A jogszabályok előírják a vagyoni kárért való felelősséget. Vizsgáljuk meg tovább a Büntető Törvénykönyv által kiszabott büntetést. 
Art. A büntető törvénykönyv 165. cikke
Ez a norma meghatározza az általános és a megfelelő vegyületeket. Az első rész megállapítja, hogy felelősséget kell vállalni az anyagi javak tulajdonosának vagy más tulajdonosának a bizalom megsértése vagy csalás eredményeként okozott anyagi károkért, amely nem mutat lopást, és amelyet nagymértékben követtek el. Az Art. Második része Az Orosz Föderáció Büntető Törvénykönyve 165. cikke határozza meg a büntetést ugyanazon cselekményekért:
- Szervezett csoport vagy személyek, akik korábban megállapodtak egy bűncselekményben.
- Különösen nagynak elismert összegben.
büntetés
A Art. 1 1. része szerint 165 bűnös arc:
- Pénzbeszedés akár 300 ezer rubelig. vagy megegyezik fizetésével vagy egyéb, legfeljebb 2 évig elnyert nyereséggel.
- Kényszerített munka. Időtartamuk legfeljebb 2 év. Ezen felül telepíthető a szabadság korlátozása az 1. évig.
- 2 év börtönbüntetés. Ezenkívül az Art. 165-ig akár 80 ezer rubelt is kiszabhat pénzbírsággal. vagy s / n (egyéb jövedelem) hat hónapig, és a szabadság korlátozása legfeljebb egy évig.
A második rész büntetése a következő:
- Kényszermunka 5 évig. Ezenkívül az elkövető szabadsága 2 évre korlátozható.
- Legfeljebb 5 év börtön. Ezenkívül akár 80 ezer rubelt is meghaladó pénzbüntetést lehet kiszabni. vagy megegyezik a havi jövedelemmel (fizetéssel) és a szabadság korlátozásával 2 évre.
Art. 165: megjegyzések
A norma rendelkezéseivel összhangban a felelősség csak akkor merül fel, ha a személy cselekedetében nincs lopás bizonyítéka. Az Orosz Föderáció korábban hatályos Büntető Törvénykönyvével ellentétben a kódex alapján jelenleg alkalmazott büntetés olyan anyagi értékek kárára vonatkozik, amelyek nemcsak tulajdonában vannak, hanem más jogaikban is. Ez lehet gazdasági gazdálkodás, örökölt élettartam, működési gazdálkodás stb. A kódex 15. szabályával összhangban egy olyan cselekmény, amelyre a 19. cikk első része vonatkozik. 165, kis bűncselekménynek tekinthető, a második része pedig mérsékeltnek tekinthető. 
Objektív rész
Mint a cselekmény tárgya, amelynek büntetését a 8. Cikk előírja. 165, a társadalmi jogok támogatását érinti a tulajdonjogok gyakorlásával és az anyagi értékek egyéb tulajdonjogával kapcsolatban. A bűnözést olyan cselekedetek jellemzik, amelyek megtévesztésből vagy a bizalom visszaéléséből állnak. Ennek eredményeként egy polgár (tulajdonos vagy más tulajdonos) olyan anyagi károkat okoz, amelyek nem lopnak. A csalás vagy a bizalommal való visszaélés lényege hasonló a csalás tartalmához. Az egyetlen különbség a haszonszerzés mechanizmusában a bűnös személy által.
megtévesztés
Ez magában foglalhatja az állampolgár tájékoztatását tudatosan pontatlan, hamis adatokról és a valós tények elmulasztásáról. A támadó magatartása az áldozat megtévesztésére irányul. A megtévesztés tehát az igazság tudatos torzításából állhat, és aktív lehet. Mind passzív, mind valós információk csendjében állhat. 
Bizalmi visszaélés
Egy ilyen cselekedet abban áll, hogy a támadó speciális hozzáállást alkalmaz az alanynak, akinek a vagyona megsérült. A bizalommal való visszaélés abban áll, hogy a bűnös fél vállalja a kötelezettségeket, ha nem akarja teljesíteni azokat. A támadó ilyen esetekben az ő és az áldozat között kialakult bizalmi kapcsolatot használja személyes haszon érdekében.
A cselekedet megkülönböztető jellemzői
Csalás esetén, akárcsak a lopás más formájában, az anyagi javakat lefoglalják, az azt követő fellebbezéssel az elkövetőnek vagy más személyeknek. A bűncselekmény objektív része, amely a művészetet foglalja magában. A 165. cikknek, amint azt fentebb említettük, eltérő mechanizmus van az ellátások megszerzésére. Ez abban áll, hogy a támadó pénzt vagy egyéb értékeket szerez fel, amelyeket az áldozat nem kapott, de egy törvényi aktus vagy egy megállapodás értelmében neki meg kellett volna szereznie. A kár ebben az esetben nem közvetlen veszteség, hanem elvesztett profit.
A cselekmény gyakorlati kifejezése
Vagyoni kár okozása, amelynek felelőssége a vizsgált cikk alapján merül fel, a következőkből állhat:
- A kötelező kifizetések elkerülése nyilvánvalóan hamis dokumentumok benyújtásával. Büntetés az Art. A 165-es szám a Btk. 199., 194. és 198. cikkében meghatározott kompozíciók jeleinek hiányában fordul elő.
- Alapértelmezett kötelező hozzájárulások elkerülése valós tények esetén. Például ez kifejezhető azzal, hogy a vizsgálati alany elmulasztja bejelenteni, hogy megfosztják őt a korábban nyújtott ellátásoktól.
További képesítés
Ha az elkövető hamis dokumentumokat használ, akkor a cselekményt a 2. cikk szabályozza. 165. Ezenkívül a 327. cikk (3) bekezdése szerint a bűncselekmény nem minősül minősítettnek. Ha a támadó maga hamisította meg a dokumentumot, majd ezt követõen csalás elõtt felhasználta, akkor a cselekményt két norma fedezi. A büntetés az Art. 165, és a 327 cikk vonatkozó része.
