A jelenlegi polgári perrendtartásban az egyik újítás az előzetes meghallgatás meghatározása volt. A cikk tárgya 152. Vizsgáljuk meg ezt a koncepciót részletesebben.
Általános jellemző
Az előzetes meghallgatás olyan eljárási forma, amely kizárólag az eljárás előkészítő szakaszára jellemző. A polgári perrendtartás 152. cikke 6. részének rendelkezéseinek elemzése azt mutatja, hogy ez a szakasz valamilyen módon átalakul a végső szakaszig, amelyen az első fokú bíróság összefoglalja. Az előzetes bírósági ülés több szakértő szerint többfunkciós lehetőségeket mutat. Először is, ez egy eljárási forma, amely elfogadható az eljárási anyagok előkészítéséhez. Ugyanakkor teljesíti azt az alapvető funkciót is, hogy az esetet előkészítő szakaszban vizsgálja meg.
bonyolultság
A h. Cikkben meghatározott bírósági eljárás értékelése 6. cikk. A polgári perrendtartás 152. cikke értelmében az eljárás ésszerűsítése szempontjából sokan elismerik, hogy a vita előkészítő szakaszban, tárgyalás nélküli megoldása intenzívebbé és gyorsabbá válik. Lehetetlen azonban teljes mértékben felbecsülni a kérdéses intézmény jelentőségét a szakaszok számában, a cselekvések minimumában és a döntéshozatal gyorsaságában. A szakemberek tapasztalataik alapján úgy gondolják, hogy a gyorsított ütemben megvizsgált bírósági ügyek gyakran nem értek véget az első fokon. Így a ténylegesen megtakarított időt „visszanyerik” a fellebbezési testület. Amint a gyakorlat azt mutatja, az ilyen határozatokhoz gyakrabban fellebbeznek, mint a szokásos módon hozott határozatokhoz.
sajátosság
In h. 6 cikk A 152. sz. Jelentés azt jelzi, hogy előzetes meghallgatást lehet lefolytatni az alperesnek a felperes mulasztása elleni kifogásainak megvizsgálására, az eljárási időszakra érvényes indok nélkül. A szakértők szerint ez a szabály igaz. A második helyzetben kissé eltérő hozzáállás mutatkozik meg. A norma szerint ha a mulasztás tényét az eljárási periódus vagy a bírósági fellebbezés ideje nélkül indokoltan állapítják meg, a keresetet egyéb ténybeli körülmények vizsgálata nélkül meg lehet tagadni. Ebben az esetben valószínű, hogy amint az alperes a korlátozással szemben kifogást emel a követelésekkel szemben, megfelelő döntést hoz.
Ebben az esetben a felperes kétségtelenül kedvezőtlenebb helyzetben van. Ha ez a helyzet váratlan számára, nem zárható ki, hogy nem lesz képes azonnal tájékozódni a hiányzás okainak érvényességére vonatkozó bizonyítékok benyújtására való jog felhasználása érdekében. A bíró, aki hozzászokott, hogy az ideiglenes tényezőnek különös jelentőséget tulajdonítson, nem valószínű, hogy szünetet kínál a jogvita feleinek, ha a felperes ilyen nehéz helyzetbe kerül.
Az eljárás nyilvánossága
A szakemberek szolgálatuk miatt nagy figyelmet fordítanak a folyamatok dinamikájára. Ezenkívül külön érdeklődés mutatkozik az előkészítés szakaszában. Ennek több oka van. Először is, néhány tisztviselő úgy véli, hogy az előzetes meghallgatás gyorsabb, mint bármely más szakaszban. Az előkészítő szakasz nem nyilvános, hanem magántulajdonban zajlik, vagyis működési módban. A törvény nem írja elő, hogy előzetes meghallgatást közönség jelenlétében kell megtartani. Részvételét azonban a szabályok nem zárják ki.Ebben az esetben felmerül a kérdés, hogy mit kell tenni, ha valamelyik fél nyílt meghallgatást kér. Egyes szakemberek szerint ebben a szakaszban a bírósági ügyeket a nyilvánosság jelenléte nélkül kell megvizsgálni. Ezt az álláspontot azzal magyarázza, hogy a kívülállók inkább beavatkoznak, mint megkönnyítik a feladatok végrehajtását.
Vita kategóriák
Előzetes ülést lehet rendezni a következőkkel kapcsolatos igényekre vonatkozóan:
- elismerés az akarat érvénytelensége.
- Fegyelmi eljárás.
- Elbocsátás.
- Örökséget.
- Kilakoltatás.
- Anyagi és erkölcsi károk megtérítése.
Fontos pont
Különös figyelmet érdemel a Fegyveres Erők Plenumjának 2008. évi 11. számú határozatának 13. pontjában szereplő magyarázat. Azt mondja, hogy a bíró - a felek véleményét figyelembe véve - vizsgát készíthet (technikai, orvosi, számviteli és egyéb) az ügy tárgyalásának előkészítése során. Ez megengedett olyan esetekben, amikor az ilyen igény a bemutatott bizonyítékokból és az eset körülményeiből fakad. Ebben az esetben az Art. A polgári perrendtartás 79-84. A vitában részt vevő feleket el kell magyarázni arról, hogy képesek-e kérdéseket feltenni a szakértővel, amelyről véleményt kell készíteni.
A határozatnak ez a pontja nagy bízást enged a bírónak a szakembereknek az eljárásba való bevonása kérdésében. Meg kell jegyezni, hogy ez a dokumentum azt jelzi, hogy az előkészítő tárgyalás eljárási formájának lehetőségei gyakorlati szempontból növekednek. Ehhez elegendő megismerkedni az említett állásfoglalás 4-9. És 11. bekezdésével. 
Egyéb személyek részvétele
A fenti állásfoglalás (23) bekezdésében kifejtésre kerül, hogy a vád tárgyával kapcsolatban az alperesek, a gyakorlók és más személyek esetének megvitatására vonatkozó megoldásra az előkészítő szakaszban szükség van az eljárás alany összetételének megfelelő kialakításához. Ennek elmulasztása jogellenes rendelkezést eredményezhet. Ennek oka az a tény, hogy az eljárásban nem részt vevő személyek kötelezettségeivel és jogaival kapcsolatos kérdések megoldása az eljárási szabályok jelentős megsértését jelenti. Ez viszont a bírósági aktus feltétel nélküli törlését vonja maga után. Ezenkívül nem szabad megfeledkezni arról, hogy a megrendelést az Art. 2 62 GIC. Ebben az esetben a bíró az Art. A 216. Cikk felfüggesztheti az eljárást, amelynek eredményeként az előzetes ülésen kiadják a vonatkozó törvényt. Az utóbbi magatartásáról jegyzőkönyv készül.
