A büntetőeljárás alatt a bűncselekményt elkövető állampolgár felderítésére, valamint a támadásban való részvételét bizonyító bizonyítékok beszerzésére irányuló tevékenységet értünk. Ezt az ügyész végzi. A büntetőeljárás kötelezettsége a következő szövegben található: Art. 21 A büntetőeljárási törvénykönyv. 2016-os észrevételekkel és a rendelkezések alkalmazásának sajátosságait később ismertetjük. 
A norma tartalma
Art. 21 A büntetőeljárási törvénykönyv a büntetőeljárást a kihallgató tisztviselő, ügyész és nyomozó viseli. Ezek a személyek eljárási tevékenységeket folytatnak magán-állami és közügyekben. A büntetőeljárást az állam nevében végzik.
Alapján h. 2 evőkanál. 21 A büntetőeljárási törvénykönyv a bűncselekmény jeleinek azonosításakor az engedéllyel rendelkező alkalmazottaknak intézkedéseket kell hozniuk az esemény megállapítására, a cselekményben érintett személyek felfedésére.
A Codex Code 20 által meghatározott esetekben a nyomozó vagy a nyomozó egység vezetője, valamint a kihallgató tisztviselő (az ügyész hozzájárulásának megszerzése után) a támadás áldozatának akaratától függetlenül folytatja a vádemelést.
Az Art. 4. része 21 A büntetőeljárási törvénykönyv megállapítja az 1. részben meghatározott felhatalmazott személyek követelményeinek, kérelmeinek és utasításának kötelező teljesítését valamennyi intézmény, szervezet, állampolgár, vállalkozás számára.
Az ügy kezdeményezése után az ügyész előzetes tárgyalási megállapodást köthet a cselekedet gyanújának / vádlottjának.
Art. 21 Büntetőeljárási Kódex megjegyzésekkel
Az elemzett norma kötelező. Bennet., 21. Büntetőeljárási törvénykönyv rögzítették a vádemelésre felhatalmazott szervezetek és személyek kimerítő listáját. Senki, kivéve a nyomozót, az ügyészt, a kihallgató tisztviselőt, nem végezheti ezt az eljárási tevékenységet.
Meg kell jegyezni, hogy Art. 21 CPC nem tartalmazza a bíróságot vagy a bírókat az engedélyezett szervezetek listáján. Ennek oka a versenytársak eljárásának tiszteletben tartása. A bíróságnak viszont pártatlannak kell maradnia a felek számára. Az ügyészi hatáskörbe való felvétel azzal járna, hogy az ügy körülményeinek megvizsgálása előtt más személy álláspontját megteheti.
Indikációs funkció
A "büntetőeljárás" fogalma olyan konkrét cselekmények elvégzését foglalja magában, amelyek célja a polgárok támadásban való részvételének megerősítése / megcáfolása.
A vádló funkció végrehajtása magában foglalja a bizonyítékok összegyűjtését, elemzését és értékelését, amelyek nemcsak felfedik, hanem igazolják a támadás gyanúját. Ez az értelmezés teljes mértékben összhangban áll a Vámkódex 11. és 14. cikkében rögzített büntetőeljárási alapelvekkel, valamint a 6. cikk rendelkezéseivel. A CPC 73. cikke, amely kifejezetten olyan tényezőket jelöl, amelyek kizárják a bűnözést, következésképpen a viselkedés büntethetőségét, valamint az enyhítő körülményeket. 
A bűncselekmény jeleinek feltárása esetén az engedélyezett alkalmazottak, a Art. 21 CPCköteles minden, a kódexben előírt intézkedést megtenni a benne részt vevő személy megállapítása érdekében, valamint teljes képet kell adni az eseményről.
Az áldozat akaratának kifejezése
3 részből áll Art. 21 CPC Nem szabad figyelmen kívül hagyni a bűncselekmény áldozatának szándékait, amikor a tisztviselők állami-magán vagy állami eljárásban gyakorolják hatásköreiket.Ennek a rendeletnek az a célja, hogy biztosítsa azon jogi személyek érdekeinek védelmét, amelyek a cselekményben érintett állampolgártól függnek, és objektív okokból képesek képtelenek jogaik független gyakorlására. Ugyanakkor a tisztviselők hatásköreit csak a 20. szabályban rögzített esetekben gyakorolják (4. rész). Art. 21 A büntetőeljárási törvénykönyv közvetlen linket tartalmaz a cikkhez.
A 4. rész azokat az eseteket írja elő, amikor a törvényben rögzített okok és körülmények valóban akadályozzák az ember jogainak megvalósítását. Ilyen esetekben a tisztviselő a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően köteles eljárást kezdeményezni az áldozat nyilatkozata nélkül.
árnyalatok
Az ügyésznek a 21. cikk (3) bekezdésében előírt, e cselekmény e kategóriájában történő vádemelési jogköre - a cselekmény áldozatának akaratától függetlenül - kizárólag a kódex 4–20. Szakaszában meghatározott feltételek mellett biztosítja annak a polgárnak az érdekeit, akinek a támadását elkövettek.
Számos szakértő szerint a jelenlegi kódex normái a korábbi jogszabályokkal összehasonlítva jelentősen megváltoztatják az áldozatok érdekeinek védelmének kérdését. Korábban az ügyészen kívül a nyomozót és a kihallgatót felhatalmazták arra is, hogy figyelmen kívül hagyják az áldozat akaratát. Időközben lehetetlen nem venni az ügyész azon lehetőségét, hogy a modern kódex keretében az eljárási jogszabályok által megállapított szabályoknak megfelelően az ügy anyagait átadják a nyomozónak / nyomozónak teljes vizsgálat céljából. 
Kommentár az Art. 4 21 A büntetőeljárási törvénykönyv
Az elemzett norma negyedik részében a legfontosabb szabályt rögzítik, amelynek révén az ügyész, a nyomozó és más felhatalmazott személyek és szervek felelősek az ügyészségért. A rendelkezésekkel összhangban h. 4 evőkanál. 21 CPC, minden jogalanynak - státusától, tulajdonjogától és egyéb körülményektől függetlenül - teljesítenie kell az ezen alkalmazottaktól és szervezetektől kapott követelményeket, kéréseket és utasításokat.
Természetesen a követelményeket, utasításokat, kérelmeket a nyomozási tisztviselő, ügyész, nyomozó hatáskörébe kell sorolni. Ez utóbbi felhatalmazásának korlátait különösen a CPC 38. cikke rögzíti. A vizsgáló cselekedeteit 41 szabvány, a nyomozás testét pedig 40 szabvány szabályozza. Az ügyész hatáskörét a kódex 37. cikke írja le.
Különleges esetek
Pontban említett megrendelések, kérelmek, követelmények h. 4 evőkanál. UPKA felhatalmazott alkalmazottak kompetenciáján belül bemutatott információk a törvény által védett titoknak minősülő információk szolgáltatására vonatkozhatnak (állami, kereskedelmi, adó, banki stb.). Ez az információ bizalmas, és nyilvánossághoz nem fér hozzá.
A (2) bekezdés értelmében 4 evőkanál. 21 A büntetőeljárási törvénykönyvpontban meghatározott követelményeket, utasításokat és követelményeket a vonatkozó szabályozási aktusokban rögzített szabályok keretében kell végrehajtani. Például, az üzleti titoknak minősülő adatokat az ügyvezető esetekben csak az ügyész hozzájárulásával lehet továbbadni a kihallgató tisztviselőnek / nyomozónak.
Az (1) bekezdés alapján küldött kérésre, kérésre, utasításra vonatkozó információszolgáltatási szabályok 4 evőkanál. 21 büntetőeljárási törvénykönyv, banktitoknak minősül, a szövetségi törvény határozza meg. Az üzleti titoknak tekintett információkhoz való hozzáférés eljárását a Ptk. 139. cikke szabályozza.
Tervezési jellemzők
Megrendelések, kérelmek és követelmények, amelyeket a 4. szakasz, 1. cikk 21 CPCa jogi lépések végrehajtásával kapcsolatban írásban kell eljárni. Ez különösen egy másik régióban élő tanú kihallgatására vonatkozó utasításról, az ellenőrzés elvégzéséről és így tovább. 
Az egyéb információkéréseket szóban vagy írásban is továbbíthatják.
Ha egy entitás a 4. szakasz, 1. cikk21 A büntetőeljárási törvénykönyv teljesíteni a megbízást, objektív okok miatt ezt nem tudja megtenni, erről írásban értesítenie kell a kérelmezőt, hivatkozva a kötelezettségének teljesítését akadályozó körülményekre.
Tevékenység tartalma
Az eljárási tevékenységet szabályozó szabályok elemzése alapján meghatározhatjuk a következő műveletek sorozatát:
- Bizonyításgyűjtés, az állampolgárok bevonásának biztosítását és a megfelelő szankciók alkalmazását biztosító eljárási intézkedések alkalmazása.
- Indokolás a vádas bíróság előtt, amely meggyőzi a bíróságot a személy bűntudatáról és a büntetés alkalmazásáról
A vádemelés egyik alapvető eleme a vád fenntartása.
A tevékenység jelei
A büntetőeljárást kizárólag az eljárási jogszabályokban előírt formákban végzik.
Ennek a tevékenységnek a végrehajtásáért a szűk tantárgyak körébe tartozik. Csak ők tudják megállapítani az esemény tényleges körülményeit, jogi értékelést adni nekik, és meghozhatják a megfelelő eljárási döntést.
Az ügyészség tartalma az esemény és az abban részt vevő személyek azonosításához szükséges intézkedések meghozatala, valamint az eljárás résztvevőinek címzett jogi aktusok kiadása. Ez a tulajdonság nemcsak az Art. 21, hanem más Codex szabványokat is. 
A büntetőeljárás olyan tevékenység, amelyet az államhatalomtól mentes, nyilvános jelleg jellemez, mivel ezt az állam kényszerítő ereje biztosítja. Különösen a 21. cikkben kifejezetten kimondják, hogy az engedélyezett alkalmazottak az Orosz Föderáció nevében végzik feladataikat.
A büntetőeljárást a teljes folyamat kulcsfontosságú szakaszának tekintik. Ennek során meghatározzák a gyártás tartalmát és mozgásának irányát.
Az ügyészség jellemzői
Az általános szabályok szerint a tevékenység az ügy megnyitásakor kezdődik. A büntetőeljárás akkor fejeződik be, amikor a felelősség megkezdődik, vagy egy személy felszabadul. Az első esetben a bíróság elismeri az állampolgár részvételét a támadásban és kihirdeti az ítéletet.
A vádemelés befejezéséhez azonban szükséges, hogy a bírósági végzés hatályba lépjen. Hasonló szabály vonatkozik az igazolás kiadására, valamint az orvosi kényszerítő intézkedések alanyra történő alkalmazásáról szóló határozatra is.
kivételek
Az ügy lezárása a büntetőeljárás lezárását vonja maga után, a CPC cikk 24. részének megfelelően. Ugyanakkor az ügyet le kell zárni a vádlott / gyanúsított alanyok üldözésének befejezésekor, kivéve azokat az eseteket, amikor nem vesznek részt a cselekményben. Ilyen helyzetekben az üldözés továbbra is felfedi az elkövetõket.
A cselekmény átminősítése esetén a büntetőeljárást a büntetőeljárási törvénykönyv 175. cikkének megfelelően befejezik. Az újraminősítést a büntetőeljárás megváltoztatásának / kiegészítésének, az ügyészség bizonyos szakaszában történő teljesítésének kell tekinteni.
besorolás
A CPC 21. cikkében kétféle büntetőeljárást említenek: köz- és magánügyekben és közügyekben. Ezen felül a termelés magántulajdonban is megnyitható.
Az ügyészség osztályozása a következőkre irányul:
- Az eljárási tevékenységekre vonatkozó eljárás megnevezése és ennek megfelelően az alapszabályok, az engedélyezett alkalmazottak eljárási sorrendje, a gyártás különböző szakaszaiban meghozott határozatok jellege.
- Annak meghatározása, hogy az eljárás függ-e a résztvevők akaratától.
Közrend
Szinte minden büntetőügyben alkalmazzák. Nyilvános (általános) eljárás keretében a vádemelés függetlenebb a résztvevők helyzetétől. Ha valamely cselekmény jeleit azonosítják, az ügyet a 19. cikknek megfelelően kell megindítani. 21, azaz az állam nevében. Ebben az esetben az áldozat akaratát nem veszik figyelembe. 
A cselekmény áldozata és képviselője jogosult részt venni a vádemelésben, ám nem tudnak független döntéseket hozni a termelésről.
Ez a büntetőeljárási eljárás jobban összhangban áll az eljárás jellemzőivel és céljaival: tárgyilagosságával, függetlenségével.
Magántermelés
A magánügyek a mérlegelési jog elvén alapulnak. Ez magában foglalja a felek meglehetősen nagy mértékű befolyását az eset végleges döntésére.
Esetek ilyen esetekben:
- Izgatottak az áldozat vagy képviselője nyilatkozata alapján.
- A bűncselekményt az áldozat akaratával történő békéltetés esetén megszüntetik.
Meg kell jegyezni, hogy az eljárásban részt vevő felek megbékélése megengedett addig, amíg a bíróság (első vagy fellebbezési eljárás) kikerül a tárgyalóterembe, és meg nem határozza az ügyet.
Magán közrend
A köz- és magánrendelésben megnyitható ügyek listáját a CPC 20. cikke rögzíti. Általában 9 készítményt állítunk elő. Ezt a listát zártnak tekintik.
Az ilyen ügyeket az áldozat nyilatkozata alapján indítják, valamint a magánjellegű eljárások alapján. A résztvevők megbékélésével kapcsolatos megszüntetés nem biztosított, kivéve a CPC 25. cikkében és a Büntető törvénykönyv 74. cikkében előírt eseteket.
Az esetek kivizsgálását és megfontolását általános módon végzik. Az eljárás megindítása előtt a bűncselekmény áldozata jogosult a kérelem visszavonására. Ha azonban az ügy nyitott, akkor az folytatódik közös alapon.
Bizonyos esetekben az eljárás megindítását beleegyezés nélkül és ennek megfelelően az áldozat nyilatkozata nélkül is meg lehet valósítani. Például, ha gyilkossággal elkövetett nemi erőszakot követnek el, a büntetőeljárási törvény 21. cikkének rendelkezéseit kell alkalmazni.
Minden egyéb kérdés az általánosan megnyitott eljárásokkal kapcsolatos. 
emellett
Az üldöztetést speciális folyamatnak tekintve nem szabad megtagadni annak tartalmának kérdését. Figyelembe véve a tevékenységek bizonyos egységességét, valamint az eljárások feladatait és céljait, azok időbeni elszigeteltségét, megállapíthatjuk a tevékenység szakaszos jellegét.
Ezzel párhuzamosan az egyik szakaszból a másikba a vádemelés keretében történő áttérés meglehetősen önkényes. Ennek oka az a tény, hogy a bűncselekményben elkövetett állampolgár nyilvánosságra hozatala után, az esemény körülményeinek megállapítása és a jogi értékelésük elvégzése után a felhatalmazott alkalmazottnak visszatérnie kell a kezdeti szakaszba, hogy elvégezzen bármilyen eljárási tevékenységet. A büntetőeljárási törvénykönyv 21. cikke értelmében a munkavállalók kötelezettségei között szerepel minden, a törvényben előírt intézkedés meghozatala az eseményről alkotott kép helyreállítása és az elkövetők elszámoltatása érdekében.