A próbamenet a megfelelő esetben zajlik. A részesedés dátumát és időpontját értesítik a részt vevő személyekről. A tárgyalásra a személy hiányában kerülhet sor az érdekelt felek törvény által meghatározott esetekben. Ezután részletesebben megvizsgáljuk, mi képezi a bíróságot és a tárgyalást.
Általános információk
A bűncselekmények zsűri tárgyalásokkal zajlanak. Az ügyész a felülvizsgálat kötelező résztvevője. A választottbírósági tárgyalásra az igazgatótanács vagy egy tisztviselő részvételével kerülhet sor. Az emberek képviselőit felkérik az esetek szakértői értékelésére. A polgári peres ügyeket általában egy tisztviselő végzi. Szinte minden esetben a törvényben előírt esetek kivételével egy titkár vesz részt a felülvizsgálatban. Nyilvántartást vezet. Az ügyvezető bíró veszi át a tárgyalás vezetőjét. Vezeti a mérlegelés menetét, objektív módon elemzi a körülményeket, kizárva mindent, ami nem kapcsolódik a vita lényegéhez.
struktúra
A bírósági folyamat, az annak során tett intézkedések összpontosításával összhangban, általában négy részre oszlik:
- Előkészítő szakasz.
- A vita érdemi vizsgálata.
- Az ügyész vita és következtetése.
- A határozat elfogadása és bejelentése.
A tárgyalás minden szakaszának megvan a maga célja, tartalma és egy sor témája.
edzés
A tárgyalás ezen szakaszában az elnöki bíró bejelenti az ügy megvitatását. Ezután a titkár beszél. Jelenti, hogy a meghívott személyek közül melyik van jelen, hogy idézték-e az idézést a meg nem jelenteknek, valamint a távollét okait. Az elnök tisztviselő megállapítja a megjelentek személyazonosságát, a képviselõk és a tisztviselõk mandátumát ellenõrzik. Tolmács bevonható a polgári peres eljárásba is. A mérlegelés elején magyarázzák neki feladatait és jogait. Amennyiben nem érkezik meg indoklás nélkül, a fordítót közigazgatási felelősségre vonhatják. A tanúkat kihallgatásuk elõtt eltávolítják a tárgyalóból. 
A kötelezettségek és a jogok tisztázása
Az előkészítő rész során az elnök bejelenti a bíróság összetétele, bejelenti az ügyészt, szakértőt, állami képviselőt, titkárt, fordítót. Az ügyben részt vevő személyek elmagyarázzák jogaikat. Különösen ez a lehetőség a kihíváshoz. Ennek indokait a 19. cikk határozza meg. 17–21 GPK. Ha az egyik bíró vagy a teljes összetétel megtámadására irányuló kérelem teljesül, az ügyet ugyanabban a fokozatban, más tisztviselők is megvizsgálják. Ha más összetétel kialakítása nem lehetséges, az esetet egy másik felhatalmazott szervhez kell utalni. A feladatok és jogok tisztázása után a bíró megtudja, hogy a vitában részt vevő felek rendelkeznek-e nyilatkozatokkal és kérelmekkel.
Nem jelenik meg
Az előkészítő szakasz végén lehetőség van polgári per tárgyalásának lefolytatására megidézett személyek hiányában. Ha egyik vagy másik meghívott személy nem jelenik meg, az ügy megfontolását elhalasztják. Ezenkívül a törvény előírja a tárgyalás lefolytatásának lehetőségét a meghívottak közül bármelyik hiányában. Ez akkor megengedett, ha a megjelenés hiányának okai ismeretlenek vagy tiszteletlennek bizonyulnak, vagy ha az alperes szándékosan késlelteti az eljárást. A Felek kérhetik a tárgyalásukat távollétük hiányában is. Ebben az esetben a határozat másolatát postai úton küldik meg nekik. 
A jogvita érdeme
Az előkészítés után a tárgyalás az elnök vagy az emberek képviselőjének beszámolójával folytatódik. A beszéd során az eset általános leírását adják. A felszólaló beszámol arról, hogy ki és kinek nyújtották be a pert, ismerteti a kereset követelményeit, azok előfordulásának okait. Az alperes írásbeli kifogása esetén azokat szintén be kell olvasni. Ezt követően egyértelművé válik, hogy a felperes támogatja-e követeléseit és milyen mértékben. Ezután megállapítják, hogy az alperes egyetért-e a megállapított követelményekkel.
Ezenkívül az előadó felhívja a résztvevőket, hogy javasolják a tárgyalás rendezéssel történő befejezését. Ha a felek a vizsgálat ily módon történő befejezésére irányuló szándékot mutatnak, akkor mielőtt elfogadnák a felperes követeléseinek megtagadását, az elnöki bíró elmagyarázza e cselekmények következményeit. A bíróságnak bizonytalanság nélkül tájékoztatnia kell a feleket az azonos igény benyújtásának lehetetlenségéről. A felperes megtagadását, a megállapodás feltételeit és az alperes elismerését a követelményekről a jegyzőkönyv rögzíti. Ezeket a tevékenységeket külön nyilatkozatokkal lehet kifejezni. Ezeket a dokumentumokat csatolják az ügyhöz. 
Arc magyarázatok
A vita megfontolása során érdemi felmérést végeznek a vitaben részt vevőkről. A magyarázatok megszerzésének sorrendjét az Art. 160 GIC. Mindenekelőtt a felperes és az ő részéről részt vevő harmadik fél beszél. Ezt követően a többi fél magyarázatot ad. A folyamat során a résztvevőknek joguk van kérdéseket feltenni egymásnak. A magyarázatokat általában szóban adják meg.
A felek vita
A folyamat ezen része összefoglalja az ügyben szereplő bizonyítékok kivizsgálását. A vita a résztvevők egymást követő kijelentése. Ennek a folyamatnak a során véleményt nyilvánít arról, mely tényeket kell elismerni bizonyítottnak, melyeket nem, és hogy a követelmény teljesül-e. A felek megjelenésének sorrendjét az Art. 185 Polgári perrendtartás. Először a szót a felperesnek és a képviselőnek, majd az alperest és annak képviselőjét kapják. Harmadik felek attól függően járnak el, hogy melyik oldalon vesznek részt. A kormányzati szervek, állami szervezetek, szakszervezetek és az ügyész meghatalmazottjai, akik más állampolgárok érdekeinek védelmét követelik, vitatkoznak először. Az utolsó észrevételhez való jog mindig az alperesnek és az ő képviselőjének tartozik. 
Az ügyész véleménye
A vita után kerül sor. A jogvita megalapozottságának és a megalapozottságnak a következtetést kell tartalmaznia. Az ügyésznek ki kell értékelnie a bemutatott bizonyítékokat. Összegzésként megjelöli, hogy mely körülményeket kell megállapítani, milyen normákat kell alkalmazni, vajon a megadott követelmények teljesülnek-e, és milyen mértékben, valamint hogy mi legyen a határozat tartalma. Azokban az esetekben, amikor az ügyész kezdeményezi a tárgyalást, két alkalommal beszél ülésen. Először támogatja a követelményeket, a második pedig véleményt ad az érdeméről.
Fontos pont
Az ügyész és a vita résztvevői nem hivatkozhatnak olyan bizonyítékokra, amelyeket a bíróság nem vizsgált meg. Ha a beszédek során szükségessé válik olyan új körülmények tanulmányozása, amelyek relevánsak a szóban forgó vita során, akkor döntés születik a termelés folytatásáról. Az újonnan bemutatott bizonyítékok megvizsgálása után a vitát ismét általános módon meghallgatják, majd közlik az ügyész véleményét. 
Döntéshozatal
A vita befejezése és az ügyész véleményének közzététele után a bíróság elhagyja a mérlegelést. Az elnök ezt bejelenti a teremben jelenlévőknek. Az Art. 193 Csak egy bíró és laikus értékelõ vehet részt az ülésen. A titoktartási szabályok megsértése esetén a határozat visszavonható.Az ülésen az elnök vezetésével megvitatják és megoldják az eljárás során felmerült kérdéseket. Az eljárás végén döntés születik. Az ügy különös bonyolultságától függően az indokolással ellátott határozat megfogalmazására három napon belül sor kerülhet. A bíróság ugyanakkor kötelezi a rendelkező rész bejelentését azon a tárgyaláson, amelyen a megfontolás befejeződött.
A szabályozás sajátosságai
A döntésnek kizárólag azon bizonyítékokon kell alapulnia, amelyeket az eljárás során megvizsgáltak. A belső meggyőződés alapján felhatalmazott személy elemzi és kiértékeli az érveket, és megállapítja, hogy mely tényeket kell bizonyítottnak tekinteni, mely törvényt kell követni a jogvita rendezésekor. A bíró azt is meghatározza, hogy a költségeket hogyan kell megosztani a vitában részt vevő felek között. 
A határozat végrehajtása
A döntést az elnök vagy az emberek egyik értékelõje írhatja. A határozatot többségi szavazással fogadják el. Minden bírónak, aki részt vett a megbeszélésben és a törvény megfogalmazásában, alá kell írnia a határozatot. A felhatalmazottak közül egyik sem tartózkodhat a szavazástól. Az elnök az utolsó, aki véleményt nyilvánít. Mindegyik bírónak joga van saját külön következtetést csatolni az ügyhöz, ha nem ért egyet a többiek álláspontjával. Ezt a véleményt csatolják az anyaghoz, de a teremben nem teszik közzé. A szavazatok többségével elfogadott határozatot az elnök vagy az értékelők az eset összes jelenlévıje számára hangosan elolvassa. Ezt követően a résztvevők elmagyarázzák a jogi aktus tartalmát, szabályait és fellebbezési feltételeit. A bírósági tárgyaláson zártnak nyilvánították.
