Az állami közszolgálat a legrégibb időkből származik. A formáció szükségességét eredetileg a törzsek közötti konfliktusok megoldásának, a külső inváziók elleni védelemnek és a gazdasági integráció biztosításának szükségessége okozta. 
Történelmi háttér
Az ősi időkben Oroszországban a katonai egység az adott herceg rendelkezésére állt. Biztosította a tárgy lakosságának védelmét a külső ellenségek és a törzsi konfliktusok ellen. A hatalom a leginkább kezdeményező hercegi törzsben volt. Ennek eredményeként az uralkodó klán az akkoriban kialakuló közszolgálat alapjául szolgált. A kijevi-rusztikus időszakban a hatóságok intézményesen normalizálták a társadalmi cselekedeteket, kiegészítve a nyugati törvényeket, amelyeket írásban írtak a bölcs Jaroslav idején. A 15. századra a „szolgálati emberek” kategóriát hivatalosan rögzítették. 
A legnagyobb reformokat I. Péter korszakában hajtották végre. Uralkodása alatt a bürokrácia jogi megszilárdítását végezték. Speciális helyzetű népességcsoportként határozta meg. A reform során a legjelentősebb eredmények az „Általános Szabályzat”, a „Rangok Táblázata” és az „A költségvetésről és az álláspontról szóló” rendelet. A 18–19. Század folyamán számos rendeletet fogadtak el, amelyek a köztisztviselők munkáját szabályozták. Az ezt követő fejlesztés folytatódott I. Miklós korában.
Uralkodása alatt jóváhagyták a gyártási folyamatra és a közszolgálat rangjára vonatkozó rendeletet. A legfontosabb normatív aktus az Orosz Birodalom állami közszolgálatáról szóló charta volt. 1832-ben fogadták el. Ez a dokumentum az intézet tartalmát alkotó fő kérdéseket szabályozta. A szovjet időkben az adminisztratív készüléket a testvériség, a klánizmus, a közelség elveivel, valamint a pártok általi szigorúbb választás alapján alakították ki. Ennek eredményeként a szovjet állami közszolgálat a 20. század nyolcvanas éveinek végéig koponyás ülő rendszerként fejlődött ki, amely mindent elutasított.
Új színpad
A múlt század 90-es éveiben kezdődött. Az oroszországi elegendő kiterjedt társadalmi-gazdasági reform egybeesett az idővel a nemzetközi folyamatokkal, amelyekben a vezetési rendszer kialakításának leghatékonyabb lehetőségeit keresték. Egy konkrét eredményre kellett volna irányulnia, modern adminisztratív eszközök és technológiák felhasználásával. Ugyanakkor sok országban azt a feladatot hozták létre, hogy a polgárok számára nyitott mobil közszolgáltatást hozzon létre.
Modern valóság
Az Orosz Föderáció állami közszolgálata az alkotmánnyal összhangban működik. Alapvető a művészet. 32 (4. rész). Ebben az Orosz Föderáció állami közszolgálata az ország és a társadalom vezetési ügyeiben való nyilvános részvétel legfontosabb formája. Ezzel párhuzamosan még két alapvető jogi aktust szabályoznak e terület. Az első a 58. sz. Szövetségi törvény. Rendelkezései határozzák meg a rendszer tartalmát és felépítését. A második a 79. sz. Normatív törvény "Az állami közszolgálatról". Tekintsük őket részletesebben.
58. számú előírás
Az állami közszolgálatról szóló törvény meglehetősen tehetséges és lényeges. Az alkotmány azon rendelkezésein alapul, amelyek az adott intézmény létrehozásának és későbbi működésének elveiről szólnak. Ezenkívül meghatározza az orosz állampolgárok alapvető szabadságait és jogait.A normatív aktus rögzíti a rendszer egységét, függetlenül attól, hogy melyik testületben működik. az Állami jog a közszolgálat meghatározza az intézmény szervezeti és jogi alapjait is. Ez viszont alapul szolgál egy bizonyos normakészlet kialakulásához. Közösek a közszolgáltatás különféle szintjein és típusain. E rendelkezésekkel összhangban az intézet jogalapjának megállapításának folyamata ma folytatódik. 
tartalom
Az 58. számú törvény 20 cikket tartalmaz. Ezek jelentős változásokat tartalmaznak a vizsgált intézet szervezetében, összehasonlítva az 1995. július 31-i 199. számú korábbi szabályozási aktussal. Az új cikkek következetes magyarázatot adnak a szerkezet felépítésével és működésével kapcsolatos általános kérdésekre. A rendelkezések szabályozzák a közszolgáltatás irányításának feltételeit és rendszerét.
meghatározás
A meghatározott szabályozási aktus 1. cikke pontosítja, hogy mi a közszolgálat. Ez az egyének szakmai tevékenységének olyan típusa, amely az ország hatóságainak, illetékes hatóságainak és szervezeteinek hatásköreinek végrehajtását biztosítja. A felhatalmazott személyek körébe tartoznak azok is, akik az Alkotmány, a normatív aktusok és a régiók alapszabályai által meghatározott pozíciókat töltik be.
Alapelvek
Az állami közszolgálatról szóló szövetségi törvény tartalma szerint ez utóbbi a szervezeti és jogi alapok egységességének alapelveivel összhangban jön létre. Az intézmény létének és működésének alapvető feltétele a nyitottság, az önkormányzati és kormányzati szervek összekapcsolása. A fő is jár a föderalismus elve. A munkavállalóknak joguk van megvédeni szakmai tevékenységüket a benne található bármilyen indokolatlan beavatkozástól. 
Jogi szabályozás
Az egész Orosz Föderáció és annak alanyai általános joghatósága alá tartozik, és a szervezet saját regionális alárendeltsége alatt áll. Ez azt jelenti, hogy a területi egységeknek magasabb szintű szabályozási aktusok alapján rendelkezéseket kell elfogadniuk. Az állami közszolgálatot egyetlen és integrált rendszernek tekintik.
A személyzet összetétele
A közszolgálati álláshelyek három kategóriába sorolhatók. Különösen a szerkezet alkalmazottakat foglalkoztat:
- Katonai egységek.
- Szövetségi Szolgálat.
- Bűnüldöző szervek.
Ezt a besorolást az intézet keretében először vezették be. Ez megköveteli a köztisztviselők jogi státusának közvetlen meghatározását. Ez lehetővé teszi a munkavállalók tevékenységi területeinek egészének osztályozását. E cél elérése érdekében meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján az állami közszolgálat tisztségét össze lehet kapcsolni az ország közigazgatási berendezésének más szakterületeivel. Az intézet szervezetének egyik legfontosabb különbsége a pártatlan struktúra elvének kizárása.
"Az állami közszolgálatról" szóló második szövetségi törvény: általános információk
A hivatalnokok és a GOST Intézet "munkakönyvének" is nevezik. A törvény holisztikus képet ad azoknak a munkavállalóknak a tevékenységéről, akik a menedzsment adminisztratív magját alkotják, megvalósítva az ország egyének, szervezetek és szervezetek társadalmi interakciójának szabályozási feladatait. Ez a szabályozási aktus emellett meghatározza a gazdasági, szervezeti és jogi szempontokat.
A szabályozás tárgya
Ez a szolgáltatásba való belépéshez és annak átadásához, valamint a tevékenységnek a szerkezetben történő befejezéséhez kapcsolódó kapcsolatok. A normatív aktus meghatározza a munkavállalók státusát (helyzetét).E törvény fő gondolata a közszolgálat jogszabályozási folyamatának egységes megközelítésének biztosítása, a rendszer egészének megszervezése, a fent említett törvény normáinak pontosítása és részletezése. 
Ebben az esetben a hangsúly az intézmény önkormányzati és egyéb szervei, valamint az állami közszolgálat kölcsönös kapcsolatának feltételeinek biztosítására összpontosít. A 79-ФЗ ezen a területen gerincteljes szabályozási aktusnak tekintik. Ennek oka az a tény, hogy tartalmazza az intézet alapelveit, alapjait szisztematikusan meghatározzák.
A nyilvánosság elve
Az új törvényben lényegesen szűkült. A korábban létező 199. sz. Normatív jogi aktus szintén rögzítette a nyilvánosság elvét. Valójában azonban ez nem vált alapvető szemponttá az adminisztratív készülék munkájában. A gondos tanulmányozás után az új törvényben foglalt nyilvánosság elve az állami közszolgálat felépítésének és működésének egyik alapjává vált. A mai szabályozási aktusban integrált formában mutatják be. A nyilvánosság elve a közszolgáltatás működésének nyitottsága és a nyilvános ellenőrzéshez való hozzáférés.
Új rendelkezések
Szakértők különös figyelmet fordítanak rájuk. Különösen a 79. sz. Szövetségi törvény új egységes eljárást hozott létre a személyi állomány felépítésére, a szakképzés és a továbbképzés, az átképzés és a szakmai gyakorlatok alapelveire. Meghatározzák a szerkezet alkalmazottainak nyújtott szociális garanciákat is. A törvény új munkavállalói kategóriákat is meghatároz. Korábban voltak "A", "B", "C" csoportok. Az új rendelkezések négy kategóriát vezettek be:
- Szakemberek biztosítása.
- Tanácsadók és asszisztensek.
- Szakemberek.
- Vezetők.
Egy másik jellemző az osztályszerkezetek bevezetése a munkavállalók számára. Helyettesítették a képesítési rangsorokat, és összevettek a rendészeti rendszer katonai és különleges rangjaival.
Munkavállalói magatartási követelmények
A tisztviselőknek, akik elemezik a köztisztviselők feladataiknak való megfelelését, valójában joga van a munkavállalók szubjektív értékeléséhez. A törvény e hatásköreinek nyelve nagyon homályos. Hiányoznak világos kritériumok az egyes ítéletek tartalmának értékeléséhez. Az állami hatóságok bármilyen (kivételes értelemben vett) hivatkozása ilyen módon a törvény megsértésének tekinthető.