A nem vagyoni károk megtérítését a kárt okozó személy hibájától függetlenül lehet megtéríteni. A jogszabályok felsorolják azokat az eseteket, ahol ez lehetséges. Ezeket a cikk tartalmazza. Az Orosz Föderáció Ptk. 1100. cikke (módosítva). Ezeket az eseteket részletesen megvizsgáljuk.
Szabályozási keret
A nem vagyoni kártérítést a polgár hibájának figyelembevételével kell megtéríteni, ha azt az okozza:
- Egészség / arc élet magas veszély forrása.
- Jogellenes ítélet esetén büntetőeljárás a büntető törvénykönyv szabályai szerint, jogellenes alkalmazás felismerés, hogy ne távozzon vagy fogva tartás, közigazgatási szankció letartóztatás vagy korrekciós munka formájában.
- A tárgy tiszteletét, hírnevét és méltóságát megcáfoló információk terjesztése.
Ezt a listát nyitottnak tekintik. A jogalkotás más esetekben is előírhatja a károk megtérítését, függetlenül az alany hibájától.
Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1100 számú megjegyzése
A vizsgált norma csak azokat az eseteket határozza meg, amelyekben a károk megtérítését a kár hibájának figyelembevétele nélkül végzik. Időközben a cikk címe: „Az erkölcsi kár összegyűjtésének okai”. Ez megerősíti annak az általános szabálynak a érvényességét, amely szerint a bűntudat felel.
A norma első bekezdése
Az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1100. cikke értelmében a kártérítés nagy veszélyt jelent az alany károsodásának. A kódex 1079. Cikke eltérő meghatározást használ - egy olyan tevékenység, amely fokozott fenyegetést jelent mások számára. Különösen ez a mechanizmusok, a szállítás, a nagyfeszültségű villamos energia, az erős mérgek, a robbanóanyagok stb. Felhasználására vonatkozik. Azok a szervezetek, amelyek tevékenysége az ilyen veszélyforrásokhoz kapcsolódik, kötelesek megtéríteni a károkat, ha nem tudják bizonyítani, hogy a vis maior vagy a sérült személy szándékos tevékenysége eredményeként merült fel.
A felelősség alól mentesülhet, ha az állampolgár megerősíti, hogy az objektum más állampolgárok jogellenes cselekedetei miatt esett ki birtokából.
Eközben az Art. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyvének 1100. cikke eltérő szabályt tartalmaz. A norma rendelkezéseivel összhangban a kártérítést olyan körülmények fennállásától függetlenül nyújtják, mint például vis maior vagy az áldozat szándékos cselekedetei.
Második eset
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1100. cikke megállapítja a polgárok által a végrehajtó és igazságügyi hatóságok jogellenes cselekedete miatt elszenvedett kár megtérítésének kötelezettségét. A büntető törvénykönyv normáinak megfelelő jogellenes vádemelésről, az ítéletről és az állampolgárral szembeni kényszerítő intézkedések végrehajtásáról van szó. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1100. cikke 2. szakaszának szabálya megfelel a Vámkódex 1070. szabálya (1) bekezdésének rendelkezéseinek. Megállapítja, hogy a személyeknek jogellenes büntetőeljárás, büntetőítélet és befolyásoló intézkedések alkalmazása eredményeként okozott károkat az Orosz Föderáció kincstára téríti meg. A törvényben meghatározott esetekben a kár megtérítését a régió vagy az önkormányzat költségvetésének költségén lehet megtéríteni. A kompenzációt teljes egészében az ügyészség, a nyomozás / nyomozás vagy a bíróság alkalmazottai hibájától függetlenül nyújtják.
A rágalmazó információk terjesztése
Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1100. cikkének 3. cikke kizárólag azokra az állampolgárokra vonatkozik, akikkel szemben jogellenes cselekedeteket követtek el. A fegyveres erők plenumja a 2005. február 24-i 3 sz. Határozatbanúgy határozott, hogy az üzleti hírnevet, méltóságot és becsületet sértő információ terjesztését úgy kell érteni, mint a televízióban / rádióban történő közvetítés, nyomtatott sajtóban való megjelenés és más médiumokban történő demonstráció, az interneten, valamint más telekommunikációs kommunikációs eszközök felhasználása, nyilvános beszédekben történő bemutatás, hivatalos jellemzők, a tisztviselőknek küldött nyilatkozatok. Bármely formában lehet üzenet, beleértve a szóbeli is, legalább egy tárgyat.
Az ilyen adatoknak közvetlenül az állampolgársággal való ellátása nem tekinthető terjesztésnek, ha elegendő intézkedést hoznak a bizalmasság biztosítása érdekében, hogy azok ne váljanak más személyek rendelkezésére. A jogszabály nem ír elő kritériumokat, amelyek alapján az információkat rágalmazónak lehet tekinteni.
Eközben a Legfelsõbb Tanács véleményét fejezte ki, hogy az ilyen információ olyan adatnak tekinthetõ, amely állítólagosan megsérti a hatályos jogszabályok tárgyát, etikátlan magatartást, kötelességszegést, tisztességtelenséget vállalkozás vagy üzleti tevékenység folytatása során, az üzleti etika vagy a forgalom szokásainak be nem tartása, az emberi méltóság megsértése. az állampolgár megtiszteltetése vagy jó hírneve.
emellett
Nagyon gyakorlati jelentőséggel bír az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1100. cikkében említett szabály, amely szerint az állampolgár jó hírét, méltóságát és tiszteletét sértő információk terjesztésekor a kár megtérítésére kerül sor, bűntudatotól függetlenül. Ezen nem vagyoni személyes jogok ártatlan elosztására sok esetben sor kerülhet. Például egy személy közzéteszi a harmadik felektől kapott információkat, és megbízhatónak tartja. Ezenkívül az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve 1100. cikke előírja, hogy felelõsségre vonható és kötelessége a kár megtérítése. A norma nem írja elő a valóságnak nem megfelelő közvetlen információforráshoz (az a szervezet, amely először terjesztették a rágalmazó információt) igénybevételi követelményt.
következtetés
A vizsgált norma nem vagyoni kár megtérítésének lehetőségét írja elő más olyan esetekben is, amelyeket a cikk nem határoz meg közvetlenül, de más normatív aktusokban meghatároznak. Ezért az esetek listája később kibővíthető. Az esetek mérlegelésekor az Art. Az 1100 számú ábra szerint körültekintően meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, amelyekben egy esemény bekövetkezett. Ez különösen fontos az ügyészek, a bíróság, a nyomozó / nyomozást végző szervek jogellenes intézkedései eredményeként felmerült károk megtérítésének eldöntésekor. Jogellenes viselkedésük sérti a polgárok alkotmányos jogait.
