A modern gazdaság fejlesztése lehetetlen erős beruházási eszközök nélkül. A különféle iparágakba történő beruházások hozzájárulnak az üzleti folyamatok résztvevőinek kedvező környezet megteremtéséhez, és vonzóvá teszik az államot a külföldi vállalkozók számára. A cash flow-k befektetésként történő kezelése azonban komoly tervezést igényel, és nem mindig hozza a várt eredményt. Az ilyen folyamatok sikerét a befektetési politika, stratégiája és a közvetlen funkciók végrehajtásának hatékonysága határozza meg. A jelenlegi válságban a stratégiai fejlesztési modell megbízhatósága különösen fontos az üzleti projektekben. Ennek megfelelően a beruházások, mint a piaci műveletek eszközének fontossága nemcsak belföldön, hanem a globális platformon is növekszik.
Befektetési politika áttekintése
Az állam befektetési politikáját olyan célok, funkciók és intézkedések összességének kell tekinteni, amelyek összekapcsolódnak és célja a tőkebefektetések hatékony elosztása. A tervezett intézkedések végrehajtása során elérendő végső eredményként meg lehet jegyezni a gazdaság és az egyes területek optimális állapotát. A szakértők ezt az állapotot több kritérium alapján ítélik meg, amelyeket kiválasztanak attól függően, hogy mely befektetési politikát alkalmazzák. Az ilyen tevékenységek értékelésének általános kritériumai magukban foglalják a piaci aktivitási mutatók növekedését. Ezeknek a jellemzőknek a növekedését a gyártási ágazat fő szereplőinek, köztük a lakosság, az üzleti közösségek és a kormányzati ügynökségek tevékenysége alapján lehet megítélni.
A befektetési folyamat lényege
Az alapok befektetésének folyamata szorosan kapcsolódik a feldolgozóiparhoz, valamint a jövedelem tőkévé történő átalakításához az érték visszatérítése érdekében. Ugyanakkor az állami befektetési forrásoknak egyfajta gazdasági ciklust kell létrehozniuk - az anyagi erőforrások formájától kezdve a tőkét árucikké alakítják, amely viszont termelési vagy monetáris formát ölthet. A pénzáramlás a fő állami alapok fejlesztéséhez és reprodukciójához befektetések formájában történik. A gazdasági fejlõdés során az ilyen beruházások ösztönzik a termelés általános szerkezetét befolyásoló állóeszközök megújítását és minõségi fejlesztését. Más szavakkal: a befektetési politika nemcsak részt vesz a gazdasági menedzsment mechanizmusában, hanem a fejlõdés ütemét és irányát szabályozó legfontosabb feladatokat is ellátja. Ebből a szempontból a befektetési források szorzónak tekinthetők, amelynek hatása kedvező lehet, ha a befektetési volumen növekszik. Természetesen a szorzó negatív hatása akkor is lehetséges, ha a beruházások volumene csökken a termelés romlása és minőségi paraméterei miatt.
Befektetési célok
Az állami politika fő célja a befektetésekben egy olyan környezet megteremtése, amely elősegíti az új befektetők vonzását és növeli a pénzügyi források felhasználásának hatékonyságát. Valójában ez a feladat nem tekinthető véglegesnek, mivel önmagában csak a társadalmi környezet és a gazdaság egészének további fejlesztésének eszközeként működik.Ha stratégiai célokat mérlegelnek, akkor ezek között szerepel a különféle szinteken levő vállalkozói szellem ösztönzése, munkahelyek teremtése, hitelrendszer fejlesztése, az infláció csökkentése stb. Ugyanakkor a befektetési politika céljai nem érhetők el anélkül, hogy olyan feltételeket teremtsenek, amelyek csökkentik a külső és külső kockázatokat. belföldi befektetők. Például annak érdekében, hogy a beruházásokból ugyanazt a pozitív hatást érjék el, néha állami támogatást is igénybe vesznek, ami csökkenti a kedvezőtlen tényezők beruházási környezetre gyakorolt hatását.
A befektetési politika végrehajtása
A befektetési politika funkcióinak végrehajtása különféle formákon valósul meg. Különösen az állam képes teljesíteni a befektetési és pénzügyi folyamatok szervezőjének, a piaci kapcsolatokban részt vevő és a befektetési menedzser feladatait. Szervezőként az állam számos funkciót lát el, beleértve a befektetési kockázatok szisztematikus minimalizálását, a beruházási lehetőségek fejlesztését, az exportpotenciál növelését, a gazdasági szerkezet javítását, a bankipar feltőkésítését stb. Ami az állam vezetői funkcióját illeti, a befektetési politika végrehajtása a a társadalmi-gazdasági fejlődés új területeinek fejlesztésével kapcsolatos kockázatok. A befektetési és pénzügyi folyamatok résztvevőjeként az állam törekszik az ingatlanból származó bevételek növelésére, valamint a hitelfelvétel költségeinek csökkentésére.
Befektetési politika kezelése
A menedzsment koncepciója ebben az esetben az egyes befektetési projektek hatékonyságát vizsgáló tanulmányokon alapul. Például egy adott hozzájárulás meghozatalakor a szakemberek figyelembe veszik az inflációs tényezőket. Ez az egyik legfontosabb szempont, amelyet figyelembe vesz a tervezés során. Az a tény, hogy az infláció a befektetési tevékenység számos tényezőjét befolyásolja. Annak biztosítása érdekében, hogy az eredmény ne eredményezzen negatív következményeket, a szakemberek felbecsülik a hozzájáruláshoz szükséges anyagi források jelenlegi potenciálját, az eszközök valós értékét, valamint az adott projektben a jövedelem szintjének lehetséges csökkenését. Ezenkívül a befektetési politika részlegei is használhatnak eszközöket a műveletek kockázatának elszámolására. A negatív következmények valószínűségét csökkentő projektek fejlesztését is gyakorolják. Mindegyik esetben az irányítási rendszer egy sor intézkedés végrehajtását foglalja magában, amelyek magukban foglalják a tőkeforrások vonzását, elosztását és felhalmozását.
A befektetési politika hatékonysági kritériumai
A befektetési politika hatékonyságát jelző fő mutató a befektetés növekedése. Itt megfigyelhető a bruttó hazai termék növekedése, a háztartások jövedelmének és fogyasztásának növekedése. Általános szabály, hogy ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan minimalizálják a kockázatokat a gazdasági szektorban, erősítik a gazdasági kapcsolatokat a különböző szereplők közötti piaci kapcsolatokban, és stabilizálódnak a termelési kapacitások finanszírozásának szerkezete. A jó befektetési politikát a társadalmi-politikai stabilitás biztosítása jellemzi, amelyben a gazdasági mutatók kedvező növekedési dinamikája van. Ezzel párhuzamosan bizonyos iparágak fejlődnek, ideértve a bankrendszert, az ipart és a mezőgazdaságot, a tőzsdét stb.
A befektetési politika alapelvei
A befektetési politika alapelvei között hangsúlyozzák a multivarianciát, a hatékonyságot és a rugalmasságot. Külön-külön érdemes megemlíteni a biztonságot, mint az egyik fő alapelvet. Mind környezeti, mind pénzügyi vonatkozásokat érinti. Ezen iránymutatások betartása a kormányzat minden szintjén a befektetések szabályozójának kell lennie.Ami a szövetségi hatóságokat illeti, ezen a szinten a befektetési tevékenységnek és a befektetési politikának biztosítania kell a pénzügyi források, áruk és szolgáltatások ingyenes elosztását. Ezen elv alapján létrejön a jogi és pénzügyi szabályozás feltételeinek egysége.
Az Orosz Föderáció befektetési politikája modern körülmények között
A fejlődés jelenlegi szakaszában a globális gazdaság a beruházások nemzetközivé válásának összefüggésében van. E körülményekre tekintettel Oroszország kiemelt terület, amely növeli a hazai beruházások vonzerejét. A belföldi piacot természetesen még nem lehet összehasonlítani az európai piacok teljesítményével, ám a modern vállalkozók igényeit figyelembe véve a befektetési politika intenzív kialakításának kell a legjobban kiaknáznia az orosz szektorban rejlő lehetőségeket. A szakértők szerint a legfontosabb eszközök, amelyek elősegítik a befektetési vonzerő új szintjének elérését, a hatékony információs kapcsolatok bevezetése, a társadalmi infrastruktúra javítása és a politikai stabilitás.
A befektetési légkör értéke
Nem utolsósorban a vonzerejének növekedése a befektetési környezet jellemzői. Valójában meghatározza, hogy ez a platform milyen vonzó a gazdasági folyamatok résztvevői számára. A nehéz gazdasági helyzet ellenére Oroszország befektetési politikája továbbra is a legfontosabb stratégiai feladatokra koncentrál. E tekintetben az egyik fő cél a befektetési környezet jobb megváltoztatása. Még az egyes ágazatok helyzetének megváltozása az új tőkeforrások vonzásával is befolyásolhatja a gazdasági folyamat átfogó képét.
A befektetési politika szerepe a gazdaságban
Ma azt érezteti, hogy a szovjet és az orosz finanszírozók régóta figyelmen kívül hagyják a befektetési gazdasági eszközöket. A termelési kapacitások leértékelődése, az infrastruktúra-hálózatok elavulása, az egészségügy és az oktatás nem kielégítő szintje - mindez súlyos és túlterhelő teherré válik a gazdaság számára, amelynek feltételeket kell teremtenie az új beruházások számára is. Ilyen körülmények között a befektetési politika kidolgozása nehéznek tűnik, de éppen ez a jövőbeli irány irányíthatja kedvezően az ország gazdasági helyzetét. És ez a folyamat már néhány évvel ezelőtt elindult, amikor prioritássá vált az infrastruktúra problémáinak megoldására szolgáló modern eszközök és módszerek.
következtetés
Az államháztartás kulcsfontosságú ágazatainak finanszírozásának minősége és a társadalmi igények kielégítése általában a gazdasági hatékonyságtól függ. A befektetési politika viszont motorja és serkentője, és hozzájárul a lakosság jólétének növekedéséhez. Ezért figyelembe véve a gazdasági növekedés lehetséges irányait, a befektetés vonzerejeire kell összpontosítani. A beruházáshoz kedvező feltételek megteremtése, a hatékony pénzgazdálkodási rendszer és a minimális kockázati szint - ezek és más tényezők jó platformot teremtenek a hazai befektetési piac sikeres fejlődéséhez.
