A szervezet hatékonysága tükrözi az erőforrások meghatározott ideig történő felhasználásának végső eredményét. A megnövekedett termelékenység, a kapacitások és az anyagok minősége jellemzi. Abszolút és relatív mutatók. Az előbbiek tartalmazzák a profitot és más költségváltozókat. A második a költséghatékonyság. Az elemzés céljából a kiszámított adatokat összehasonlítják a korábbi időszakokra vonatkozó tervezett vagy mutatókkal.
lényeg
A jövedelmezőség egy általános mutató, amely a költségek és a profit aránya alapján jellemzi a szervezet tevékenységét. A végeredményt a belső (szervezeti) és a piaci feltételek befolyásolják. Az első csoport magában foglalja a termelékenység dinamikáját, a berendezések műszaki jellemzőit, a munka megszervezésének módját stb. A külső tényezők magukban foglalják az erőforrások árát, amelyet a vállalkozás a termékek előállításához használ, és a késztermék költségét.
A jövedelmezőség növekedését a kereskedelem felgyorsulása, költségcsökkentés, az eladási árak emelkedése kíséri. A nyugati közgazdászok szerint a tőkeintenzitás, a termékminőség, a vállalat részesedése a szegmensben és egyéb mutatók szintén kiemelkedő jelentőségűek.
Vagyon megtérülése
A finanszírozási források felhasználásának hatékonysági mutatója tükrözi, hogy a profitból mennyi pénzt fektettek be épületekbe, berendezésekbe és késztermékekbe:
R ak = (nettó nyereség (PE) / az összes eszköz átlagos éves értéke) x 100%.
Külön kell kiszámítani a termelési eszközök és a forgóeszközök működési hatékonyságát.
Vagyon megtérülése = PE x 100% / Az állóeszközök súlyozott átlagköltsége.
P körülbelül = PE x 100% / OA súlyozott átlagköltsége.
Vegyünk egy példát a mutatók elemzésére.
| adat | terv | tény | eltérés |
| 1. Nettó eredmény | 1860 | 1980 | +120 |
| 2. Az operációs rendszer átlagos költsége | 15090 | 15590 | +500 |
| 3. Az immateriális javak átlagos költsége | - | 110 | +110 |
| 4. Az OA átlagos költsége | 5530 | 5920 | +390 |
| 5. Vagyon összesen (2 + 3 + 4) | 20620 | 21620 | +1000 |
| Nyereségesség = (1) / (5) | 9,02 | 9,16 | +0,14 |
A költség-hatékonyság aránya 0,14 ponttal nőtt. Faktor elemzés elvégzése után arra a következtetésre juthatunk, hogy a következők befolyásolták a növekedést:
- nyereségnövekedés: 120/21620 x 100% = + 0,56 pont;
- eszközérték változása: + 0,56 - (+0,14) = -0,42 pont.
Vagyis az eszközhasználat hatékonysága megnőtt a profit növekedése miatt.
Tőkehatékonyság
A befektetés megtérülése megmutatja a szervezetbe befektetett alapok felhasználásának minőségét. Ezt a következő képlettel kell kiszámítani:
P és = adózás előtti eredmény / (mérleg - rövid lejáratú kötelezettségek) x 100%.
A saját tőke megtérülése (SC) azt mutatja, hogy mekkora nyereség esik a szervezet tőke egységére:
P ck = PE / CK x 100%.
Érdemes egy vállalkozástól kölcsönöket kapni, ha a tőkehatékonyság növekszik további pénzeszközök befektetése után. A hitelezők és a szervezet tulajdonosai jövőbeni jövedelemre számítanak a befektetett alapokból. Az előbbi szempontjából a kölcsönvett alapok megtérülési rátáját a következő képlet fejezi ki:
R zk = kölcsönök kamata / (hosszú lejáratú + rövid lejáratú hitelek) x 100%.
A részvényesek eltérően számítják jövedelmezőségüket:
R zk = PE / hiteltőke x 100%.
A teljes tőke felhasználásának hatékonyságát a következő képlettel számítják ki:
P cap = (hitelfelvétel költsége + PE) / valuta (összesen) egyenleg x 100%.
változások
A vállalkozás költséghatékonyságát az eszközök és a tőke felhasználásának hatékonyságának mutatói összehasonlításával lehet elemezni.A saját tőke megtérülése növekszik, ha a követelések részesedése növekszik. A két mutató közötti különbség képezi a pénzügyi tőkeáttétel hatását. Ha a nyereség hitelek felhasználásával növekszik, akkor az eszközök megtérülése, a hitelek kamatai nélkül, nullánál nagyobb. Ilyen esetekben azt mondják, hogy a kölcsön jövedelmezősége fedezi a felhasználás költségeit.
váll pénzügyi tőkeáttétel - ez a kölcsönvett források aránya a kötelezettségek teljes összegében. A szervezet pénzforrásainak kialakulásának szerkezetét akkor tekintik optimálisnak, ha a biztosítótársaság nyereségessége maximálisan növekszik, elfogadható kockázati szinttel.
A bevétel összetétele és a termelési költségek szintén befolyásolják a jövedelmezőség dinamikáját. Ha az értékesítés volumene növekszik, és a termékkínálatot a jövedelmező termékek dominálják, akkor a hatékonyság növekedni fog. A belső tényezők magukban foglalják a termék minőségét, a szállítás és gyártás ritmusát, valamint a papírmunka sebességét. A vállalat ezeket a mutatókat függetlenül befolyásolhatja. De a nyersanyagok költségeit, a szerződéses feltételek betartását, az uralkodó rendezési formákat, a szállítási feltételek be nem tartása miatt felmerülő többletköltségeket a szervezet nem tudja ellenőrizni.
A jövedelmezőség-becslések kvalitatív elemzése magában foglalja a következők követését:
- a költségek és a bevételek arányának dinamikája;
- a nettó nyereség keletkezésének forrásai;
- adminisztratív, kereskedelmi, működési és egyéb költségek felépítése;
- az egyes mutatók kialakulásának tényező elemzése (az értékesítés jövedelmezőségének gyors növekedése kialakulhat mind a nagy haszon, mind a költségszerkezet optimalizálása eredményeként).
Értékesítés megtérülése
Nyereségráta = Értékesítési bevétel / Bruttó fedezet x 100%.
Értékesítés megtérülése a jövedelem részesedése a bevételben. Ha a mutató csökken a dinamikában, akkor ez a termékek alacsony versenyképességét, a kereslet csökkenését jelzi. Állandó értékesítési struktúrával az értékesítés jövedelmezősége az áraktól és a költségszinttől függ. A jövedelmezőség kvalitatív növekedését az első mutató növelésével érik el, a második csökkenésének fényében. Ennek érdekében a szervezetnek a piaci feltételekre kell összpontosítania, szisztematikusan szabályoznia kell az árakat, ellenőriznie kell a termelési költségeket, felül kell vizsgálnia és frissítenie kell a választékot.
Költséghatékonysági mutatók
A tevékenységekből származó nyereségesség a következő képlettel számítható ki:
Értékesítés jövedelmezősége = vészhelyzet / Értékesítés költsége x 100%.
Ugyanaz a mutató eltérően kiszámítható:
P prod = bruttó profit / költség x 100%.
A számlálóban elhelyezheti az eladásból származó jövedelmet. Akkor a képlet tükrözi a vállalkozás profitszintjét egy rubelből, amelyet a termékek gyártására fordítottak. Ez a mutató kiszámítható egész szervezetként és az egyes egységek, az árutípusok szerint. A második esetben a következő képletet kell használni:
P ol = (ár - költség) / költség x 100%.
A mutató dinamikája a következőktől függ:
- Az eladott termékek felépítése. A jövedelmező áruk részarányának növekedése hozzájárul a jövedelmezőség növekedéséhez.
- A költségek növekedése fordítva befolyásolja a termelés hatékonyságát.
- Az emelkedő árak szintén növelik a jövedelmezőséget.
Egy másik fontos mutató a működési költséghatékonyság. képlet:
R op = működési bevétel / működési költségek x 100%.
Megmutatja, hogy mekkora profitot esik az 1 rubel kiadás.
A fő tevékenység jövedelmezősége nemcsak a gyártási folyamatok hatékonyságát, hanem a termékek forgalmazásának is tükrözi.
Költségek jövedelmezősége = Értékesítésből származó nyereség / Összes költség x 100%.
A számláló figyelembe veszi az eladott áruk költségeit, valamint a kereskedelmi és adminisztratív költségeket.
A következő mutató átfogó képet ad a források felhasználásának hatékonyságáról:
Nyereségesség = Összes költség / Az eladott termékek mennyisége x 100%.
példa
A 2014. évi bevétel 3397,3 ezer rubelt, termelési költség - 2609,4 ezer rubelt tett ki. Bruttó eredmény az értékesítésből - 787,9 ezer rubel. Meg kell határozni a költség-hatékonyság szintjét a jelenlegi és a jövőbeli időszakra, ha ismert, hogy 2015-ben a termékek áremelkedése 26%, az anyagok ára pedig 37% lesz.
Kiszámoljuk a folyó év jövedelmezőségi szintjét: (787,9 / 2609,4) x 100 = 30,2%.
A növekvő árak befolyásolják a költségeket: 1,26 / 1,37 = 0,92.
Határozza meg a tervezett jövedelmezőségi szintet: 0,302 - 1,302 x (1 - 0,92) = 19,7%.
Nyereségességi küszöb
Mint fentebb látható, a teljesítmény több mutató segítségével kiszámítható. A képletek számozója: bruttó, működési, nettó nyereség és akár értékesítésből származó bevétel. A „középtér” mutatja az áttörési pontot vagy az állandó költségek jövedelmezőségét. Számítja ki az üzleti tevékenység maximális szintjét, amelynél a társaság nem kap bevételt, de nem szenved veszteséget:
Pr = rögzített költségek / bruttó fedezeti hányadoshol:
Négyzetméter = (bevétel - bruttó profit) / bevétel.
A társaság veszteségeket szenved, ha az értékesítés volumene a jövedelmezőség marginális szintje alatt van, és fordítva. Az értékesítési volumen növekedésével rögzített költségek termékenként csökken, és a változók nem változnak. A jövedelmezőségi küszöb kiszámítható a teljes termékpalettára és az egyes terméktípusokra.
termelés
A termékek gyártásával foglalkozó szervezetek kiszámítják a fő tevékenység jövedelmezőségét:
A termelési költségek megtérülése = (Bevétel - Összes költség) / Teljes költség x 100%.
Ez a képlet figyelembe veszi a vállalkozás összes költségét: anyagok, félkész termékek vásárlása, bérek fizetése a munkavállalók számára, bérleti díjak, közművek, reklámköltségek stb. A termelés során az alapanyagok és az anyagok befolyásolják leginkább a költségeket. A termelési költséghatékonyság, amelynek számítási képletét fentebb mutatjuk be, megmutatja, hogy mekkora profitot hoz egy rubel a befektetésbe.
példa
| indikátor | 1. szervezet | 2. szervezet |
| Bevétel (millió rubel) | 1,5 | 2,4 |
| Teljes költség (millió rubel) | 0,5 | 1,2 |
Keresse meg az eladásból származó nyereséget, mint a bevétel és a költség különbségét:
1) 1,5–0,5 = 1 (millió rubel);
2) 2,4 - 1,2 = 1,2 (millió rubel).
Abszolút értelemben a második vállalkozás mutatói magasabbak. De ez nem azt jelenti, hogy hatékonyabban működik. Számítsa ki a szervezetek jövedelmezőségét:
1) P 1 = 1 / 0,5 x 100% = 200%;
2) P 2 = 1,2 / 1,2 x 100% = 100%.
Nyilvánvaló, hogy az első vállalkozás termelési költséghatékonysága magasabb, vagyis a szervezet kétszer hatékonyabban működik.
következtetés
A jövedelmezőség a profit és a szervezet költségének aránya. Pontosabban megmutatja a vállalkozás helyzetét, lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljon a helyzet változására. A jövedelmezőség kiszámolható egészében a vállalat, az egyes ágazatok vagy terméktípusok esetében. A mutatók változásait nemcsak abszolút értelemben, hanem faktoranalízis segítségével is figyelemmel kell kísérni. A töréspontot a jövedelmezőségi küszöb alapján számítják ki.
