Bizonyára minden polgár hallott az úgynevezett részvénytársaságok létezéséről. Mik ezek a társulások, melyek ezek? Erre a kérdésre a legjobb választ a 208-FZ sz. „A részvénytársaságokról” sz.
A törvény általános rendelkezései
A részvénytársaságokról szóló 208-ФЗ törvény meghatározza a kérdéses társaságok létrehozására, átszervezésére és felszámolására vonatkozó alapvető rendelkezéseket. A törvénytervezet szabályozza a részvényesek jogállását, feladataikat és hatásköreit. E törvény hatálya kiterjed az Orosz Föderáció területén található bármely részvénytársaságokra.
Mi általában egy részvénytársaság? A vizsgált törvény azt javasolja, hogy a kereskedelmi szervezetek, amelyek engedélyezett fővárosai a társaság résztvevői között oszlanak meg, viseljék ezeket a neveket. Az esetleges kockázatokért minden részvényes felel. Ugyanakkor a kormányzati hatóságok nem vállalnak semmilyen felelősséget a részvénytársaság kötelezettségeiért, és fordítva.
A társadalom létrehozásáról
A részvénytársaságokról szóló 208-FZ 8. és 9. cikk rögzíti a kérdéses szervezet megalakulásának eljárását. Így egy társaság két fő módon hozható létre: akár a semmiből, akár a megfelelő jogi személy átszervezésével. Az átszervezés eltérő lehet: egyesülés, szétválás, átalakulás, szétválasztás stb. Formájában. A társaságot kötelező állami regisztrációnak kell alávetni.
A részvénytársaság működésének megkezdéséhez regisztrálni kell az összes meglévő alapító hozzájárulását. Az egyetértések regisztrálását az alapító közgyűlésen, közvetlen szavazással végzik. A társaságnak könyvvizsgálót kell létrehoznia. Írásos megállapodást kell megkötni arról, hogy milyen alaptőkével rendelkezik a társaság, milyen típusú részvények lesznek, hogy a külföldi befektetők képesek-e beavatkozni stb.
Így a kérdéses szervezet létrehozása nem gyors eljárás. A 208-FZ. Sz. „A részvénytársaságokról” meglehetősen sok szabályt és követelményt tartalmaz a szervezet megalakulására.
A társaság átszervezéséről
Könnyű kitalálni, hogy a részvénytársaság átszervezésének folyamata még egyszerűbb, hosszabb és bonyolultabb lesz, mint egy rendes intézménynél. Ebben az esetben a 208-ФЗ. Számú „A részvénytársaságokról” előírja, hogy az átszervezés során létrehozott társaságok vagyonának megalakítását csak az átszervezés folyamatát csak befolyásoló vállalkozások vagyonának rovására szabad végezni. A társaság átszervezését továbbra is csak az állami regisztrációs folyamat befejezése után tekintik. Ebben az esetben a létrehozott szervezetet be kell jegyezni egy speciális nyilvántartásba.
A vizsgált törvényjavaslat második fejezete részletesen leírja, hogy mit jelent a társadalmak egyesülése, megosztása, szétválása és átalakulása. Nem nehéz kitalálni, hogy pontosan hogyan alakulnak ezek a folyamatok. A részvénytársaságot több szervezet összecsukásával, vagy fordítva, valamely rendszertől való elválasztással hozzák létre.
Részvénytársaság felszámolásakor
Ha a társaság alapítói meg akarják szüntetni az egész szervezetet, akkor szigorúan kell eljárniuk a 208-FZ. Sz. Szövetségi törvény szerint. Ez a normatív aktus a következőket jelzi:
- a társaságot önkéntes és jogi alapon csak bírósági végzéssel szabad felszámolni;
- az igazgatótanács köteles felszámolási bizottságot létrehozni, amelynél felmerül a társaság felszámolásának kérdése
- attól a pillanattól kezdve, hogy létrehozták a megfelelő bizottságot, minden funkció átruházott volna rá;
- a felszámolási bizottság lépne fel a bíróság előtt.
A részvénytársaság gyakran maga hozza létre az államot. Ebben az esetben a felszámolási bizottság magában foglalja az ingatlanbizottság képviselőjét vagy az önkormányzati személyt.
A jegyzett tőkéről
Az alaptőke a részvénytársaságok legfontosabb eleme - akár mondhatjuk a magját is. Mit mond a részvénytársaságokról szóló N 208-ФЗ törvény az alaptőkéről?
Az első és legfontosabb dolog - az alaptőkének mindig a társaság részvényeinek névértékéből kell állnia. Szinte mindig a társaságok rendes és elsőbbségi részvényeket helyeznek el. Ugyanakkor névleges értéküknek azonosnak kell lennie. Amint a társaság megalakul, az összes rendelkezésre álló részvényt el kell osztani az alapítók között.
Egy másik fontos szempont, hogy az elsőbbségi részvények értéke nem haladhatja meg a részvénytőke 25 százalékát. A törvény a részleges részvényekről is beszél. Összegzésük szerint a chartában tükröződik a forgalomba hozott részvények teljes száma.
A részvényesi megállapodásról
Bármely engedélyezett tőkekészlet után a második legfontosabb elemet részvényesi megállapodásnak nevezik. Valójában erre támaszkodik az egész szervezet. Az FZ-208 „A részvénytársaságokról” (2016-tól módosítva) 32.1. Cikke a következőképpen szól:
- A részvényesi megállapodás a részvényekkel igazolt jogok gyakorlásáról szóló megállapodás. A részvényesek vállalják, hogy gyakorolják a chartában rögzített, meglévő részvényekkel igazolható jogokat, vagy fordítva, hogy megtagadják jogaik gyakorlását.
A részvényesi megállapodást írásban kell megkötni. A dokumentumnak tartalmaznia kell minden meglévő részvényes és alapító aláírását. Íme, amit magának a jóváhagyási értesítésnek tartalmaznia kell:
- a társaság neve;
- kereszt- és utónevek;
- minden szükséges dátum és dátum;
- a megadott típusú részvények száma.
A kötelezettségek nem teljesítése (vagy rossz teljesítése) esetén a részvényeseket polgári jogi felelősség terheli.
A közgyűlésről
A részvénytársaságokról szóló szövetségi törvény N-208 szerint a részvényeseknek rendszeresen megbeszéléseket kell tartaniuk. Mi ez? A törvényjavaslat 47. §-aa következőképpen rendelkezik:
- Az éves ülés az igazgatóság, az audit bizottság megválasztásával, az auditorok jóváhagyásával kapcsolatos kérdések megoldását, valamint a társaság hatáskörével kapcsolatos egyéb problémák megoldását írja elő.
- Az Oroszországi Bank időről időre rendkívüli üléseket kérhet.
A 48. cikk rögzíti a részvényesek közgyűlésének hatáskörét. Itt érdemes kiemelni a kérdéseket:
- a társaság átszervezéséről;
- a charta módosításai és kiegészítései;
- a társaság felszámolásakor;
- az igazgatók összetételének meghatározásáról;
- a részvények és jogok mennyiségének és értékének meghatározásáról;
- az alaptőke növekedése vagy csökkentése;
- az osztalékok kifizetéséről;
- az éves jelentések és nyilatkozatok jóváhagyásáról;
- profit elosztása;
- a részvények megszerzéséről, valamint azok konszolidációjáról vagy felosztásáról;
- a belső dokumentumok jóváhagyásáról;
- számos egyéb kérdés és probléma megoldására, amelyek a részvénytársaság kompetenciájára vonatkoztak.
Az igazgatóságról
Minden egyes részvénytársaságnak van igazgatósága. Miért? Mi a kompetenciája? A 208-ФЗ „A részvénytársaságokról” (legutóbbi 2016. évi felülvizsgálat) 64. és 65. cikke választ ad ezekre a kérdésekre.
Röviden: az igazgatóság felel a társaság irányításáért. A tanács hatásköre a következő problémákra és kérdésekre terjed ki:
- az éves és további állományi ülések összehívásáról;
- a társadalom prioritási területeinek meghatározásáról;
- a részvényesi napirendek jóváhagyásáról;
- az állománygyűlésen való részvétel lehetőségével rendelkező személyek listájának összeállításának időpontjának meghatározásáról;
- az alaptőke növekedése vagy csökkentése;
- további részvények forgalomba hozataláról;
- a társaság vagyonának meghatározásáról;
- ajánlások a javadalmazás összegére, osztalékokra stb .;
- a tartalékalapok felhasználásáról stb.
Azt mondhatjuk, hogy az igazgatóság engedélyezi a részvénytársaság minden alapvető funkcióját. Külön érdemes kiemelni a főbb ügyleteket. Mi ez és miért van szükség rájuk?
A részvénytársaságok gazdaságáról
A 208 sz. Szövetségi törvény „A részvénytársaságokról” (85-87. Cikk) 12. fejezete a részvénytársaságok pénzügyi és gazdasági tevékenységeire, valamint azok ellenőrzésére vonatkozik. A vállalatok minőség-ellenőrzéséhez könyvvizsgálót vagy egy speciális könyvvizsgálói bizottságot választanak. A bizottság hatásköre magában foglalja a társaság pénzügyi és gazdasági tevékenységeinek éves ellenőrzését. Az ellenőrzések korai lehetnek, ha a főnök ezt akarja. Az auditoroknak joguk van minden szükséges dokumentációt kérni. A bizottság hatáskörébe tartozik többek között a rendkívüli ülések összehívásának követelménye. A társaság könyvvizsgálója figyelemmel kíséri a szervezet üzleti tevékenységeit.
Mind az auditoroknak, mind az auditoroknak az ellenőrzések eredményei alapján következtetéseket kell levonniuk. A benyújtott adatok pontosságát meg kell erősíteni; a jogsértések tényével kapcsolatos információkat általában a részvénytársaság vezetése kapja meg.
Jelentés a részvénytársaságokról
A részvénytársaságok munkájának fontos eleme a jelentéstétel. A vizsgált szövetségi törvény 13. fejezete szerint a következő személyeknek kell jelentést benyújtaniuk az elvégzett munka eredményéről:
- könyvelők - a társaság pénzügyi tevékenységeinek eredményei alapján;
- a társaságok vezetőitől minden szükséges információt meg kell adni a részvényeseknek;
- A leányvállalatoknak (amelyek képesek befolyásolni a jogi személyek vagy magánszemélyek tevékenységét) információkat kell szolgáltatniuk vezetésükhöz.
A jelentéstétel a részvénytársaságok tevékenységében nagyon fontos. Valójában az egész szervezet erre épül.
A főbb üzletekről
208-FZ. Sz. Számú, a 2016. évi felülvizsgált részvénytársaságokról kimondja, hogy a főbb ügyletek olyan ügyletekre vonatkoznak, amelyek túlmutatnak a szokásos üzleti tevékenységek körén, és amelyek a következő jellemzőkkel bírnak:
- ingatlanok megszerzésével vagy elidegenítésével kapcsolatos kapcsolat - közvetlenül vagy közvetve, amelynek egyenlege a társaság összes eszközének egyenlegének legalább 25% -a;
- kötelező az ingatlant ideiglenes használatra harmadik fél részére átadni (ugyanazon könyv szerinti érték meghatározásának feltételei mellett).
A vizsgált szövetségi törvény kimondja, hogy a következő társaságok nem tudnak jelentős ügyleteket megkötni:
- amelyben a részvények 100% -a egy személy tulajdonában van;
- amelyekben átszervezési kapcsolatok merülnek fel;
- akik felszámolásra készülnek, és a megfelelő bizottságot már létrehozták;
- más feltételek mellett.