Art. 144, 145, 148 büntetőeljárási törvénykönyv rögzíti a jogellenes cselekményekről szóló beérkezés, elszámolás, a hiteles cselekményekről szóló jelentések ellenőrzésének, valamint a beérkezett kérelmek vizsgálata alapján a döntéshozatali eljárás szabályait. Ezeknek a normáknak a rendelkezéseit alárendelt jogi aktusok, közös részlegek határozzák meg. További mérlegelje az alkalmazás tulajdonságait Art. 148 Büntetőeljárási Kódex megjegyzésekkel ügyvédek. 
Általános rendelkezések
Szerint h. 1 evőkanál. 148 Büntetőeljárási törvénykönyvaz ügy megindításához szükséges ok hiányában a nyomozó egység vezetője, nyomozó, vizsgálóbizottság / kihallgató megtagadja az eljárás megindítását. Ezt a döntést a határozat hozza meg.
Az ügy megindításának megtagadása a Vámkódex 24. cikke (1) bekezdésének 2. pontjában rögzített alapon csak azon állampolgárok esetében megengedett, akiknek személyazonossága megállapításra került. Ezt a követelményt a h. 1 evőkanál. 148 Büntetőeljárási törvénykönyv.
Az ügyész ellenőrzése során felfedhetők a büntető törvény megsértései. Ennek eredményeként az ügyésznek a büntetőeljárási törvénykönyv 37. cikke (2) bekezdésének alapján indokolt döntést kell hoznia az anyagnak a nyomozó hatósághoz történő továbbításáról, hogy büntetőeljárást indítson. Ugyanakkor a nyomozó, a rendelkezések alapján Art. 144, 145, 148 büntetőeljárási törvénykönyv, az eljárás megindításának megtagadásának joga. Ehhez be kell szereznie a nyomozási osztály vezetőjének engedélyét.
Jogi követelmények
Amint azt a 2 rész tartalmazza Art. 148 Büntetőeljárási törvénykönyv, amikor határozatot készít, amely rögzíti az eljárás megindításának megtagadását egy olyan személy gyanújával összefüggésben elkövetett bűncselekmény ellenőrzése eredményeként, amelynek személyazonossága megállapításra került, az engedélyezett alkalmazottnak el kell döntenie, hogy a kérelmezővel szemben eljárást indít-e tudatosan hamis felmondással kapcsolatban. 
A jogellenes cselekedetekről gyakran közzéteszik a médiában. Vezetett Art. 144, 148 büntetőeljárási törvénykönyv, a bűnüldöző szervek felhatalmazott alkalmazottja ellenőrzi az információkat, és bűncselekmény megindításának okának hiányában megtagadja annak megindítását. Az ilyen esetekben a döntéssel kapcsolatos információkat közzé kell tenni. A vonatkozó rendelkezéseket a 3. rész tartalmazza.T. 148 büntetőeljárási törvénykönyv.
A határozat másolatát a végrehajtástól számított 24 órán belül megküldik a kérelmezőnek, és továbbítják az ügyészhez. A bűncselekményt bejelentőnek meg kell magyarázni a cselekmény megtámadásának jogát és eljárását. A határozatot a büntetőeljárási törvénykönyv 124–125. Cikkében foglalt szabályoknak megfelelően a nyomozó egység vezetőjéhez, az ügyészhez vagy a bírósághoz lehet fellebbezni.
Az elutasítást indokolatlannak és jogellenesnek nyilvánítja
A vizsgálóbizottság vagy a kihallgató tisztviselő által meghozott határozat jogellenessége esetén az ügyész a 6. résznek megfelelően Art. 148 büntetőeljárási törvénykönyv, törli. Ugyanakkor döntést hoz, amelyben idézi az utasításokat, és meghatározza az azok végrehajtásának határidejét. Ezt a jogi aktust megküldik a nyomozási osztály vezetőjének.
Ha a nyomozó / a nyomozó egység vezetője elutasítása indokolatlan és jogellenes, az ügyész ezt a bűncselekményről szóló nyilatkozat ellenőrzésének eredményének kézhezvételétől számított öt napon belül visszavonja. Ezt a döntést indokolt határozattal is formalizálják. A törvény konkrét körülményeket biztosít, amelyeket ellenőrizni kell. A döntést és az ellenőrzési anyagokat azonnal elküldik a nyomozó hatóság vezetőjének. Ez a tisztviselő viszont visszavonja a korábban elfogadott határozatot, kezdeményezi az ügyet vagy az ügyésztől kapott anyagokat további utasítások céljából elküldi az utasításaival, meghatározva azok végrehajtásának határidejét. 
Ha a megtagadást ésszerűtlennek és jogellenesnek találták a bíróságon belül, a bíró köteles megfelelő határozatot hozni, és átadni azt a vizsgáló / nyomozó testület vezetőjének, és erről értesíteni a kérelmezőt.
magyarázatok
A rendelkezések értelmében Art. 145, 148 büntetőeljárási törvénykönyv, a bűncselekményekről szóló jelentések ellenőrzésére felhatalmazott tisztviselőknek, amennyiben jogellenes cselekmény elkövetését nem erősítik meg, meg kell tagadniuk az eljárás megindítását.
A bűnüldöző tisztviselőknek elegendő információval kell rendelkezniük az eljárás megindításához, jelezve a bűncselekmény bizonyítékainak meglétét. Ennek megfelelően ilyen adatok hiányában nincs indok a termelés megkezdésére.
Mindeközben a 3. cikk rendelkezéseinek összehasonlításakor A büntetőeljárási törvénykönyv Ch. Ebből következik, hogy az eljárás megindításának megtagadása nemcsak a büntetőeljárás megindításához elegendő információ hiányában lehetséges. A termelés megindításának okai a következők lehetnek:. De velük vannak olyan körülmények, amelyek kizárják az ügy mozgását. Ide tartoznak különösen:
- az állampolgár elszámoltathatóságára előírt határidő lejártát;
- gyanúsított halála;
- amnesztiáról szóló rendelet elfogadása;
- a betolakodás áldozatának nyilatkozata hiánya, ha az eljárás megindítására csak annak alapján kerül sor, stb.
Az üzenet tartalmának jellemzői
Azokra a nyilatkozatokra, amelyek csak a kérelmező véleménye szerint bűncselekményekkel kapcsolatos információkat tartalmaznak, és az ilyennek nem tekintett büntetőjogi normák szempontjából, eljárási válasz nem érkezik. 
Például egy apa, akit nem fosztottak meg szülői jogoktól, anyja akarata ellenére vitte gyermekét. A nő viszont azt kéri, hogy tegye őt felelősségre az elrablásért. A bűnüldöző szervekhez benyújtott kérelem nem vonja maga után büntetőeljárási viszonyokat, a nyilvántartásba vétel nem vonatkozik bűncselekményről szóló jelentésre, eljárási válaszként az 5. cikkben előírt határozat kiadásával. A büntetőeljárási törvénykönyv 148.
A kérelmezőnek röviden el kell magyaráznia a bűncselekmény helyzetének jogi természetét. Egyes jogászok kritikusan értékelik a vizsgált norma első részében rögzített álláspontot. Elmondása szerint a cselekmény összetételének hiánya miatt az eljárás megindításának megtagadása csak akkor megengedett, ha az ügyben érintett személy. A szakértők szerint abszurdnak kell tekinteni az alany azonosítását, és a polgárnak a tudatosan nem a bűncselekményben való részvételét, csak az elutasításról szóló döntés meghozatala céljából, utóbbi utónévével.
Tudatosan hamis információ
A hamis felmondásért a büntető törvénykönyv 306. cikke rögzíti a felelősséget. Amint azt a büntetőeljárási törvénykönyv 148. cikke megállapítja, valamely személy állítólagos részvételéről bűncselekményben való részvétel esetén az eljárás megindításának megtagadása esetén egy felhatalmazott alkalmazottnak meg kell oldania a vádaskodás megindításának kérdését a valóságnak nem megfelelő információ szolgáltatása érdekében. Ehhez jogilag értékelni kell a kérelmező intézkedéseit.
Eközben a bűncselekményt bejelentővel kapcsolatban az eljárás megindításáról is döntenek, ha a személy viselkedése más bűncselekmény által előírt jelekre utal. 
Kötelező közzététel
Annak biztosítása érdekében, hogy a média, amelyben az illegális cselekedetről szóló üzenetet közzétették, elutasítja, vagyis elhagyja. A társadalom viszont tudatában lesz a valós helyzetnek.
Az elemzett norma 3. részében rögzített szabály célja a nyomozó hatóságok munkájának átláthatóságának biztosítása. Célja a bűnüldöző szervek hitelességének erősítése, valamint a polgárok jogi tudatosságának erősítése. 
Az ügyészség és a nyomozó hatóságok interakciója
Érdemes azt mondani, hogy a CPC 148. cikke 6. részében sok változás történt. A jelenlegi kiadásban a norma:
- Megtartja az ügyészség eljárási szuverenitását a nyomozó testületekkel szemben az eljárás megindításának szakaszában.Az eljárás megindításának megtagadásáról szóló határozat törlése, beleértve az eljárás megindítását is, kötelező.
- Az ügyésznek lehetőséget ad a nyomozó egység vezetője / nyomozó jogellenes döntésének visszavonására.
- Fenntartja a nyomozási osztály vezetõjének a jogát az alsó vezetõ, valamint az alárendelt alkalmazottak által kiadott okmány visszavonására.
Vitáló hiba
A bűncselekmény áldozatainak jogellenes megtagadása természetesen nagyon fájdalmas. Ha az indokolatlan, jogellenes döntést az eljárási jog szempontjából tekintjük, akkor ez teljesen elfogadhatatlan. Ennek ellenére a jogellenes elutasítás meglehetősen általános jelenség. 
Az engedélyezett alkalmazott megalapozatlan döntése akadályozza az áldozatot az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésben. A törvény azonban előírja az áldozat számára az érdekeinek védelmét és az ilyen határozat megtámadását.
Ha a vizsgáló döntést hoz, a panaszt a bíróságnak, a nyomozási osztály vezetõjének vagy az ügyésznek kell megküldeni; ha a nyomozó tisztviselő, az ügyészhez vagy a bírósághoz.
Érdemes megjegyezni, hogy a panasszal kapcsolatban hozott határozatok a bíróságon is megtámadhatók. Az alap az Art. 125 A büntetőeljárási törvénykönyv.
Ha hivatalos levélben tájékoztatták a kérelmezőt az eljárás megindításának megtagadásáról, de erről nem született döntés, akkor az állampolgár maga megtámadhatja a határozatot, és a bűnüldöző szervnek a jogellenes cselekedet bejelentésére vonatkozó kötelező válaszának a törvény által előírt módon történő megsértése miatt az eljárási eljárás által közvetlenül megállapított módon előírásoknak.