Tevékenységük során sok vállalkozás nemcsak a saját tőkét használja fel. A hosszú távú kötelezettségek jelentik a társaság kiegészítő forrásainak egyikét. Használatakor a fő feladat a keletkező adósság időben történő visszafizetése. Egy másik forrás a rövid lejáratú kötelezettségek. Vegye figyelembe ezen adósságok jellemzőit. 
Általános jellemző
Hosszú távú és rövid lejáratú kötelezettségek különböznek érettségükben. Az előbbieknél több mint egy év, az utóbbinál kevesebb, mint 12 hónap. A kötelezettségek teljes összege befolyásolja a vállalat pénzügyi ciklusának időtartamát. Tehát az egy évnél rövidebb időtartamra elfogadott adósság módosítja a forgóeszközök feltöltéséhez szükséges pénzeszközök összegét. Sőt, minél több kötelezettség van, annál kevesebb pénzt költenek a vállalkozás jelenlegi igényeinek kielégítésére. Az adósság teljes összege a vállalat piaci jellegétől is függ. Minél aktívabb a termelés, annál magasabb az eladás. Ez viszont hozzájárul a megnövekedett költségekhez és a további eszközök vonzásának előfeltételeinek megjelenéséhez.
Rövid lejáratú kötelezettségek
A közelgő időszakra vonatkozó elemzésük általában értékelő jellegű. Ennek oka az a tény, hogy a legtöbb esetben az adósságot formáló pontos összegeket nem lehet meghatározni. Ez viszont a vállalat közelgő tevékenységeire vonatkozó számos mutató bizonytalanságának tudható be. A rövid lejáratú kötelezettségek összege mindig közvetlenül függ a kifizetések gyakoriságától. Ez a kapcsolat lehetővé teszi, hogy beállítsa a szintet és meghatározza az alapok minden forrásának a kezelési folyamatban történő szabályozásának képességét. A rövid lejáratú adósság visszafizetését a forgóeszközök végzik. Ezek a társaság napi tevékenységeiben felhasznált erőforrások. Ez eltér az adósságtól a hosszú lejáratú kötelezettségek tőkéjétől. A beszámolás során a rá vonatkozó információk a kötelezettségekben tükröződnek. A rövid lejáratú adósság készpénzre váltható. Ez a könyv egy évben a társaság bizonyos igényeire irányítható. 
struktúra
A beszámolás elkészítése során a kötelezettségek elszámolása az egyik legfontosabb feladat. A vállalkozás összes tartozását tükrözni kell. A rövid lejáratú kötelezettségek magukban foglalják:
- Az alapítóknak fizetett osztalékok.
- Számlákkal szembeni tartozások.
- Kötelezettségek
- Közlemények.
- Adók.
- Visszatérítendő betétek, amelyeket kevesebb mint egy évre bocsátottak ki.
- Feltételes fizetés.
- Be nem fizetett jövedelem.
- Adósság igény szerint.
- A hosszú távra fizetendő hosszú lejáratú adósság részei.
- Egyéb, egy évnél rövidebb lejáratú tartozások.
Hosszú lejáratú kölcsönök
Mint fentebb jeleztük, egy évnél hosszabb lejáratú adósságot képviselnek. A hosszú távú kötelezettségeket mindig figyelembe veszik a társaság fizetőképességének értékelésekor. Eközben jelenléte negatívan befolyásolja az elemzés mutatóit. Ennek oka az a tény, hogy ezek egyenértékűek a társaság saját tőkéjével. figyelembe véve inflációs mutatók az ilyen adósság jelenléte akár pozitív pillanatnak is tekinthető. Ennek az az előnye, hogy ezen eszközök valós értéke a kézhezvételük időpontjában jelentősen különbözik a lejáratkori áraktól.A bankokkal szemben hosszú lejáratú kötelezettségeket bocsátanak ki befektetési eszközök megszerzésére, meglévő adósságok megfizetésére vagy a működőtőke feltöltésére. 
struktúra
A hosszú lejáratú kötelezettségek magukban foglalják a kölcsönök, kölcsönök tartozásait. Ide tartoznak még:
- Több mint egy évre kibocsátott váltólevelek.
- 12 hónapot meghaladó időtartamra kibocsátott kötvények.
- Halasztott adókötelezettségek.
emellett
A nemzetközi gyakorlatban a hosszú lejáratú kötelezettségek magukban foglalják a kibocsátott jelzálogkölcsönöket, valamint a munkavállalóknak fizetett nyugdíjak hátralékát. Ez utóbbit Oroszországban nem használják. A kibocsátott jelzálogkölcsönök valójában ugyanazok a kölcsönök, amelyeket csak egy ingatlan értékpapírjaként kapnak. Ezeket a vonatkozó mérlegtételekben számolják el. A hosszú lejáratú kötelezettségeket folyó értéken kell kimutatni - a visszafizetésükhöz szükséges összegben. Ebben az esetben a kamatot, a kedvezményt és az alapok felhasználásának egyéb díjait veszik figyelembe. 
árnyalatok
Halasztott kötelezettségek kötelező költségvetési kifizetésekhez - ideiglenes különbség a számvitel és az adóbevallás során kiszámított összegek között. Meg kell jegyezni, hogy ez a típus nem mindig felel meg az adósságokra megállapított kritériumoknak, amelyek törlesztési ideje meghaladja a 12 hónapot. A tény az, hogy az adókat évente többször kell felhalmozni és fizetni. Erre példa a nyereség kötelező levonása a költségvetésből. Ezt az adót évente többször lehet fizetni (negyedéves, féléves stb. Mérlegben). Ennek megfelelően ezt a kötelezettséget tévesen hosszú távúnak nevezik. Ilyen esetekben az adóösszegeket átviszik a jelenlegi adósságrészre.
450. sor
Az egyéb hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek nem banki szervezetek által biztosított alapokból, valamint kötvények adósságából állnak. Ez utóbbi beszámolói különös figyelmet fordítanak az elemzésre. Ide tartoznak:
- Kötvénykötelezettségek - vö. 521.
- Bónusz a kibocsátott értékpapírokra - vö. 522.
- Kedvezmény - vö. 523.
Mindezek a számlák együtt tükröződnek a kibocsátó mérlegében a 450. oldalon, egyenlegek behajtása eredményeként. Ezt a képletet csak akkor alkalmazzák, amikor a társaság kötvényeket diszkonttal és prémiummal értékesített. Ez különféle értékpapírok sokféle kibocsátására vonatkozik, eltérő időpontokban. Ebben az esetben a második az első lejáratig kerül kibocsátásra. 
470 sor
A 49. pont P (C) BU 2 bekezdését nem határozták meg a hosszú lejáratú kötelezettségek típusaira. Ennek megfelelően meg kell értenie, hogy az a „többi” tartozás, amelyet nem lehet a szakasz többi tételéhez hozzárendelni, az 5. osztály összes számlájának egyenlegét képviseli. Ez a következőkre vonatkozik:
- Hosszú lejáratú kibocsátott számlák - vö. 51.
- Bérleti hátralék - vö. 53.
- Egyéb hosszú távú kötelezettségek - vö. 55.
Az 51. számla összefoglalja a biztosítékokkal kapcsolatos információkat, amelyek visszafizetési ideje több mint 12 hónap. a mérleg fordulónapjától. A számlák kibocsátása, azok elfogadása és az ezzel összefüggésben felmerülő kötelezettségek az átadás vagy az elfogadás időpontjában tükröződnek. Az 53-as számlán a tulajdonosokkal történő elszámolások elszámolása inkább a készpénzbérleti díjra / lízingre vonatkozik. Ennek oka az a tény, hogy az ilyen jellegű operatív tranzakciók általában nem hosszú távúak.
