A Art. 39 2015.06.06-i büntetőeljárási törvénykönyv. A nyomozó hatóság vezetése alatt meg kell értenie azt a tisztviselőt, aki ezt vagy azt a nyomozó egységet vezeti. Fontos megjegyezni, hogy ide tartozik a helyettese is. Milyen feladatokat lát el a nyomozó hatóság vezetése? Milyen jogai vannak? Mennyire súlyosak a felelősségek? Ez a cikk részletesen tárgyalja Art. 39 Büntetőeljárási Kódex megjegyzésekkel (2016).
A nyomozó hatóság vezetésének hatásköre
Először is tanácsos lenne mérlegelni a nyomozó hatóság vezetésének hatásköreit. Tehát szigorúan a jelenlegi Art. Az Orosz Föderáció büntetőeljárási törvénykönyvének módosított 39. cikke értelmében:
- Utasításokat adni az előzetes vizsgálathoz egy vagy több nyomozónak. Ezenkívül joga van az egyik lefoglalására, és ezt vagy azt az esetet átadhatja egy másik nyomozónak. Ebben az esetben nagyon fontos, hogy létezzenek bizonyos átadási feltételek, amelyek kötelező érvényűek. Tudnia kell, hogy a nyomozó hatóság vezetésének abszolút joga van egy nyomozó csoport létrehozására, annak összetételének megváltoztatására vagy a büntetőügy elfogadására saját előállítása céljából.
- A büntetőügy anyagának vagy a bűncselekményről szóló értesítés ellenőrzési adatainak ellenőrzése. Az Art. A büntetőeljárási törvénykönyv 39. cikke értelmében a nyomozó hatóság vezetése fel van hatalmazva a nyomozó indokolatlan vagy jogellenes határozatainak visszavonására.
- Tájékoztatást ad a nyomozónak a nyomozás irányáról, bizonyos nyomozási műveletek elvégzéséről, egy adott személy vádlottként való részvételéről, a vádlott vagy gyanúsított elleni megelőző intézkedés megválasztásáról, a vád hatályáról és a bűncselekmény minősítéséről. Tudnia kell, hogy a nyomozó hatóság vezetése személyesen megvizsgálhatja a bűncselekménnyel kapcsolatos üzeneteket, és részt vehet azok ellenőrzésében.
További felhatalmazás
A nyomozó testület vezetésének fenti hatáskörein túl ajánlott lenne benyújtani a következő, szigorúan megfogalmazott tételeket is Art. 38, 39 büntetőeljárási törvénykönyv:
- A nyomozó hatóság vezetésének joguk van hozzájárulást adni az ügy igazságügyi hatóságok általi megfontolása előtt, a bírósági határozattal összhangban megengedett megelőző intézkedés meghosszabbításának, megválasztásának, megváltoztatásának vagy abszolút törlésének vagy más eljárási műveletnek a megindításához. Ezenkívül a vádlott vagy a gyanúsított személyes kihallgatásának teljes jogával rendelkezik, azzal az eltéréssel, hogy az ügyet a saját eljárása alá vonták annak a kérdésnek a megvitatása során, amely a nyomozónak az említett petíció kezdeményezésére vonatkozó hozzájárulásának megadására vonatkozik, mielőtt az ügyet a bíróság előtt megnyitnák.
- A Art. 39 A Büntetőeljárási Kódex a legújabb változásokkal a nyomozó hatóság vezetése felhatalmazást kap arra, hogy engedélyt adjon a nyomozóknak bejelentettnek tekintett visszavonásokra, valamint visszavonásokra.
- Ez teljesen eltávolíthatja a nyomozót a nyomozás folytatása szempontjából, ha a második megsérti a jelenlegi kódex szabályait és követelményeit.
- A vezetőnek joga van az alacsonyabb szintű személy ésszerűtlen vagy teljesen jogellenes döntéseit visszavonni a jelenlegi kódexben meghatározott módon.
- A Art. 39 A büntetőeljárási törvénykönyv meghosszabbíthatja az előzetes nyomozás időtartamát egy bűncselekmény vonatkozásában.
- A nyomozó hatóság vezetése felhatalmazást kap arra, hogy jóváhagyja a nyomozó határozatát egy adott büntetőjogi eljárás lezárásáról, valamint az állam védelméről.
Milyen más hatalommal rendelkezik a fej?
A Art. 39 A büntetőeljárási törvénykönyv A nyomozó hatóság vezetése a következő hatáskörökkel rendelkezik:
- Annak megerősítése, hogy hozzájárul az egyes büntetőügyekkel kapcsolatos előzetes nyomozást folytató nyomozóhoz az ügyésznek a jelenlegi törvénykönyv 221. cikke első részének (2) bekezdése alapján hozott fellebbezése ellen, a jelen törvénykönyv 221. cikke negyedik részében megállapított módon.
- Egy eset visszatérése a nyomozóknak saját utasításaival kiegészítõ jellegû nyomozás elõkészítésére vonatkozóan.
- tovább Art. 39 A büntetőeljárási törvénykönyv a nyomozó hatóság vezetésének más, a kódexben előírt hatásköröket kell gyakorolnia.
A büntetőeljárási törvénykönyv 39. cikkének (2) és (3) bekezdése
A jogfejlesztés jelenlegi szakaszában a nyomozó hatóság vezetésének abszolút joga van egy új ügy kezdeményezésére a jelenlegi törvénykönyvben előírt módon, a büntetőügy elfogadására a saját eljárásához, valamint az előzetes vizsgálat teljes körű lefolytatásához. Ezenkívül a vizsgálati csoport vezetőjének vagy nyomozójának a felhatalmazása is fennáll, ahogyan azt a 9. cikk előírja. 39 A büntetőeljárási törvénykönyv.
Érdemes megjegyezni, hogy a szóban forgó tisztviselőnek a büntetőügyre vonatkozó utasításai írásban vannak megadva. Ezek kötelezőek a nyomozóra. Érdekes tudni, hogy ezeket az utasításokat közvetlenül a magasabb nyomozási struktúra vezetőjéhez lehet fellebbezni. Ez a fellebbezés azonban nem állítja fel az utasítások végrehajtását. Ez alól kivételt képeznek az olyan esetek, amikor a büntetőügy lefoglalására és további átadására egy másik nyomozó számára, a vádlott bevonására, a vád terjedelmére, a bűncselekmény minősítésére, az elfogó intézkedés megválasztására, a nyomozási műveletek végrehajtására (csak az igazságügyi hatóságok döntése megengedett), valamint az ügy irányára vonatkoznak. a bíróságra vagy annak megszüntetésére. Ebben az esetben a vizsgálónak abszolút joga van arra, hogy bűnügyi anyagot nyújtson be, és közvetlen felügyelő utasításaival szemben írásbeli kifogást terjesszen a felső nyomozó hatóság vezetésére a Art. 39 A büntetőeljárási törvénykönyv.
Az ügyészi követelmények vizsgálata
Önnek tudnia kell, hogy a nyomozó hatóság vezetése mérlegelheti az ügyész követelményeit, amelyek a nyomozó indokolatlan vagy jogellenes határozatának visszavonására, valamint a tárgyalás során elkövetett szövetségi törvényhozási aktusok egyéb megsértésének felszámolására vonatkoznak, legfeljebb öt napig. Mellesleg, a vizsgáló írásbeli kifogásait bizonyos követelményekkel azonos módon vizsgálják meg.
Ezt tudnia kell a h. 2 evőkanál. 39 A büntetőeljárási törvénykönyv A nyomozó testület vezetésének hatásköreit az RF bizottság elnöke, a régiókkal foglalkozó RF nyomozó bizottság nyomozó testületeinek vezetése, az országot alkotó egységek, városok, valamint azok helyettesei, valamint egyes szövetségi végrehajtó hatóságok nyomozó testületeinek vezetése gyakorolja és így tovább.
Tényleges megjegyzések
Ebben a fejezetben helyénvaló lenne megfontolni Art. 39 Büntetőeljárási Kódex megjegyzésekkel. A meghatározás szerint a nyomozó testület vezető személye ma az a tisztviselő, aki ezt vagy azt a nyomozó egységet vezeti. Ezenkívül a jelen téma ötödik részében a cikk azon tisztviselők alapvető listáját tartalmazza, akik a büntetőügyekkel kapcsolatos tárgyalások előtti eljárásban felsorolt szereplők eljárási hatáskörrel rendelkeznek.Tehát végső részében egy olyan megfogalmazás található, amely a vertikális elv szerint kialakított három rendszer vezetõire utal. Közöttük a következő elemek:
- Szövetségi biztonsági ügynökségek.
- Belső ügyek szervei.
- Testületek, amelyek ellenőrzik a pszichotróp anyagok és a kábítószerek forgalmát.
Megfogalmazási hiba
Ha támaszkodik a h. 1 evőkanál. 39 A büntetőeljárási törvénykönyv, jelentős logikai hibát észlelhet. Ez abban áll, hogy a „megosztás” és a „szerv” fogalmának meghatározása teljes mértékben azonosul. De a test nem más, mint a nyomozó osztály rendszerének független eleme. Fontos megjegyezni, hogy ez utóbbi joghatósága alatt egy szigorúan meghatározott terület, egy víz-, légi- vagy vasúti szakasz egy része vagy egy különleges védelem alatt álló tárgy található. Az egység alatt meg kell érteni egy ilyen elem szerkezeti részét, amely a test belsejében egy funkcionális vagy egyéb jel alapján viszonylag elszigetelten van.
A bemutatott hiba egy olyan helyzet predestinációjává vált, amelyben a nyomozó testületekben eljárási jellegű ellenőrzést a vezetés gyakorol, amelynek tagjai egymással vannak az alárendeltség és hatalom kapcsolatában. Pontosan e rendelkezés miatt hasonlítják az irányítást egy nagy motorizált puska dandár irányításához. És ez teljesen idegen az igazságosság valódi vonásaitól, ahol a „menedzsment” és a „főnök” kifejezéseknek egyáltalán nincs helye.
Art. 39 Büntetőeljárási Kódex megjegyzésekkel
Fontos megjegyezni, hogy a szóban forgó cikk első részének 2.1. Pontjában rögzített norma, amelyhez a büntetőeljárási törvénykönyvet csak 2010 végén egészítették ki, az alkotmányos büntetőeljárási viszonyoknak a jog területén történő elméleti jelentése szempontjából úgy tűnik, hogy nincs jogi értelme. Amikor egy büntetőügyet jogalkotás alapján fogadnak el a saját eljárására, az abszolút ügynökség kivizsgálója általában minden eljárási kötelezettséget, felelősséget és jogot vállal. Ez magában foglalja azt a részt is, amelyet elődjének nyomozói döntnek a résznek megfelelően 1 evőkanál. 39 A büntetőeljárási törvénykönyv. Amennyiben a jelen esetben eddig ésszerűtlen és jogellenes indokok alapján eljárási jellegű határozatot talált, a nyomozóknak joguk van, sőt vállalni is vállalja, hogy személyesen hoz döntést a visszavonásáról. Ráadásul nem kell számolnia egy „nem az ő” nyomozója osztályi hovatartozásával (ő szintén a megfelelő, eljárási jellegű határozat szerzője) vagy rangsorolással. Rendszerint ebben az esetben a nyomozó magában foglalja a büntetőeljárási törvénykönyv korábban meghatározott eljárását, például az eljárási kényszerítő intézkedés eltörlését, a vád megváltoztatását, egy új vád bemutatását (és ezáltal az előbbi eltörlését), a büntetőeljárás abszolút megszüntetését (akár teljes rehabilitációval is). , a védelem iránti kérelem kielégítése a vizsga vagy egyéb nyomozási műveletek kinevezésére stb.
A Art. 39 Büntetőeljárási Kódex (2016), amikor egy adott nyomozó a törvény alapján nem rendelkezik ilyen hatalmas hatalommal, fel kell vetnie azt a kérdést, hogy egy előd határozatát a nyomozást végző hatóság, az ügyész vagy a bíróság jelenlegi hatóságai hatályon kívül helyezik, amelynek joghatósága valamilyen módon kapcsolódik ezekhez a jogviszonyokhoz.
Az ellentmondás!
A vizsgált cikk ötödik részében található rendelkezés azt sugallja, hogy a nyomozó bizottság elnöke, valamint a nyomozó osztályok készülékeinek felső vezetése határozza meg az ő alárendelt nyomozó testületek vezetésének „a hatáskörének eljárási jellegét”.Ez a rendelkezés, úgy vagy úgy, nyilvánvalóan ellentmond a büntetőjog alapelvének (a BPK 1. cikkének 1. része), amely szerint "az Orosz Föderációban a büntetőeljárások eljárását a jelenlegi kódex határozza meg, amely az Orosz Föderáció alkotmányán alapul".
Fontos tudni, hogy a bűncselekményhez kapcsolódó hatáskörök, amelyek eljárási jellegűek (más szóval eljárási rendelkezések), nem más, mint e rendelet legfontosabb alkotóeleme. Ezt az összeget kizárólag a büntetőeljárási kódex határozhatja meg. Így az egyes nyomozó testületek vezetõinek (és álláspontjuk egyértelmûek e kódex szerint) csak némi különbséggel vannak felruházva a joghatóság szempontjából (az Orosz Föderáció Büntetõeljárási Kódexének 151. cikke alapján). Mellesleg, nincs olyan büntetőeljárási szereplő, akit a törvény egyértelműen nevezzen ki (nyomozó, ügyész, szakértő, kihallgató, tanú stb.), És definíció szerint eltérő eljárási rendelkezésekkel van ellátva, és nem lehet.
Megjegyzések a jelen cikk (5) és (6) bekezdéséhez
A büntetőeljárási törvénykönyv kommentált cikke tartalmának megfelelően a nyomozó testület vezetésének eljárási hatásköre átfogó és óriási. Fontos megjegyezni, hogy ilyen elképzelhetetlen kötetben az Orosz Föderáció ügyészségének reformja miatt alakultak, amelyre a fenti szövetségi törvény alapján került sor, amely az Orosz Föderáció Büntetőeljárási Kódexének és az „Orosz Föderáció Ügyészségéről szóló szövetségi törvény” kiegészítésével és módosításával kapcsolatos. Ezért ezek a reformok a nyomozó hatóság vezetésének nagyon széles lehetőségeket tartalmaztak az előzetes vizsgálatban való részvételre; az alárendelt nyomozók eljárása alatt álló büntetőügyekkel kapcsolatos vezetés; a szövetségi törvények megfelelő végrehajtásának felügyelete az előzetes eljárásban.
Fontos tudni, hogy a nyomozó osztály különálló feje, a büntetőeljárás értelmében vett alanyként meghatározott, tisztán orosz jelenségekre utal. Tehát a büntetőeljárási kapcsolatokra vonatkozó klasszikus elméletben, a demokratikus jogi államban, nagyon sikertelenül illeszkedik. Ez azt jelenti, hogy a büntetőeljárás felügyeletét (más szóval az igazságosságot annak genetikai természetével összhangban) az állami végrehajtó hatalomhoz tartozó tisztviselő vagy egy olyan tisztviselő végzi, aki ugyanazon állami katonai törvényszéki szolgálatban áll, mint a felügyelt; ugyanabban az egyenruhában van öltözve; kapcsolódik a tisztviselők alárendeltségének és hatalmának a közvetlenül a felügyelt személyhez fűződő kapcsolataihoz; megkapja a megfelelő monetáris tartalmat (ugyanaz a pénztárgép itt történik). Hozzá kell tenni, hogy személyes dossziéik ugyanabban a személyzeti osztályban vannak.
Az egyik ilyen vezető a katonai rendőrség tisztje, amely természeténél fogva független. A második vezető az ellen intelligencia. A harmadik vezető szerepét az igazságügyi tisztviselői rangú tisztviselő játssza, de csak a nyomozó osztály (MIA) esetében. A negyedik a "drogos rendőrség". Meg kell jegyezni, hogy a bemutatott jelenség értékelését azokra a gyakorlati tevékenységekre kell összpontosítani, amelyek relevánsak a kérdéses kategória különféle létezési időszakaiban, valamint a történelmi folyamatot, amelyben az időt nemcsak évtizedekre, hanem évszázadokra becsülik, amely ma fontos szerepet játszik.