A vállalkozás további fejlesztésének és működésének finanszírozásának fő forrása a profit a vállalkozás tevékenységeiből. Ennek ellenére a társaság tevékenységének fő célja a tőke felhalmozása és megőrzése, ezért fontos a kiadások és a jövedelem rendszerének kiszámítása oly módon, hogy a befektetett pénz a lehető leghamarabb visszatérjen, és a társaság elkezdi osztalékot fizetni a vezetőségének.
A jövedelmezőség előrejelzésének szükségessége
A vállalati nyereségtervezés a kialakulásának és fejlesztésének fontos szakasza. Segít megszervezni működését oly módon, hogy a lehető legkisebb pénzügyi költségek mellett a lehető legnagyobb hasznot érje el, a jövőbeli üzleti tervben meghatározott feladatokkal összhangban.
A vállalati profit tervezése az ilyen igények kielégítésére koncentrál:
- Bérek és ösztönzők fizetése a munkavállalók számára.
- Saját tőke felhalmozása, amelyet a műszaki bázis korszerűsítéséhez és bővítéséhez kell befektetni.
- Tartozások kifizetése és rendszeres kifizetések az ügyvezetés és a vezetés személyzetének, a hitelezőknek, a befektetőknek és a kormányzati ügynökségeknek, amelyekre kötelezettségek vonatkoznak.
- A profit összegének növekedése a stratégiai intézkedésekből eredő lehetséges kockázatokhoz viszonyítva.
- A vállalkozás versenyképességének garantált megtartása a piacon.
- A jövedelmezőség maximális növekedése.
A jövedelem hozzávetőleges összegének ismeretében meghatározhatja, hogy a vállalkozás kifizetődik-e a gyakorlatban, és módosítani kell-e annak kiigazítása és javítása érdekében.
Szervezet költségvetési rendszere
A jövedelem a társaság jövedelmezőségének kulcsfontosságú mutatója. Nagyjából szólva, ez a különbség a profit és az összes kapcsolódó költség között, tükrözve az áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó előnyöket, anyagi értelemben kifejezve.
A társaság pénzügyi forrásokat szerezhet ilyen forrásokból:
- A gazdasági jövedelem a kapott bevétel, levonva az áruk költségeit.
- Számviteli jövedelem - nemcsak a közvetlen termelésre fordított költségeket, hanem a kapcsolódó szolgáltatásokért fizetett összeget is levonják a profitból.
- A nettó jövedelem az az egyenleg, amely a számviteli jövedelem és a fizetett adók közötti különbséget képviseli.
Vállalati jövedelemforrások
A fő nyereség azért származik, mert a költségvetésben az ilyen forrásokból származó pénz halmozódik fel:
- Késztermékek vagy nyersanyagok, félkész termékek és alapanyagok értékesítése.
- Fizetés egy másik gyárban végzett munkáért: szállítás, javítási szolgáltatások vagy építés.
- Áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó bevételek.
- Értékpapírokból származó osztalékok.
- Franchise, ingatlan stb. Eladása
Bruttó fedezet
Ez a mutató a vállalkozás teljes tevékenységében kialakul: termelés, menedzsment, beruházás, pénzügyi és egyéb tevékenységek. Két szakaszban halmozódik fel: az áruk szabadon bocsátása és eladása tőkeszerzés céljából.
A bruttó nyereséget befolyásoló kulcsfontosságú mutatók és tényezők
Két nagy tényezőcsoport van: belső és külső.
A társaság tevékenysége és vezetése befolyásolja az alábbi mutatókat:
- A gyártott áruk mérete és mennyisége, valamint kínálatuk és minőségük.
- A felhasznált erőforrások mennyisége és a output egység előállításához szükséges idő, vagyis a költség.
- A vállalkozás köztulajdonban lévő működőtőkéje.
Ezen tényezők mellett vannak olyanok is, amelyek nem függenek az adott társaság vezetésének tevékenységétől:
- A fejlettség és a versenyképesség az áruk és szolgáltatások piacain.
- Természeti és időjárási körülmények.
- Az ügyfelek fizetőképessége és az ország általános gazdasági helyzete.
- A kapcsolódó szolgáltatások költsége.
- Külföldi gazdasági kapcsolatok más országokkal.
- Szállítási feltételek és a szállítás költségei.
Azt is érdemes figyelembe venni, hogy mekkora vis maior áll fenn az egyes gyártási folyamatok során.
A számolás analitikai módszere
Ezt a módszert azokban a vállalkozásokban használják, ahol nagy a gyártott áruk választéka. Alapja az alapvető jövedelmezőség, amelyet a következő képlettel kell kiszámítani:
P = (P / C) * 100%, ahol P - jövedelmezőség; P - a vállalkozás első évében kapott nyereség (bázisév); C a bázisévben kiadott termékek eladási költsége.
E mutató segítségével kiszámolhatja a tervezett év hozzávetőleges nyereség összegét:
P = Nt* P / 100%, ahol Nt - a tervezett évben kiadásra kerülő termékek mennyisége; P - alapvető jövedelmezőség.
A kapott adatokat a gyártáshoz igazítják, és figyelembe veszik, figyelembe véve a vállalat során felmerülő belső és külső tényezőket. Ez több szakaszban történik:
- A jövedelmezőség értékelése a tervezett időszakra.
- A termelési mennyiségek kiigazítása a felmerült tényezők és a valós mutatók figyelembevételével.
- A nettó eredmény kiszámítása a teljes bevétel százalékában.
- Nyereségtervezés és értékesítési jövedelmezőség, figyelembe véve a gyártási folyamatban bekövetkezett változásokat.
Gyakran egy multifaktorális vagy analitikus módszert használnak a közvetlen módszer kiegészítő tesztelésére vagy azzal kombinálva. A közvetlen számolás és az összesített analitikai módszerekkel történő profittervezés vegyes módszer, amely lehetővé teszi a legrelevánsabb és legmegbízhatóbb adatok megszerzését.
Közvetlen számlálási módszer
A gyakorlatban az egyik legnépszerűbb módszer a vállalkozás nyereségének tervezése a közvetlen számla módszerrel, amelyet egyaránt alkalmaznak új vállalkozás megalakításakor, valamint egy meglévő fejlesztése vagy korszerűsítése során. A nyereségtervezéshez ki kell vonni a jövedelem teljes összegéből az olyan mutatókat, mint az adók, a rendszeres kifizetések, a termelési költségek és az egyéb levonások, amelyek a társaság felfüggesztéséhez szükségesek.
A vállalkozás nyereség- és jövedelmezőség-tervezését a következő képlettel számítják ki:
П = В - З, ahol П - profit, В - értékesítésből származó bevétel; З - az összes hulladék, amely a termelés során keletkezett: nyersanyagok, kereskedelmi gazdálkodás, adók, munka és szolgáltatás fizetése, kölcsönök kifizetése stb.
A jövőben a bevételt és a teljes költségeket a fennmaradó pénzeszközök és termékek figyelembevételével számítják ki, az előző tervezési időszak végétől az új kezdetéig. Ebben az esetben a közvetlen számviteli módszerrel történő profittervezést a következő képlet szerint hajtják végre:
P = P1 + P2 - P3, ahol P az áruk és szolgáltatások értékesítéséből származó nyereség; P1 - a késztermékek maradványaiból az időszak elején; P2 - új áruk eladásából; P3 - maradéktermékekből a tervezési időszak végén.
Egy közvetlen számla előnyei és hátrányai
Ennek a módszernek az előnye az adatok pontossága és relevanciája. Jelentős hátrány a számítás nehézsége: az összes szükséges szám összegyűjtése sok időt vesz igénybe, és szorgalmas figyelmet igényel.
Ez a nyereség- és jövedelmezőség-tervezés csak kisvállalkozásokra alkalmazható, amelyek korlátozott számú termékcsoportot állítanak elő. Ha a termelési nómenklatúrának sokféle pozíciója van, ez a számítási lehetőség nem alkalmazható: nem veszi figyelembe az egyes termékek jövedelmezőségét / veszteségét külön-külön, és a gyártás költségeinek különbségét.
A közvetlen számviteli módszerrel történő profittervezés a nagy termelés példáin pontatlan és irreleváns eredményeket eredményez. Tegyük fel, hogy egy cég 50 ruházati lehetőséget gyárt különböző anyagokból és varrás bonyolultságából.Egyes modellek iránti igény nagy, és testreszabásuk kevesebb erőfeszítést és erőforrást igényel, míg az egyes termékek kevésbé népszerűek, és költségeik sokkal magasabbak. Ez egy fontos szempont, amelyet figyelembe kell venni az üzleti terv kidolgozásakor, mert ha továbbra is veszteséges pozíciókat bocsát ki, ez tovább vezet a társaság romlásához.
Grafikus megközelítés
Jó példára és a kapott eredmények további megfontolására hálózati rajzokat használunk. Leggyakrabban, számok formájában, az elemzés során kapott adatokat nyújtják be.
A grafikonok egyértelműen megmutatják, hogy az egyes tényezők milyen hatással vannak a szervezet általános pénzügyi helyzetére.
Növekményes pont jövedelmezőség-előrejelzési módszer
Ez a profittervezés az összes termelési költség két csoportra osztására épül: ideiglenes és állandó. Ez a két mutató meghatározza a vállalkozás sikerét anyagi szempontból, és segítséget nyújt abban, hogy körvonalazzuk a kritikus mértéket, amely után a vállalat pénzbeli előnyöket kap.
Az első szakasz a marginális profit kiszámítása. Ez az adó és jövedéki adó nélküli jövedelem összege, a lekötött idő levonásával. Ezután feltételesen állandó költségeket távolítanak el a marginális profitból. Így olyan érték alakul ki, amely felett meg lehet határozni a vállalkozás megtérülését vagy veszteségét.
Breakeven pont - Ez egy olyan mutató, amelynél a társaság tevékenysége nullára csökken: nincs adósság vagy nettó eredmény. Ezen adatok alapján a társaság létrehozza saját pénzügyi stabilitási alapját, amely lehetővé teszi kevesebb forrás felhasználását, miközben növeli az értékesítésből származó profitot. Ezt nevezik a termelési tőkeáttétel hatásának, amely abban áll, hogy az értékesítés bevételének változása a jövedelmezőség még nagyobb változásaihoz vezet. Ennek oka az állandó változó és változó költségek instabilitása: minél alacsonyabb a feltételesen állandó kiadások aránya, annál kisebb a termelési tőkeáttétel hatása. Ha az értékesítés folyamatosan növekszik, akkor a tőkeáttétel hatása növekszik.
Növekményes példa
A fentiek alapján levezethetjük a következő képletet:
Tőkeáttételi hatékonyság = Margin profit / jövedelmezőség.
Például:
Értékesítési bevétel - 100 ezer rubel.
Változtatható költségek - 50 ezer rubel.
Állandó kiadások - 30 ezer rubel.
Nyereség - 20 ezer rubel.
- Margin profit százaléka: (50/100) * 100% = 50;
- Növekményes pont kiszámítása: (30: 50) * 100% = 60;
- hatás működtetőkar: 50: 20 = 2,5. Ez az együttható azt sugallja, hogy az árbevétel 1 egységgel történő megváltozása a nyereség 2,5-szeres változását vonja maga után.
Az optimális számítási módszer kiválasztása
A fent javasolt számítási módszerek lehetővé teszik a legjobb lehetőség kiválasztását, amely elősegíti a legmegbízhatóbb adatok megszerzését.
A módszer kiválasztásakor a vállalati szakértők (könyvelők, közgazdászok, adminisztrátorok és pénzügyi szereplők) által összeállított kritériumok alapján kell vezetni. A személyzet maximális számát kell bevonni ebbe a kérdésbe, csak ebben az esetben lehet a leg objektívebb adatokat beszerezni.
A legjobb módszer kiválasztásának referenciaértékei
Az ilyen mutatókkal érdemes kiindulni:
- Könnyű a számolás. A kiválasztott módszer legyen egyszerű és megfizethető a használata. Az adatok gyűjtésére és elemzésére fordított idő és erőforrások nem haladhatják meg az eredmények gyakorlati felhasználásának gazdasági hatékonyságát.
- Relevanciáját. A nyereségtervezésnek figyelembe kell vennie a termelés valós tényezőit. Minden objektív szempontot figyelembe kell venni: nemcsak azokat, amelyeknek hatása van a jelenlegi időszakban, hanem azokat is, amelyek bizonyítani tudják a terv végrehajtásának folyamatát.
- Gyakorlatiasság. A módszer megválasztását össze kell hangolni a vállalkozás belső tényezőivel. A dokumentáció terjesztésének, a szakemberek képzettségének és a műszaki támogatásnak garantálnia kell a szabályok gyakorlati alkalmazásának hatékonyságát.
- Az adatok pontossága. A számítások során kapott eredménynek meg kell felelnie a valóságnak, és legközelebb kell lennie a piaci realitásokhoz. Ennek a kritériumnak a betartása lehetővé teszi a lehetséges és a reáljövedelem közötti különbség minimalizálását.
Ez a kritériumrendszer szemléltetési célokat szolgál, és a vállalkozás szakemberei megváltoztathatják és továbbfejleszthetik, akik az egyedi prioritások alapján vezérelnek.
Az összes szükséges kritérium birtokában közvetlenül folytathatja a módszer kiválasztását. Ehhez a fentiekben bemutatott módszereket a fő kritériumok szerint kell értékelnie, és 1-5 osztályozást kell kapniuk. Az a lehetőség, amelyik a legtöbb pontot gyűjtötte, a legjövedelmezőbbnek tekinthető egy adott gyártásban történő felhasználáshoz.
A jövedelmezőség előrejelzésének választott módszerétől függetlenül szem előtt kell tartani, hogy ezek csak hozzávetőleges adatok, amelyek folyamatos kiigazításokat és frissítéseket igényelnek, az új körülményekkel és a piaci változásokkal összhangban.
