Ha olyan helyzet alakul ki, amelynek eredményeként valamely személy vagy jogi személy bizonyos jogait megsértették, amelynek eredményeként anyagi vagy erkölcsi károkat okoztak, akkor a személynek (szervezetnek) joga van a bírósághoz fordulni a megsértett jogok védelme és az okozott kár megtérítése érdekében.
A peres felek
A bírósági ügy nem indítható keresetlevél nélkül. Az a személy, aki kérelmet nyújt be, vagy akinek érdekében áll az ügy megvitatása, az Art. 38 A CCP "felperest" hívott. A kifejezés jelentése az, hogy a polgári folyamat egyik fele kezdeményezi a helyzet megfontolását.
A másik félnek, amely a felperes szerint logikusan megsértette jogait, bizonyítania kell, hogy a felperes téves. A második fél jogellenes cselekedeteinek igazolása esetén az elkövetők felelnek. Ezen logika alapján a folyamat második oldalát „válaszadónak” hívják.
A polgári eljárásban részt vevő személyek jogai és kötelezettségei
az bírósági eljárás a vita megfontolása a folyamat mindkét oldalán, az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Perrendtartása eljárási jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik. A demokratikus tárgyalást a felperesnek és az alperesnek a jogaik teljes körű felhasználása garantálja. De semmiképpen nem szabad visszaélni a jogalkotó által biztosított lehetőségekkel.
A polgári jog elmélete különbséget tesz az általános és a különleges jogok között, amelyek a feleknek a polgári folyamatban vannak.
A tárgyalás minden pillanatát (és nagyon sok ilyen) az Orosz Föderáció Polgári perrendtartási cikkelye szabályozza. A felek jogainak és kötelezettségeinek kérdését a művészet tárgyalja. 35 Az Orosz Föderáció polgári perrendtartása. Ez a jogalkotási norma két részből áll. Az első rész az általános eljárási jogok kimerítő felsorolását tartalmazza, a második rész a felek kötelezettségeiről szól.
Az ügy aktájának megismerésének joga
A tárgyalásban részt vevő feleknek lehetősége van megismerkedni a polgári ügy anyagával. Mit ad ez a felperesnek és az alperesnek? A jogi vitában részt vevő félnek alátámasztó dokumentumokat kell benyújtania álláspontja helyességének alátámasztására. A bíró, mint pártatlan választottbíró a két fél közötti vitában, köteles minden bizonyítékot, petíciót stb. Csatolni az ügyhöz. A felperes, amikor megismeri az ügyben szereplő anyagokat, meg van győződve arról, hogy vannak-e azok a dokumentumok, amelyeket bizonyítékként mutattak be. Ha az iratokban nincs dokumentum, az ügyész felveti ezt a kérdést, és a hiányzó dokumentumokat leggyakrabban az ügyben nyújtják be.
Az alperes fél valószínűleg inkább érdekli a bírósági eljárás anyagának megismerését. Az ügyben az alperes ügyvédjeként részt vevő személyeknek meg kell építeniük az alperes vádjainak lényegén alapuló védelmi stratégiát. Az ügyhöz kapcsolódó minden dokumentum megvizsgálásával az ügyvéd megtervezi védőként tett lépéseit, és a kapott információk alapján bizonyos ellenérvekkel áll elő.
Egyéb fontos eljárási jogok
Art. 35 A polgári perrendtartás a felek egyéb jogait is előírja a polgári perben. Például a felperes és az alperes a törvény által előírt módon megtámadhatja a bírósági aktusokat. Ez mind a közbenső aktusok kérdése, amely elfogadható a vita megvizsgálása során (döntések, egyedi határozatok), mind a polgári ügyben hozott végleges bírósági határozat. A határozatok (határozatok) általában meghatározzák a fellebbezési eljárást és feltételeket.A polgári eljárásban részt vevő felek bírósági határozatainak fellebbezési joga garantálja a demokratikus igazságszolgáltatást és az eset bizonyításának képességét.
Miért kell bizonyítékot szolgáltatni?
Az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Perrendtartása és az észrevételek utalnak a felek azon jogára, hogy bizonyítékokat szolgáltatjanak a kérdések lényegéről. Nem tudunk teljesen egyetérteni ezzel az értelmezéssel, mert:
- a keresetlevélben szereplő tényeket először dokumentálni kell;
- a folyamatban részt vevő felek érdekli az ügy megnyerése, tehát mindenesetre bizonyítékokat szolgáltatnak;
- a felperesnek és az alperesnek igazolnia kell ártatlanságát, mivel a bíróság nem nyomozó szervezet; érdemi vita rendezése érdekében a bíró olyan dokumentumokat kérhet, amelyeket az ügyben részt vevő személyek nem nyújthatnak be az ilyen okmányok átvételére vonatkozó jogi felhatalmazás hiánya miatt;
- A versenyképesség elve a perekben arra kötelezi a feleket, hogy érveljék ártatlanságuk mellett.
A fenti tények alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy a bizonyításnak a tárgyalás során történő szolgáltatását inkább nem pusztán jogként, hanem a folyamatban részt vevő felek kötelezettségének tekintik.
Különleges eljárási jogok
A cikk elején azt mondtuk, hogy a cikk 1. részében rögzített rendes eljárási jogokon túl 35 A polgári perrendtartás különös eljárási jogokkal is rendelkezik. Például, ha a felperesnek több követelése van az alperes ellen, akkor ezeket a kérdéseket egyetlen peres eljárásba egyesítheti. Ugyanez történhet, ha több ember úgy gondolja, hogy ugyanaz a személy megsértette jogait. A bírák hoznak döntést arról, hogy több eljárást összevonnak egybe.
A különleges jogok magukban foglalják a bíróság választásának lehetőségét is. Ebben a tekintetben a felperesnek akár három lehetősége is lehet, mivel a pert lehet benyújtani:
- a vita kezdeményezőjének lakóhelye szerinti hatósághoz;
- az alperes regisztrációjának helyén;
- az ingatlan helyén vagy a társaság jogi címén (ha az alperes jogi személy).
A törvény szerinti személy ugyanabban a kérdésben csak egy pert indíthat.
A folyamat résztvevőinek felelőssége
Art. Az Orosz Föderáció Polgári Perrendtartása (jelenlegi változat) nem határozza meg a folyamatban részt vevő felek kötelezettségeinek egyértelmű listáját. A polgári perrendtartás e szakasza kimondja, hogy a felperes és az alperes viseli az e törvénykönyv és más szövetségi törvények által előírt kötelezettségeket.
A gyakorló szakemberek úgy vélik, hogy az ügyben részt vevők nem bántalmazhatják jogaikat. Mi a véleményük? Gyakran előfordul, hogy az emberek egyszerre több bíróságon indítanak pert. Az ilyen tényeket nem lehet azonnal felismerni. A felperesek ilyen fellépései károsak az államra, mivel az ügy megvitatására előkészítő intézkedések helyett egy bíróságon zajlottak, hanem két vagy három bíróságon kerül sor.
A követelés tagadása
Mint már hangsúlyoztuk, az Art. Az Orosz Föderáció Polgári perrendtartási kódexe (jelenlegi változata) előírja a szabályozási jogi aktusban kifejezetten nem meghatározott eljárási jogok használatának lehetőségét. A jogi viták gyakran nem érik el logikai végüket (döntést), mert a felek megegyeznek egymás között.
következtetés
A polgári eljárásban részt vevő felek jogait és kötelezettségeit a 2. cikk szabályozza. 35 GIC. Igazságügyi rendszerünkben a peresemények résztvevőinek számos joga és lehetősége van, amelyek lehetővé teszik számukra pozitív eredmény elérését.
