A házastársak vagyonának jogi rendszere és fogalma. Jogi és szerződéses rendszerek

A házastársak vagyonjogi viszonya a házasságban fennálló társadalmi kapcsolat, amelyet a családjogi normák és törvények szabályozzák. Ebben az összefüggésben a közös tulajdonjogot és az anyagi tartalmat értjük, ráadásul kölcsönös.

A házastársak együtt megszerzett vagyonának jogi fogalma és típusai

A közös vagyont a házasságban megszerzettnek kell tekinteni, függetlenül attól, hogy melyik házastársat vásárolták és milyen pénzért.

Ez a meghatározás lehetővé teszi a házastársak közötti kétféle kapcsolat megkülönböztetését a vagyonnal kapcsolatban:

1. Közösen megszerzett ingatlan.
2. Kölcsönös pénzügyi tartalom, vagyis a házastársak jogállama a tartásdíjakkal kapcsolatban.

A családjogi törvényen kívül a polgári kapcsolatok szabályozzák a házastársak közötti kapcsolatokat is, ha ez utóbbi nem ellentétes az elsővel. A jelenlegi jogszabályok a házastársak vagyonának két jogrendjét különböztetik meg, az akaratuk figyelembevételével, nevezetesen a szerződéses és a jogi. Nézzünk közelebbről rájuk.

Vagyonjogszabályok

Minden intézkedést a törvény határoz meg. A családjogi törvény, nevezetesen a 33. cikk (1) bekezdése meghatározza a házastársak vagyonának jogrendjét a házasságon megszerzett együttes vagyon hatályaként. Ha a házasság előtt nem írtak alá szerződést, amely más feltételeket írt elő, akkor válás esetén a vagyont megosztják a hatályos jogszabályok szerint.

A polgári törvénykönyv meghatározása szerint a közösen megszerzett vagyon olyan vagyont jelent, amelyen a házastársak részesedését nem osztják el. A közösen megszerzett vagyon alatt a családi jogalkotási alap arra az ingatlanra utal, amelyet a pár a törvényes házasság ideje alatt szerzett.

A házastársak ilyen vagyona magában foglalja:

1. A házastársak vállalkozói, szellemi és munkaügyi tevékenységéből származó jövedelme.
2. A házastársak által nyújtott ellátások, nyugdíjak és egyéb nem megfelelő szociális ellátások.
3. Az összes jövedelemre beszerzett ingó és ingatlan vagyon, részvények, értékpapírok, részvények, különféle szervezetek részvényei.
4. Más típusú vagyon, amelyet a házastársak közös vagyonának jogrendje alatt szerzett meg. Ezeket a vásárlásokat közösen megszerzettként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy kinek a pénzéből származtak.

A törvény nem nyújt kimerítő felsorolást az együttesként leírható vagyonról, mivel ez az ingatlan magában foglalhat minden olyan eszközt, amelyet nem vontak ki a polgári forgalomból.

Közös vagyon rendelkezése és felhasználása

A házastársak vagyonának használatát, birtoklását és együttes kezelését a Családkönyv 35 cikke és a Polgári Törvénykönyv 253 cikke szabályozza. Van egy általános szabály: egy házaspár közös megegyezéssel közös tulajdont birtokolja, birtokolja és használja. Ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy valamelyik házastárs elidegenítse a vagyont. Az ilyen ügyleteket bizonyos feltételek teljesítésével kell végrehajtani, nevezetesen:

1. Ha az ügylet nem ír elő közjegyzői nyilatkozatot és állami szerveknél történő nyilvántartásba vételét, akkor a második házastárs írásbeli hozzájárulása nélkül teljesíthető, amint azt előre feltételezik.
2. Ha az ügylet csak közjegyzői támogatással hajtható végre, és az állami hatóságoknál történő kötelező regisztráció alá tartozik, akkor a második házastársának hiteles hozzájárulása szükséges a megkötéséhez.

A polgári törvénykönyv számos okot tartalmaz az ügylet érvénytelennek nyilvánítására. A családjogi törvény ugyanakkor több olyan pontot is magában foglal, amelyekben a felek valamelyikével a házastársak vagyonának jogi szabályozása alá tartozó olyan ügyletet érvényteleníteni kell.

A szerződés felmondásának okai

A második házastárs részvétele nélkül végrehajtott ügylet felmondásának okai:

1. Az ügyletet visszavonják, ha bebizonyosodik, hogy a második partner nem tudott róla, vagy szándékosan nem ért egyet.
2. Ha az ügylet a második házastárs általi közjegyzői igazolást írta elő, de nélküle fejeződött be, akkor az érvénytelennek tekinthető.

A törvény szerint az ügylettel elégedetlen fél az ügylet aláírásától számított egy éven belül, vagy amikor a házastársnak tudnia kellett volna róla, pert indíthat a bírósághoz.

Különálló ingatlan

A családi törvény 36. cikke előírja a vagyon olyan formáit, amelyek nem tartoznak a közös kategóriába. Ez a lista tartalmazza:

1. Vagyon és dolgok, amelyek a házastársak előtt a házastársak tulajdonában voltak.
2. Az egyik házastársnak adományozás, öröklés vagy bármilyen más módon ingyenes felhasználás céljából kapott vagyon.
3. Személyes tárgyak személyes használatra. A luxuscikkek és az értékes ékszerek nem tartoznak ebbe a listába.

A bíróság dönthet úgy, hogy különálló vagyontárgyként elismeri a családi kapcsolatok megszűnésekor, de a hivatalos válás előtt. Meg kell jegyezni, hogy pusztán az egyes ingatlanok külön-külön élése nem elegendő az ingatlan elismeréséhez, még akkor is, ha a házastársak között a házastársak vagyonára vonatkozóan szerződéses rendszert kötöttek.

Ennek oka az a tény, hogy a törvény szerint minden házastárs választhat lakóhelyet. A házasság megszűnésének tényét szintén be kell bizonyítani.

Kivételes esetekben, bizonyos feltételek mellett, az elkülönített vagyont a közös vagyonnak lehet elismerni. Ilyen körülmények lehetnek az egyik házastárs vagyonának nagyságrendi növekedése, a másik beruházása vagy a másik bevétele miatt.

Általános vagyon részleg

A házastársaknak joguk van megosztani a közösen megszerzett vagyont a törvényes házasság ideje alatt, annak felbontásakor és azt követő három évig. Kétféle módon lehet megosztani az ingatlanokat egy pár között:

1. Mindkét fél egyetértésével, amelyet közjegyző is végrehajthat.
2. A bíróságon keresztül. Általában ezt a módszert azok a párok használják, akik nem tudnak előzetesen megoldani a vagyonmegosztás kérdését.

A legfontosabb dolog, amelyet el kell dönteni, az egyes házastársaknak járó részesedések. Időnként a bíróság meghatározza azt a konkrét vagyont, amelyet valamelyik házastársra ruháznak.

A családjogi törvény 39. cikke előírja a közös vagyon egyenlő részekre történő felosztását a házastársak között. Ez igaz, ha nincs prenuptial megállapodás, amely ettől eltérően szól. Van azonban kivétel e szabály alól. Külön kell venni azt a záradékot a családi törvénykönyvben, amely szerint a bíróságnak joga van az egyenlőtlen részarányú vagyont megosztani, amikor az kiskorú gyermekek érdekeit érinti.

A kezdeti szakaszban a részvényeket ideális arányban osztják fel, majd egy adott tulajdonságot osztják szét. Ha az egyik házastárs nagyobb értékű vagyont kap, akkor a másiknak pénzbeli vagy egyéb kártérítést fizetnek.

A közösen megszerzett vagyon felosztásakor figyelembe kell venni a házastársak összes tartozását. Ezeket a bíróság által megosztott részesedések szerint is felosztják.

A vagyon szerződéses rendszere

A házastársak ilyen típusú vagyonrendszerét a Családkönyv nyolcadik fejezete szabályozza. Ez új gyakorlat hazánkban, még nem terjedt el mindenhol.

A házasság előtti szerződés olyan megállapodás, amelyet törvényesen házas vagy ilyen házasságban lévő személyek írnak alá. Ez a megállapodás a házasság vagy házasság felbontása esetén a pár tulajdonjogait szabályozza. Ez a házastársak vagyonának szerződéses rendszere.

A házasság előtti megállapodás polgári jogi megállapodás. Ezért annak előkészítése során nemcsak a Családjogi, hanem a Polgári Törvénykönyv normait is figyelembe lehet venni.

A házassági megállapodás tárgya a házastársak kötelezettségei és jogai a vagyonjog területén a törvényes házasság vagy a válás ideje alatt. Ha a házasságot kiskorú állampolgárok kötik, a házastársak vagyonának jogi rendszere olyan megállapodás, amelyet csak a kapcsolatok legalizálása után lehet aláírni. Ellenkező esetben a polgárokat nem sorolják kompetensnek.

A törvénynek megfelelő szerződéskötés feltételei

A háztartási törvény tehát a következő feltételeket írja elő a házassági szerződés megkötésére:

1. A házasságkötés előtt. A szerződés a házasság nyilvántartásba vételének napjától lép hatályba.
2. A házasság bármikor legalizálása után.

A házassági szerződést közjegyzővel kell végrehajtani, különben érvényteleníthető.

A házassági szerződés tartalma és feltételei

A Családkódex 42. cikke felsorolja azokat a mintapontokat, amelyeket a házassági szerződésben kell előírni. Közülük a következők:

1. A törvény által előírt tulajdonosi rendszer megváltozása.
2. A házastársak vagyonának egyedi rendszerének meghatározása.
3. A házastársi kötelezettségek és jogok megállapítása az ingatlan fenntartása terén.
4. A házastársak egymás jövedelemben való részvételének mértékének meghatározása.
5. A költségek formájának meghatározása az egyes párok számára.
6. Kiosztás a partícióval megmaradó ingatlan partnereinek.
7. A szerződés egyéb rendelkezései, ideértve a házastársak kötelezettségeit és jogait.

Mi nem lehet házassági szerződés

A törvény olyan feltételeket is előír, amelyek nem szerepelhetnek az előzetes megállapodásban. Ezek a bekezdések biztosítják a házastársak és más családtagok jogainak és szabadságainak a védelmét. A házassági szerződés törvény szerint:

1. Korlátozza a házastársak cselekvőképességét és peres eljáráshoz való jogát érdekeik védelme érdekében.
2. Azonosítsa a párok közötti személyes nem vagyoni kapcsolatokat.
3. Határozza meg a házastársak felelősségét a gyermekekkel kapcsolatban.
4. Korlátozza a jogilag inkompetens partner jogát a gyermek után járó támogatás megszerzésére.
5. Adjon meg egy házastárs számára kedvezőtlen záradékokat.
6. A családjoggal ellentétes záradékokat tartalmaz.

Módosítás és megszüntetés

A házassági szerződés bármikor felmondható vagy módosítható a házastársak közös határozatával. A változtatások vagy a szerződés felmondása közjegyző részvételét vonja maga után.

A házastársak vagyonának egyoldalú megváltoztatása nem működik. Ezt csak az egyik partner által kezdeményezett próba során lehet megtenni. Ebben az esetben a bíróság nemcsak a Családkönyv szabályait, hanem a polgári jog egyes cikkeit is alkalmazza, amelyek a polgári jogi megállapodások megszüntetését szabályozzák.

A házassági szerződés felmondásának okai a következők lehetnek:

1. A házasság megszűnése.
2. A dokumentum lejárta.
3. Bíróság a szerződés megsemmisítéséről.
4. A házassági szerződés megszüntetéséről szóló megállapodás valamennyi feltételének teljesítése.

Így szinte lehetetlen tiltakozni a szerződés feltételeiről, ha nem értenek egyet annak feltételeivel.

Megállapodás érvénytelenítése

Bármely más megállapodáshoz hasonlóan a házasság előtti megállapodást egy bírósági határozat is részben vagy egészben érvénytelenítheti.Az ilyen döntés indokai két csoportra oszthatók:

1. Általános, amelyeket a polgári törvény ír elő.
2. Különleges, amelyet a Családkódex szabályoz (az RF IC 7. fejezete).

Az elõzetes megállapodást megsemmisíthetõnek vagy érvénytelennek lehet nyilvánítani, attól függõen, hogy melyik záradékot és feltételeket sértették meg.

A megállapodás semmisnek tekintendő, ha:

1. A dokumentumot a közjegyző által hitelesített formanyomtatvány megsértésével írták alá.
2. A törvényeket és jogi aktusokat figyelmen kívül hagyva és velük ellentmondva.
3. Fiktív módon zárták le, anélkül, hogy jogi következményeket kellett volna kiváltani.
4. Egy másik ügylet fedezésére írták alá.
5. Jogilag inkompetens személy megerősíti.

Különleges feltételek mellett a házassági szerződés érvénytelen a következő esetekben:

1. Ha tartalmaz záradékokat az egyik házastárs jogainak és szabadságainak megsértésére.
2. Abban az esetben, ha a szerződés korlátozza a keresetlevél bírósághoz benyújtását.
3. Amikor egy szerződés meghatározza a vagyonhoz nem kapcsolódó személyes házassági kapcsolatokat, valamint a gyermekeket.
4. Ha a szerződés ellentétes a Családi Kódex normáival.
5. Ha a házassági szerződés korlátozza a jogilag inkompetens házastársat gyermekellátáshoz való jogára.

Vitatott szerződés

A prenuptial megállapodást akkor ismerik el, ha aláírják:

1. Tehetetlenségű személy.
2. A téveszmék hátterében.
3. Erőszak, fenyegetések, megtévesztés vagy a nehéz körülmények kombinációjának eredményeként.
4. Olyan személy, aki nem képes megérteni a tökéletes tetteket és azokat megfelelően megérteni.

A fenti körülmények általánosak. Vannak olyan különleges okok is, amelyek az egyik házastársra nézve kedvezőtlen következmények bevezetését írják elő.