Bizonyítékok a büntetőeljárásokban

A CPC rendelkezései nem határozzák meg a „tárgyi bizonyítékok” pontos fogalmát. A törvény a típusuk felsorolását használja. E tekintetben általában problematikus megmagyarázni, hogy milyen bizonyítékok vannak a büntetőeljárásban.

besorolás

Hogyan lehet őket még osztályozni? A törvényben szereplő listának megfelelően a következő bizonyítékok léteznek:

• Tárgyak, amelyek bűncselekmény eszközeként szolgáltak, és magukon nyomok vannak.
• Tételek, amelyekkel kapcsolatban jogellenes tevékenységeket irányítottak.
• Bűncselekmények eredményeként kapott értékek, készpénz és egyéb vagyon.
• Egyéb dokumentumok és tárgyak, amelyek eszközek lehetnek a bűncselekmény körülményeinek felderítésére és megállapítására.

Ezzel együtt, az Art. A büntetőeljárási törvénykönyv 74. cikke értelmében a különféle bizonyítékok tárgyi bizonyítékok. Ezek alapul szolgálhatnak ahhoz, hogy a bíróság, nyomozó, ügyész, nyomozási tisztviselő a törvényben előírt módon megállapítsa az eljárás körülményeinek hiányát vagy jelenlétét.

Elméleti háttér

Annak a ténynek megfelelően, hogy az elméletileg az „anyagi bizonyíték” fogalma az anyagi tárgyakhoz kapcsolódik, Kozlov módszertani téziseket fogalmazott meg. Bizonyos mértékben felfedik a kifejezés lényegét. Kozlov különösen azt mondja, hogy:

• A tárgyi bizonyíték az az információ, amelyet az eljárási ismeretek megkapnak. Ezt természetes kód fejezi ki. Más szavakkal: a bizonyítás eszköze, amely a folyamatban nem dolog vagy tárgy, hanem üzenetként jár el. Ez az információ lehetővé teszi a tanuló számára, hogy megismerje azokat a körülményeket, amelyek a tanulmány tárgyát képezik.
• A tárgyi bizonyítékok és azok forrása különböző objektív realitásokat tükröznek.

A tulajdonságok

Miről beszélünk? A tárgyi bizonyítékoknak (tárgyak, dokumentumok és egyéb tárgyak) vannak bizonyos tulajdonságai, amelyek fontosak a bűncselekmény kivizsgálása és megállapítása szempontjából. Ide tartoznak például a fizikai tulajdonságok (konfiguráció és a pálya mérete), a helyszín (ellopott tárgyat találtak a vádlott felől) vagy a gyártás, létrehozás vagy módosítás tényét (hamis dokumentum). Így a bizonyítékok nem maga a tárgy, hanem jellemzői.

Tervezés: általános információk

A bizonyítékok formája a büntetőeljárásban az eset szempontjából lényeges tulajdonságok meglétével nyilvánul meg. Ennek tükröznie kell ezen jellemzők komplexumát, és hozzáférhetőnek kell lennie az eljárási tevékenység alanyai számára. Ennek eredményeként maguk a tárgyak vagy a jogellenes cselekmények közvetlen tárgyaként működő dolgok nem képezhetnek tárgyi bizonyítékot. Csak a bűncselekmény túlélésének nyomainak kódolhatatlan élettelen forrásaként működnek. Átalakításuk olyan eljárási formássá, amely képes a nyomozással kapcsolatos konkrét információk hordozására és kifejezésére, a rendelkezésre álló bizonyítékok és jellemzőknek a törvény által előírt módon történő rögzítésével és ismertetésével történik.

A regisztráció szabályai

A büntetőeljárási törvénykönyv három fő szempontot határoz meg, amelyeket be kell tartani:

• A tárgy bíróság vagy nyomozó általi átvételét vagy felfedezését a törvénynek megfelelően dokumentálni kell.A tárgyi bizonyítékok lefoglalására általában valamilyen nyomozási intézkedés - például átkutatás - során kerül sor. Ezt a tényt a megfelelő protokoll rögzíti. Emellett a büntetőügyben tárgyi bizonyítékokat a feleknek is átadhatják a 19. cikknek megfelelően. A CPC 86. cikke alapján, majd ezt követően a nyomozónak vagy a bíróságnak. Erről is megfelelő jegyzőkönyvet készítenek, vagy jegyzetet készítenek az ülés jegyzőkönyvébe. A tárgyi bizonyítékok olyan tárgyak is, amelyeket az állam vagy más szervezetek (szervek) kérésre bíróságnak vagy nyomozónak adnak át. Ebben az esetben az átruházás tényét a megfelelő hivatalos dokumentumban rögzítik - kísérőlevélben.

• A tárgyi bizonyítékok ellenőrzését a 10. Cikk rendelkezéseivel összhangban végzik. 81 A büntetőeljárási törvénykönyv. Ezt a nyomozási intézkedés alatt is elvégezhetik, amelyen kézhez vették. Például egy bűncselekmény helyének vizsgálatakor. Ebben az esetben az eredményeket rögzítik a vizsgálati jegyzőkönyvben. Ezenkívül a vizsgálat elvégezhető egy különálló művelet folyamatában, amely közvetlenül kapcsolódik a tanulmány tárgyához. Ebben az esetben független protokollt készítenek.

• A tárgyként bizonyítékként szolgáló tárgyat csatolják az ügyhöz. Ezt a szabályt a nyomozó vagy a bíróság külön végzésével hajtják végre. Csak a meghatározás után kerül a tárgy a tárgyi bizonyítékok kategóriájába. A határozat tükrözi a bíróság vagy a nyomozó határozatát az adott tárgynak az eljáráshoz fűződő viszonyáról, és jelzi annak kézhezvételét e szervezetek kizárólagos rendelkezésére. A beavatás tényének pontos rögzítésének szükségessége annak a ténynek köszönhető, hogy az ilyen tárgyak gyakran egy vagy másik szellemi vagy anyagi értékkel bírnak. Ezenkívül el kell kerülni azok cseréjét vagy elvesztését.

A tárgyi bizonyítékok tárolásának eljárása

A jogszabályokban megállapított szabályok a következő feladatok végrehajtását szabályozzák:

• A bizonyítékok minőségének és tulajdonságainak megőrzésének biztosítása. Ebben a tekintetben meg kell teremteni a szükséges feltételeket, hogy a tárgyak ne veszítsék el tulajdonságaikat.
• Biztosítása megfizethetőség. Ebben az esetben olyan adatok elérhetőségéről van szó, amelyek jelzik a szükséges tárolási feltételek betartását. Ez megakadályozza mindenféle kétséget a csatlakoztatott objektumok integritásával és tulajdonságaival kapcsolatban.
• Olyan feltételek biztosítása, amelyek kizárják illetéktelen személyek tárgyaihoz való hozzáférést. Erre azért van szükség, hogy megakadályozzák az érdekelt felek esetleges csalásait.
• Annak biztosítása, hogy a vádlottak, az áldozatok és az eljárásban részt vevő többi fél vagyonának bizonyítékaként eljárjon, vagy ha a bűncselekmény útján szerzett értékeket, pénzt vagy egyéb vagyont elismerik. Elég gyakran anyagi károk megtérítésére kerülnek.

A jelenlegi jogszabályok értelmében a tárgyi bizonyítékok tárolásának szabályait a 2. cikk határozza meg. A CPC 82. cikke, 620. sz. Kormányhatározat (2002. augusztus 20.), 34/15. Sz. Utasítás (1989. október 18.). A jogalkotási aktusok a végrehajtó osztályok és minisztériumok parancsai is előzetes vizsgálat operatív nyomozási és egyéb tevékenységek, valamint osztályok közötti parancsok.

követelmények

Az anyagi bizonyítékok - a narkotikus, pszichotróp szerek - megsemmisítését az 1998. január 8-i szövetségi törvény 28. és 29. cikke, valamint az 1999. június 18-i kormányrendelet szabályozza. Ezek a dokumentumok megfelelő szabályokat állapítanak meg az elkobzott anyagokra, felszerelésekre vagy műszerekre, amelyek további felhasználását nem megfelelőnek tekintik.Az általános követelményeknek megfelelően a tárgyi bizonyítékokat egy csomagban kell tartalmazni, amely biztosítja a helyettesítés lehetetlenségét és megakadályozza tulajdonságainak elvesztését. A tárgy különleges körülmények között történő elhelyezését addig kell biztosítani, amíg a bírósági ítélet hatályba nem lép, vagy az eljárás megszüntetéséről szóló határozat vagy határozat ellen benyújtott fellebbezési határidő lejárta előtt. Az objektumot az esettel együtt át kell vinni. Ez a szabály azokra az esetekre vonatkozik, amikor a tartalom nem jár nehézségekkel, és nem jelent veszélyt mások számára.

Közös tárgyak

A büntetőügyben a következőket kell szerepeltetni:

• A letartóztatott vádlottak katonai igazolványai, útlevelei (születési anyakönyvi kivonatok, kiskorúak nyilvántartási igazolásai). Ezeket az elemeket zárt, külön zacskóban kell tárolni. Meg kell borítani. A csomagot a következő üzleti lap számozza. A nyomozás szempontjából nem releváns egyéb dokumentumokat vissza kell adni a vádlottaknak, gyanúsítottaknak vagy hozzátartozóiknak (a vizsgált személy beleegyezésével).

• A leveleket, papírokat és egyéb megjegyzéseket borítékokban tárolják, amelyeket üres lapok közé helyeznek. Tilos rajzolni rajtuk, hajlítani őket. A borítékokat lepecsételjük, iktatjuk és számozzuk a fájl következő lapjával. Nagyszámú dokumentum esetén külön csomagban kell őket elhelyezni. Ő is ismerteti az ügyet. A csomagnak vagy a borítéknak tartalmaznia kell a kihallgatási tisztviselő vagy nyomozó tanúsító feliratát és a benne található dokumentumok listáját.

Egyéb általános bizonyítékokat a rendőrség speciálisan felszerelt helyiségekben tárol, fém ajtóval, polcokkal, tűzjelzővel, biztonsági és rácsos ablakokkal. Ilyen helyiség hiányában széfet vagy vasalószekrényt kell elosztani a szükséges méretekkel. A bizonyítékok biztonságáért felelõs személyt a rendõri osztály vezetõjének a végzésével kinevezik az irodai munkában részt vevõ kihallgatót vagy nyomozót.

A bizonyítékok kriminalisztikai vizsgálata

A vizsgált tárgyakat 2 típusra osztják:

• Hozzájárulás a halál okainak, a sérülés mechanizmusának, a személyazonosságnak, a bűncselekmény eszközeinek és egyebeknek a megállapításához. Például ebbe a kategóriába tartozik a testből kinyert golyó, egy bűnözőtől lefoglalt fejsze és mások.

• Biológiai eredetű tárgyak. Ide tartoznak a haj, a sperma, a vér és még sok más. A tárgyi bizonyítékok vizsgálata ebben az esetben lehetővé teszi konkrét személyek - az áldozat, az elkövető stb. - tulajdonjogának megállapítását.

Az események célja a biológiai eredetű tárgyak csoportjának, típusának, nemének és egyéb jeleinek meghatározása, a kriminalisztika területén a speciális ismeretek felhasználásával. A vizsgálathoz az anyagi bizonyítékokat átadják a laboratóriumnak.

Objektumok tanulmányi irányításának oka

A kriminalisztikai vizsgálat elvégzéséhez rendelkezésre állnak:

• A tárgyak tanulmányozásának szükségességéről szóló bírósági határozat (a nyomozó hatóság határozata). A cikk felsorolja azokat a körülményeket és kérdéseket, amelyeket a szakembereknek meg kell oldaniuk. Ezzel együtt tárgyakat küldenek tanulmányozásra.
• A mintákként elküldött anyagok listája. Például lehetnek vér-, haj- és egyéb darabok.
• A tárgyak vagy a bűncselekmény helyszínének vizsgálati jegyzőkönyve és a minták lefoglalása.
• A kezdeti vizsgálat következtetései (ismételt elvégzésével).

Anyagok hiányában a szakértőnek be kell kérnie azokat. Ez elsősorban az összehasonlító elemzésre szánt mintákat érinti. Nélkül vizsgálatot nem lehet elvégezni. A tárgyak vizsgálatának megkezdésének napja az utolsó, a kért minták (anyagok) kézhezvételének napja. A tárgyi bizonyítékokat és az azokat alátámasztó dokumentumokat a biológiai osztály vezetője átadja a kriminalisztikai szakembernek.

Objektum-vizsgálati lépések

Mindenekelőtt a végrehajtónak ki kell vizsgálnia a bűncselekmény körülményeit és a neki feltett kérdéseket. A szakember tisztázza azt is, mely anyagokat küldtek kutatásra, mely nyomokat fedezték fel stb. Ezután meg kell vizsgálnia a parcella integritását. Ez tanúk jelenlétében történik. A csomagolás sérülése esetén megfelelő aktust készítenek és jelentést tesznek a nyomozó hatóságoknak. Ezután a csomag megnyílik. Egy szakértő összehasonlítja az anyagok elérhetőségét egy meghatározásban vagy rendeletben szereplő listával. Eltérések hiányában a szakember megkezdi az elemzést. Ha rendelkezésre áll, akkor megfelelő aktust készítenek. Két példányban aláírják. Az egyiket a nyomozó hatósághoz küldik, a másik a laboratóriumban marad. Ezt követően a szakember megkezdi az anyagok tanulmányozását és megoldja a neki feltett kérdéseket. Így meghatározható a szakértő következő műveleti sorrendje:

• Dokumentumok tanulmányozása.
• A csomagolás ellenőrzése és leírása.
• A kapott anyagok (minták) vizuális értékelése.
• A biológiai természetű tárgyak azonosítása.
• A kutatási terv megfogalmazása, figyelembe véve a rendelkezésre álló módszereket és az azonosított tárgyakat.
• Az anyagok (minták) nem, faj, csoportos hovatartozás meghatározása a nyomozó vagy a bíróság által feltett kérdések megoldása érdekében.
• Következtetések levonása
• A szakértői vélemény megfogalmazása.

A csatolt tárgyak "sorsa" az eljárás vége után

Az általános szabályoknak megfelelően a tárgyi bizonyítékokat az ítélet hatálybalépéséig vagy az eset megszüntetéséről szóló határozat vagy bíróság fellebbezési határidejének lejártáig kell tárolni. A döntésnek meg kell határoznia a tárgyi bizonyítékok sorsát.

A bűncselekmény okmányát illetően a döntésnek (meghatározásnak) meg kell jelölnie a csatolt anyag elkobzását vagy megsemmisítését. Ezekre a döntésekre csak akkor kerül sor, ha a tárgy tulajdonjoga az elkövetőnek tartozik. Más személyek tulajdonában lévő tárgyak használatakor, akik nem tudtak a rossz szándékról, visszaadhatók a tulajdonosoknak.

A vagyonelkobzásról szóló határozat esetén a határozatnak tartalmaznia kell a tárgya alá tartozó tárgyak listáját. A forgalomba hozatal tiltott anyagokat át kell adni a megfelelő hatóságoknak vagy meg kell semmisíteni. Ez utóbbit egy külön bizottsági testület végzi. Ha ez nem lehetséges, akkor a pusztítást egy speciális intézmény vagy vállalkozás hajtja végre. Erről az eseményről megfelelő törvény készül.

A fegyvereket, patronokat, golyókat és patronokat elküldik a rendõri osztálynak, amely dönthet megsemmisítésérõl, kiviteleirõl, oktatási anyagként vagy múzeumi kiállításként való felhasználásáról.

A bűncselekmény útján szerzett pénzt, vagyont és egyéb értéket visszaadják a jogszerű tulajdonosnak, vagy az állami jövedelemre fellebbezhetők a kormányrendeletben meghatározott módon. A pénz (külföldi vagy orosz valuta), az Orosz Föderáció nevében kibocsátott értékpapírok, drágakövek és fémek átkerülnek a Pénzügyminisztériumhoz.

Az ügyhöz csatolt, mint bizonyítékként csatolt dokumentumok változatlanok maradnak az ügy teljes tárolásának ideje alatt. A visszatérés kérdéséről az érintett személy kérésére döntenek, az anyag értékétől és jellegétől függően.

Az egyéb tárgyakat a határozat, a határozat, a büntetés törvényes hatálybalépésétől számított hat hónapon belül adják át a tulajdonosoknak. Ha az áruk tulajdonosát nem azonosítják, akkor az az állam tulajdonává válik. Ez a kategória magában foglalja, de nem korlátozódik azokra az értékekre és tulajdonságokra, amelyekre a támadást elrendelték, kivéve azokat, amelyeket kivontak a forgalomból.A létesítmények tulajdonjogával kapcsolatban felmerülő vitákat a polgári perrendtartásnak megfelelően oldják meg.

Azokat az objektumokat, amelyek az ügyben tárgyi bizonyítékként jelennek meg, és amelyeket törvény alapján vissza kell adni a tulajdonosoknak, ki kell adni. Kár, veszteség, eladás esetén a tulajdonos vagy hasonló tárgyakat, vagy kártérítést kap, amelyek mérete megegyezik azok értékével.

A tárgyi bizonyítékok további sorsáról szóló döntést a határozat, határozat vagy ítélet hatálybalépése vagy fellebbezésük lejárta után azonnal meg kell oldani. Abban az esetben, ha a tárgyakat különleges körülmények között tartják, a mondat kivonatát vagy annak másolatát el kell küldeni a helyükre. A cikk további lépéseket mutat be ezekkel az elemekkel.

Összefoglalva

A bírói gyakorlat határozottan megköveteli a bizonyítékokon alapuló elmélet kidolgozását, a modern valóság megfelelő tükrözését a jogszabályokban, az „igazolott bizonyítékok” fogalmának összhangba hozását a meglévő információs koncepcióval, és valószínűleg e kifejezés teljes elutasítását a ma elfogadott értelmezés során. A törvény jelenlegi változata szerint a CPC 81. cikke értelmében a vizsgált kategóriát objektívnek és szubjektívnak kell tekinteni. A cél az, hogy minden tárgyi bizonyíték az anyagi világ része. Akkor fordul elő, és létezik, függetlenül a vizsgált alany tudatától. A másik oldal az, hogy tükrözik a tárgyak jeleit és tulajdonságait egy hozzáértő szakember fejében, és utólagos átalakulást a törvény által előírt formába.