Az Orosz Föderáció alkotmánya alapvető különbségeket mutat a korábbi törvényekhez képest. Jelenleg a társadalmi-gazdasági és politikai fejlődés új irányelveit és értékeit tükrözi. Középpontjában a szabadságok és az emberi jogok vannak. Az Orosz Föderáció alkotmányát a humanizmus, a szabadság és a függetlenség, a reprezentatív alapelvek figyelembevételével fogalmazták meg kormányzati formák a hatalom szétválasztása. Ezután részletesebben megvizsgáljuk, mi képezi az alaptörvényt.
Általános információk
Az Orosz Föderáció jelenlegi alkotmányát az ország minden bírósága alkalmazza. Az alaptörvény alapján épül a meglévő állami hatalomképző rendszer, mechanizmusok vannak érvényben a totalitárius rendszer újjáéledésének megakadályozására az államban és a társadalomban, valamint a polgári helyzet megóvására az állam beavatkozásaitól.
Az Alkotmány valódi jogforrásként működik. Ma az alaptörvény a gazdasági és politikai reformok végrehajtásában, a piaci kapcsolatok kialakításában és a civil társadalomban alkalmazott egyik legfontosabb eszköz.
Új projekt létrehozásának előfeltételei
Ismert, hogy az 1993 előtt létező alkotmány más időkhöz tartozott. 1978-ban hagyták jóvá. Valójában ez volt a 77. év alaptörvényének „leadója”. Az előző dokumentum biztosította a SZKP vezető szerepét, a magántulajdon létrehozásának elfogadhatatlanságát és a gazdasági szféra abszolút államosítását. Ugyanakkor a föderalizmust kihirdették alapelvként, ám a továbbfejlesztés nem érte el. Az állami ügyek irányítását a parancsnoki és adminisztratív eszközökön keresztül végezték. A törvény helyébe "telefonjog", utasítások, parancsok kerültek.
A szuverenitás nyilatkozata
Ezt a Népi Képviselők Első Kongresszusán hagyták jóvá. A nyilatkozat kimondta, hogy az RSFSR szuverenitását magasabb célok megvalósítása érdekében hirdeti ki. Úgy gondolták, hogy minden polgár elidegeníthetetlen jogot biztosít a szabad fejlõdéshez, a tisztességes élethez és az anyanyelv használatához. Sőt, az egész népnek lehetősége nyílt arra, hogy önmagát meghatározza a választott nemzetállami és kulturális formájában.
E nyilatkozat elfogadását az új alkotmánytervezet előkészítésének kiindulópontjának tekintik. A Népi Képviselők Első Kongresszusán létrehozták a megfelelő bizottságot. Akkor a feje B. Jeltsin volt. Az ötödik kongresszuson az új tervezetet tudomásul vették. A Bizottságot arra utasították, hogy a népi képviselõk észrevételei és javaslatai figyelembe vételével készítse el azt a következõ kongresszusra. Ugyanakkor az ország folytatta az életét a régi alkotmány szerint, amelynek rendelkezései egyre inkább eltérnek az államban végrehajtott átalakulásoktól.
A felmerülő közvetlen ellentmondások és következetlenségek kiküszöbölése érdekében az alaptörvényt fokozatosan módosították és kiegészítették. Jelentősen befolyásolták az Alkotmány tartalmát. Ennek eredményeként a módosítások száma meghaladta a 300-at. Az azonban világossá vált, hogy az alkotmányos reformok feladatait nem lehet ilyen módon megoldani. Nehézségek elsősorban a sietős és hatalmas módosítások kapcsán merültek fel. Ez ötletek következetlenségét és sok cikk következetlenségét váltotta ki magában a dokumentumban. A kétértelműségek gyakran kritikussá váltak.
Modern valóság
Manapság, amikor az ország új rendszerbe lép, sok akut konfliktus és válsághelyzet jelenik meg. A jogi formákban megnyilvánuló társadalmi ellentmondások vizsgálata és elemzése egyre relevánsabb. Ezek a jelenségek teljes mértékben befolyásolják a modern orosz alkotmányosságot.
Nagyon nyilvánvalóvá válik, hogy az alaptörvény által kihirdetett demokratikus alapelvek valóságos fokát, a szabályozás hatékonyságát sok szempontból meghatározza annak mélysége, hogy a modern állam és a társadalom konfliktusainak és társadalmi ellentmondásainak természetébe kerül-e.
Az Orosz Föderáció alkotmánya: legutóbbi felülvizsgálat
A hatályos törvénytervezet a képviselők és az állami hatóságok különböző szintű képviselőinek hosszú távú közös munkájának eredménye. Több tag tagjai állami egyesületek üzleti vállalkozások, valamint kiemelkedő ügyvédek. A projektet nagyon széles körben ismertték a média, és az Alkotmánytanács átfogó megfontolás tárgyává tette. Egy ilyen nagyszabású megbeszélés annak a ténynek tudható be, hogy az az ország társadalmának minden szegmensét érintette. A projektet csak az összes előkészület befejezése után nyerték nyilvános megbeszélésre. Az Orosz Föderáció elnöke jelentette be. Az alkotmányt a szavazás után a polgárok jóváhagyták.
Az alaptörvény jellemzése
Az alkotmány, amely szabályozási funkciót lát el, célja a nemzeti jogrend normáinak belső integritásának biztosítása. Ezzel együtt hozzá kell járulnia a hatékony kölcsönhatás kialakításához a külföldi jogalkotási struktúrákkal. Az Alkotmány kimerítően meghatározza az alapvető normatív aktusok listáját. Különösen az igazságszolgáltatásról szóló törvényeket, az ország kormányának rendkívüli helyzetben való működésének eljárását és így tovább. Ezek közül 14 van.
Az Orosz Föderáció alkotmánya (legfrissebb kiadás), amely rögzíti az alaptörvényeket, az általuk szabályozott kapcsolatok körét, megerősíti központi helyzetüket a jelenlegi jogszabályokban. Ezzel párhuzamosan különleges jogi erőt szereznek. Az Orosz Föderáció alkotmányának elfogadását bonyolult eljárás szerint hajtják végre. Az alaptörvény jóváhagyásához a Szövetségi Tanács valamennyi tagjának legalább 3/4 szavazata szükséges.
Az alkotmány helyzetének megerősítését az ország jogrendszerében nagyban megkönnyíti az a tény is, hogy az elnök nem vétózhatja azt. Az alaptörvény felépítésében „kódex”. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a meglévő állami-jogi kapcsolatok szabályozása kimerítőnek tekinthető. Ebben a tekintetben egyes szerzők kissé eltérő megfogalmazást használnak, amely az alaptörvényt jellemzi - „kód alapú dokumentum”.
Monozakonnost
Az Orosz Föderáció alkotmányának lényege összekapcsolódik az országban kialakuló állami rendszer természetével. A közelmúltig, a szovjet és a posztszovjet időszakhoz hasonlóan, a fejlesztést "monopólium" keretein belül végezték. Ez azt jelenti, hogy az Alkotmány egységes, integrált struktúra. A törvény által tett kiegészítéseket és helyesbítéseket minden bizonnyal beépítették a szövegébe.
Itt egy jó példa. Különösen az 1989–1993-as alkotmány kiegészítéséről és módosításáról szóló törvények elfogadásáról mondhatunk. Jelentős módosításokat vezettek be 1992-ben a VI. Népi Képviselõk Kongresszusán. Ez a rendelet 1993. szeptember végéig létezett. A Népi Képviselõk Kongresszusa törvényben kiegészítéseket és változtatásokat tehet, az összes képviselõi legalább 2/3 hozzájárulásával. Ugyanezt az eljárást követték az Alkotmány egyes részeinek intézkedéseinek felfüggesztéséről szóló döntések meghozatalakor, valamint a felhatalmazásnak a Legfelsőbb Tanácshoz történő átadásakor az SND-től.
Az országban egy bizonyos időszak előtt létező monopóliumjogi rendszerben két kivétel volt.Ebben az esetben az Orosz Föderáció szuverenitásáról (1990. július 12.) és a polgárok szabadságáról és függetlenségéről (1991. november 22.) szóló nyilatkozatot alkotmányos jelentőséggel bírták. Ezen források sok előírása különös jelentőséggel bírt az ország demokratikus állampolgárságának kialakításában. A szabadságokat, az emberi és polgári jogokat tehát a társadalom és a kormány legmagasabb értékeinek kategóriájába emelték. E tekintetben beépítették a fő törvény szövegébe.
Új rendszer
Az Orosz Föderáció alkotmányának tartalma szabályozza egy olyan rendszer létrehozását, amely feltételezi magának az alaptörvénynek és a szövetségi jelentőségű követelményeknek a fennállását. Az utóbbi megfogalmazása a projektben előírt kérdésekkel összhangban történik, kiegészíti és fejleszti azt.
A törvény elfogadottnak tekintendő a Szövetségi Tanács tagjainak legalább 3/4-ének és az Állami Duma képviselõinek legalább 2/3-ának többségének jóváhagyásával. A 14 napon belüli jóváhagyást követően a legfelsőbb hatóság képviselője aláírja. Ő az elnök. Ezt követően a törvényt nyilvánosságra hozzák. Az Orosz Föderáció alkotmányának tartalma rendelkezik olyan törvények jóváhagyásáról, mint például:
- Arról az eljárásról, amely szerint az ország alanyának státusa megváltozik.
- A nemzeti himnuszon, a címerben és a zászlóban, valamint felhasználásuk szabályai.
- Az igazságszolgáltatási rendszerről és másokról.
Az Orosz Föderáció alkotmányának rendelkezései Ch. Az 1, 2 és 9 az FS nem állítható be. A változások elvégzéséhez van egy újonnan kialakult testület. Ez az Alkotmányos Közgyűlés. Ezenkívül a kiigazításokat akkor is jóváhagyják, ha jóváhagyják az FS-tagok és az Állami Duma képviselõinek teljes számának háromötödét. A Ch. Módosítások elfogadása A 3-8. Sz. Törvényeket az alkotmányos szövetségi törvény bevezetésére előírt eljárásnak megfelelően hajtják végre. Hatálybalépésük az után, hogy a jogalkotó testületek képviselői jóváhagyják őket az ország témájának legalább 2/3 részében.
Az alaptörvény elfogadása
Az Orosz Föderáció alkotmányának elfogadását a fentiekben ismertetett módon népszavazás útján hajtották végre. Addig a pillanatig az országban a 78. év alaptörvénye volt hatályban. Az új projektet 1993-ban, december 12-én hagyták jóvá. Az új projektnek megvannak a sajátosságai, amelyek jelentősen megkülönböztetik az előzőktől.
Az Orosz Föderáció 1993. évi alkotmányának jellemzőit elsősorban az a következtetés vonja le, hogy az igazán szuverén, független állam alaptörvénye, és jóváhagyása a függetlenség újjáéledésével és a demokratikus alapok sérthetetlenségével jár. Ez a projekt természetesen nem alkotóeleme. Az Orosz Föderáció alkotmányának fejezetei nem alkotnak új államot - korábban létezett különböző határokon, különböző kormányzási formák alatt, évszázadok óta. Az alaptörvény hangsúlyozza a történelmi egység megőrzésének gondolatát. Ugyanakkor az Orosz Föderáció alkotmányának cikkei megkülönböztetik a hasonló rangú követelményektől. Ezek tükrözik annak kapcsolatát az új korszakkal az ország történetében.
Az Orosz Föderáció alkotmányának jellemzői
Az alaptörvény felépítése közel áll a demokratikus országokban hagyományosan jelen lévő hasonló dokumentumokhoz. Legtöbbjük azt a vágyat tükrözi, hogy az állam minden kormányzati szintjét összehangolják. Ugyanakkor a cél egyszerre meghatározni az egyes ágazatok valódi prioritásait, figyelembe véve a kialakult politikai kapcsolatok sajátosságait az ország kialakulásának és fejlődésének egy bizonyos történelmi szakaszában.
Az elnök, a kormány, a Szövetségi Közgyűlés helyzetét értékelve számos politológus és ügyvéd talál analógokat a külföldi törvényekben. A 1958-ban népszavazáson elfogadott francia alkotmányhoz való hasonlóság nyilvánvaló. Meg kell jegyezni, hogy fogalmát abban az időben C. de Gaulle határozta meg. Mint tudod, ő volt Franciaország elnöke.De Gaulle befolyása az alkotmány kialakítására elsősorban jelentős személyi hatalom szükségességének tudható be, amely képes lesz biztosítani az ország kilépését az abban az évben uralkodó válságból. Ennek ellenére a hatalomképletek külső hasonlósága miatt meglehetősen nyilvánvaló különbségek vannak az alkalmazásuk gyakorlatában.
A törvény főbb jellemzői
Mindenekelőtt érdemes megjegyezni, hogy az Alkotmány modern értelmében az emberek által és nevében jóváhagyott jogi aktusként jár el. Figyelemre méltó, hogy egy ilyen dokumentum szükségességének gondolata a 17. században pontosan kapcsolódott ehhez a vonáshoz. Ezt ma is dominánsnak tekintik a jogalkotás elméletében és gyakorlatában.
Ezért nem véletlen, hogy a legtöbb demokratikus ország alaptörvénye a következő: "Mi, az emberek, kihirdetjük (létrehozjuk stb.) A jelen alkotmányt." A dokumentum másik igen jelentős tulajdonsága az alkotóeleme. Ennek oka az alkotmányt elfogadó téma sajátossága. Annak a ténynek köszönhetően, hogy az emberek az ország szuverenitásának hordozói, és ezt figyelembe veszik energiaforrás akkor csak őnek van a legmagasabb megnyilvánulása. Ez azt jelenti, hogy joga van az alkotmány elfogadására, az általa kiválasztott államiság új alapjainak jóváhagyására. Csak a választható hatalommal lehet megváltoztatni a politikai és társadalmi rendszer meglévő alapjait, még a radikálisabb módon is. Ennek a vonásnak a megnyilvánulása abban a tényben is megjelenik, hogy az Orosz Föderáció alkotmányának fejezetei az elsődleges alapelvek. Forrásnak tekintik őket.
A szabályozás tárgya
Ebben az esetben a társadalmi interakció szintjének sajátosságairól beszélünk, amelyeket az Orosz Föderáció alkotmánya szabályoz. A normatív aktusok a társadalmi élet minden területét érintik. Ez elsősorban a gazdasági, politikai, szellemi, társadalmi kapcsolatok területe. Ezeken a területeken az Orosz Föderáció alkotmányának normái szabályozzák az alanyok közötti interakció alapvető, alapvető alapjait.
Jogi tulajdonságok
Ezeket a fenti tulajdonságokból származtatottnak tekintik. Az Orosz Föderáció alkotmányának cikkeiben szereplő jogi tulajdonságok kifejezése:
- A jogállamiság.
- Az Alkotmány szerepe az állami jogrendszer központjában.
- Az alaptörvény különleges védelme.
- A dokumentum felülvizsgálatára és jóváhagyására, annak módosítására vonatkozó különleges eljárás.
Az ország alkotmánya a legmagasabb jogi erővel bíró normatív aktus, amely rögzíti az alkotmányos rendszer alapját, az állampolgár és a személy jogi státusának megalapozását, az ország szerkezetét, a szervezés és működés alapelveit, valamint a helyi és állami hatóságok teljes struktúráját.
A jelenlegi helyzetnek való megfelelés
Az Orosz Föderáció alkotmányának jellegzetességeiről nem szabad megemlíteni annak megfelelő jellegét. Az alaptörvény tükrözi a társadalomban zajló átmeneti folyamatokat, a társadalom egészének következetlenségét. Az Orosz Föderáció alkotmányának cikkei mindent tartalmaznak, amit a multinacionális emberek elértek és megvédtek. Ez különösen a tulajdonjog különféle formái, a gazdasági kapcsolatok szabadsága, ideológiai és politikai pluralizmus, verseny. Ennek a listának természetesen tartalmaznia kell az állampolgárok és egyének szabadságainak és jogainak elismerését, a független státuszt helyi önkormányzati rendszerek szövetségi struktúra, amely az emberek egyenlő jogain és önrendelkezésén alapszik. Az alaptörvényben szereplő előírások elvont jellegűek. Ennek oka az a tény, hogy célja az egyes társadalmi kapcsolatok legfontosabb pillanatának megszilárdítása.
sajátosság
Az Orosz Föderáció alkotmányának jellemzői tükrözik annak helyét a jogrendszerben. Ezen keresztül kifejeződik a társadalmi kapcsolatok szabályozásának mechanizmusa.Az Orosz Föderáció alkotmányának főbb jellemzői a folytonosság, kilátások, legitimitás, stabilitás, fölény. Mint fentebb említettük, a dokumentum jóváhagyására és módosítására vonatkozó eljárás sajátossága különösen fontos.
Az Orosz Föderáció 1 alkotmánya jogos jellege az, hogy azt népszavazáson hagyták jóvá. Oroszország teljes története során először került megrendezésre. Az ország polgárait az államfő által javasolt és az alkotmányos ülésen jóváhagyott tervezet kapja. Az új alaptörvény következetesebben, mint az előzőekben, egy alany - az emberek - jelenlétét jelzi. A dokumentum egyfajta modellként szolgál a modern kapcsolatok szabályozására. Ebben az összefüggésben rejlik benne egy prognosztikus karakter is, amely olyan vonalon tükröződik, mint a prospektivitás. Ezért az elért eredmények konszolidációjával együtt az Alaptörvény célokat és törekvéseket tűz ki, amelyek a jövő feladatai.
Az alkotmány folytonosságát az államrendszer történelmi formációjának folytonossága határozza meg. A mag ebben az esetben ismét az emberek, valamint az egység és a hatalom. A preambulum a folytonosság gondolatát tartalmazza. Ez kifejezi az emberek azon vágyát, hogy fenntartsák a történelmileg kialakult egységet, a demokratikus rendszer sérthetetlenségét. A törvény egyik alapvető jellemzője a valóság. Ennek a tulajdonságnak az értékelésének fő kritériuma a dokumentum valóságnak való megfelelése. Ha a jelenlegi helyzet és az Alaptörvény egységben vannak, miközben biztosítjuk a társadalom kialakulásának gazdasági és társadalmi követelményeinek való megfelelést, akkor kétségtelenül beszélhetünk a dokumentum valóságáról. A korábbi projektekkel ellentétben az új kiadás a legközelebb áll a valósághoz.
Összefoglalva
A hatályos rendes törvényektől eltérően az alkotmányos rendelkezések tartósak és stabilak. A dokumentumban szereplő követelmények ezen jellegzetes jellemzői számos körülménynek tudhatók be. Mindenekelőtt érdemes megjegyezni, hogy az Alkotmány rendelkezéseinek elvont tartalma miatt ezeket nem változtatják folyamatosan. Ezenkívül az alaptörvény többször említett jóváhagyási és módosítási eljárása garantálja a vitalitást és a hosszú élettartamot.
