az a célja, hogy egy adott területen optimális szintű élességet érjen el. Ez a normák, követelmények, rendelkezések ismételt és széles körű alkalmazásával valósul meg a potenciális, tervezett és meglévő valós problémák megoldásának folyamatában. A szabványosítás alapelvei és funkciói hozzájárulnak ahhoz, hogy a szolgáltatás, termék, folyamat megfelelõbb legyen a kinevezésükhöz. Ezzel párhuzamosan megszüntetik a nemzetközi áruk cseréjének technikai akadályait, megerősítik a tudományos és műszaki fejlődés (a tudományos és technológiai fejlődés) előmozdítását, valamint a különböző területeken folytatott együttműködést.
besorolás
A szabványosítás célja szűk és általános. Az első a megfeleléssel kapcsolatos. Az általános célok azonban elsősorban a koncepció közvetlen tartalmából származnak. A specifikáció ebben az esetben a kötelezőnek elismert követelmények teljesítésének szükségességéhez kapcsolódik. 
Általános útmutatások
A szabványosítás feladatai és alapelvei két egymással összefüggő fogalom. Az általános tevékenységi területeknek tartalmazniuk kell olyan követelmények, szabályok és normák kidolgozását, amelyek a következőket biztosítják:
- Szolgáltatások, termékek és munka biztonsága az emberek egészségére és életére, az ingatlan és a környezet megóvása.
- Cserélhetőség és a termék kompatibilitása.
- Különböző típusú erőforrások megtakarítása.
- Az áruk, szolgáltatások minősége a tudományos és technológiai fejlettség szintje szerint működik.
- Az ország mobilizációs készsége és védelmi képessége.
- Az üzleti létesítmények biztonsága, különféle természeti és ember okozta vészhelyzetek és balesetek valószínűségével összefüggésben.
- A mérések egysége.
A szabványosítás alapelvei: általános információk
A vizsgált fegyelem számos kiindulási ponton alapszik. A szabványosítási alapelvek tükrözik a szabványok és követelmények kidolgozásának folyamatának fő törvényeit. Igazolják annak szükséges jelenlétét a gazdasági irányításban. A szabványosítás alapelvei és módszerei képezik a gazdaság és a termelés leghatékonyabb fejlődésének feltételeit. 
A fő rendelkezések
A szabványosítás alapelvei a következők:
- A kereskedelem résztvevőinek érdekeinek kiegyensúlyozása.
- Szisztematikus.
- Fejlett fejlődés és dinamizmus.
- Hatékonyságát.
- Harmonizáció.
- A megfogalmazás egyértelműsége.
- Komplexitás.
- Objektivitás ellenőrzése.
- Biztonsági prioritás.
- A törvény betartása.
egyensúly
Mindenekelőtt azt kell mondani, hogy a szabványosítás valamennyi céljának és alapelvének végső soron a lehető legtöbb fogyasztó igényeinek kielégítése az optimális gyártási költségekkel és az áruk, szolgáltatások vagy munka megfelelő minőségével. E tekintetben a szabványok és követelmények kidolgozására irányuló összes tevékenységet a felek érdekeinek megfelelően hajtják végre: termékek, szolgáltatások előállítása, fogyasztása, biztosítása, tervezése.A szabványosítási munkában résztvevőknek, figyelembe véve egyrészt az áruk gyártójának és a szolgáltatónak a képességeit, másrészt a fogyasztói igényeket, kompromisszumot kell találniuk, amelyet általános megállapodásként kell elfogadni. 
szisztematikus
Feltételezi az összes alkatrész kompatibilitását. A szisztematika lehetővé teszi a navigációt a szerkezeti elemek között, sémák és programok létrehozását, új fejlesztéseket és a meglévő szabványok fejlesztését. A szabványosítás célja és alapelvei a rendszer leginkább összeegyeztethető elemei.
Fejlett fejlődés és dinamizmus
A szabványok és követelmények az ország gazdasági szférájában meglévő minták modelljeként szolgálnak. A tudomány és a technológia fejlődésével azonban a gazdasági folyamat folyamata megváltozik. A szabványosítás alapelvei általában hozzájárulnak a követelmények és normák gyors hozzáigazításához a vezetés változásaihoz.
Ugyanakkor a dinamizmust az időszakos ellenőrzés, a korábbi mutatók törlése, a meglévők megváltoztatása révén biztosítják. Ahhoz, hogy egy új norma vagy szabályok kevésbé legyenek érzékenyek az erkölcsi öregedésre, meg kell haladniuk a társadalmi fejlődést. Ezt úgy érik el, hogy ígéretes követelményeket vezetnek be a minőségi mutatók, a nómenklatúra és az ellenőrzési módszerek szabványaiba. A fejlett fejlődést az is biztosítja, hogy az új követelmények kidolgozásának szakaszában figyelembe veszik a más országokban létező progresszív nemzeti paramétereket, regionális és nemzetközi normákat.
hatékonyság
A szabványosítás alapelvei elsősorban egy bizonyos gazdasági és társadalmi eredmény elérésére irányulnak a tevékenységek során. A társadalmi hatás olyan szabványok kidolgozásával valósul meg, amelyek biztosítják az emberi egészség és élet biztonságát, a természet megőrzését. A gazdasági eredményt olyan szabványok alkalmazásával érik el, amelyek elősegítik az erőforrások ésszerű felhasználását, erősítik az információt és a műszaki kompatibilitást, növelik a megbízhatóságot. 
Biztonsági prioritás
Ezt a feladatot a szabályozási követelmények betartásának biztosításával lehet elérni. A biztonságot a kormányzati szintű kötelező szabályok betartásával és szabályozásával érik el. Különösen az állami előírásokról beszélünk. A norma vagy követelmény egyik legfontosabb követelménye a tanúsításra való alkalmasság. Azokat a szabványokat, amelyek egyértelműen meghatározott kötelező szabályokat és ellenőrzési módszereket tartalmaznak, kötelezőnek tekintik.
összehangolás
Alapelvek és szabványosítási objektumok nemcsak a hazai követelményeknek kell megfelelnie. A kidolgozott szabványoknak segíteniük kell az egy vagy hasonló típusú termékre, munkára vagy szolgáltatásra vonatkozó dokumentáció azonosításának biztosításában. Sőt, nemcsak hazai, hanem nemzetközi szervezeteknek is elfogadniuk kell azokat. Ez viszont lehetővé teszi olyan szabványok kidolgozását, amelyek nem akadályozzák a világkereskedelmet. 
A megfogalmazás egyértelműsége
Az összes rendelkezést, normát, követelményt, szabályt és a szabványosítás alapelveit egyértelműen és egyértelműen kell értelmezni. Egyébként egy vagy másik követelmény súlyos hibájáról beszélhetünk. Ez viszont következetlenséghez, csökkentett biztonsághoz, termékminőséghez és új költségekhez vezethet.
A jogszabályok betartása
A normák és követelmények kidolgozásakor biztosítani kell azok összhangját a törvény rendelkezéseivel és az állami ellenőrzést gyakorló testületek szabályaival. Tehát a 93. évben, januárban elfogadott GOST R 1.0-92-ben (az általános állami rendszer fő standardja) módosításokat hajtottak végre a vonatkozó törvény végrehajtásának biztosítása érdekében, amelyet ugyanabban az évben, júliusban adtak ki, és felülvizsgálat a december 27-i szövetségi törvény alapján 1995 év.Az elfogadott és bevezetett kiigazításokkal összhangban 2000-ben új szabályokat alakítottak ki az Orosz Föderációban a tanúsításról.
bonyolultság
Fogyasztói tulajdonságok A termékeket a felhasznált alapanyagok, a félkész termékek, az anyagok, az alkatrészek minősége ellenőrzi. E tekintetben a forgalomba hozott áruk szabványosítását össze kell kapcsolni azoknak a létesítményeknek a szabványosításával, amelyek biztosítják azok minőségét. A bonyolultság ebben az esetben magában foglalja a késztermékekre vonatkozó normák és követelmények összekapcsolását az alkatrészekre, összeszerelő egységekre, félkész termékekre, alapanyagokra, anyagokra, műszaki eszközökre, a termelés megszervezésének módszereire és az ellenőrzésre alkalmazott mutatókkal.
Ellenőrzési objektivitás
A szabványosítási alapelvek lehetővé teszik az ellenőrizhető követelmények meghatározását. Ide tartoznak többek között a természet, az ingatlan megóvására, valamint az emberek életének és egészségének megóvására vonatkozó előírások. Az objektív ellenőrzést általában műszaki mérőeszközökkel végzik. Ide tartoznak például a műszerek, felszerelések és a kémiai értékelési módszerek. Ezen felül az ellenőrzés vizsgálatok, szociológiai tanulmányok segítségével is elvégezhető. A megfelelés objektív bizonyítéka a felügyeleti testületek következtetései, minőségi tanúsítványok. 
Összefoglalva
A fenti rendelkezésekre tekintettel a következő következtetéseket vonhatjuk le:
- A szabványosítás célja, hogy biztosítsa a kölcsönös megértést és a kölcsönös megértést a termelési és gazdasági folyamatok valamennyi fele között.
- A minőségre és a nómenklatúrára vonatkozó követelmények meghatározása hozzájárul a fogyasztók és az állam érdekeinek megvalósításához.
- A kompatibilitási szabványok elfogadása biztosítja a munka, az áruk és a szolgáltatások felcserélhetőségét.
- A termékek és alkotóelemeik, alapanyagainak, anyagainak tulajdonságainak és mutatóinak összehangolása és összekapcsolása hozzájárul a keresett áruk megteremtéséhez nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi piacon is.
- A szabályozási és műszaki felügyelet, a tanúsítási rendszer lehetővé teszi a késztermékek biztonságának biztosítását. Ez viszont hozzájárul az emberek egészségének és életének, a természetnek, a vagyonnak a megőrzéséhez.
- A teljes szabványosítási rendszer szabályozását az alkalmazandó törvényekkel összhangban végzik.
