A polgári jogok önvédelmének fogalmát először világosan hangsúlyozták a 3. cikk. Az új polgári törvénykönyv 14. cikke. A korábbi jogszabályok csak a konkrét esetekben rendelkeztek e lehetőség kihasználásáról. 
A polgári jog fogalma
Ez az intézmény magában foglalja a vagyont szabályozó jogi szabályokat, valamint az emberek számos, egymással kapcsolatban nem álló személyes kapcsolatát. A polgári jog alapelvei (jogi egyenlőség, vagyoni függetlenség, függetlenség és mások) képezik a legkedvezőbb feltételeket a magánérdekek és igények kielégítésére. Biztosítják a társadalmi-gazdasági kapcsolatok normális fejlődését is. A polgári jogi rendszer nemcsak a normák egységét foglalja magában, hanem azok külön intézményekre és alágazatokra történő megkülönböztetését is magában foglalja. Az osztályozás a normák bizonyos összekapcsolódásán alapul. A polgári jogi rendszer magában foglalja az érdekek megvalósításának biztosítását szolgáló intézményeket, a törvény betartásának ellenőrzését. A struktúrában vannak olyan irányok, amelyek keretében a jogsértések megelőzését és visszaszorítását végzik.
A polgári jogok védelme és önvédelme
Ezeket a kategóriákat az alkotmány, az állam és a törvények garantálják. A polgári jog fogalma a szervezetek különféle lehetőségeit és felelősségét biztosítja. A normák különösen olyan intézkedéseket rögzítettek, amelyek biztosítják az egyének szabadságának és érdekeinek megőrzését.
Fő módszerek
A polgári jog védelme magában foglalja a különleges intézkedések alkalmazását. Ezeket a törvény rögzíti. Ide tartoznak:
- Kényszerítő intézkedések.
- A polgári jogok önvédelme.
- Operatív intézkedések.
Az önvédelem az a tényleges cselekvés, amelyet az ember megtesz a jogainak védelme érdekében. Az ilyen intézkedéseket leggyakrabban a vagyoni kapcsolatok keretében alkalmazzák. Az intenzitásnak és a módszereknek arányosnak kell lenniük a jogsértéssel. A polgári jogok önvédelmének fő módszerei magukban foglalják a cselekményeket, amikor sürgős szükség és a szükséges védelem. 
A polgári törvénykönyv korábbi felülvizsgálata
Az 1964. évi kódex 448. cikke kimondta, hogy a szükséges védelem során okozott károk nem téríthetők meg. Ez a helyzet akkor fordult elő, ha a határértéket nem haladták meg. Az Art. A 449. cikk szerint a vészhelyzet által okozott károkat a kárt okozó személynek meg kell térítenie. Ugyanakkor kikötötték, hogy a körülmények figyelembevételével a bíróság szankciót szabhat ki azon harmadik személyre, akinek érdekében az adott cselekedet elkövetésre került, vagy felmentheti őt és az elkövetőt részben vagy egészben a felelősség alól.
Új jogszabályok
Az Art. A jelenlegi Ptk. 14. cikke több lehetőséget kínál, mint az előző kiadásban. Ennek megfelelően három feltétel elegendő a kárért való felelősség alóli mentességhez:
- A polgári jogok önvédelmének arányosnak kell lennie a jogsértésekkel.
- Az a személy, amelyet védelemként használ, nem haladhatja meg az alkalmazásához szükséges cselekvések körét.
- Az a polgár, aki jogait védi, annak vitathatatlan tulajdonosa.
Ezen feltételek közül legalább egy hiánya lehetővé teszi, hogy az a személy, aki ellen a védekezés irányul, kártérítést kérjen az okozott kárért. 
példa
A fenti jelek megfelelnek a kötelezettségek biztosításának ilyen módszerének, mint a megtartás. Ezt a technikát másokkal együtt hangsúlyozták a Polgári Törvénykönyvben.A visszatartás lényege, hogy az a hitelező, akinek a dolga átadható az adósnak vagy az általa megjelölt személynek, megtarthatja azt, ha az adós nem teljesítette a fizetési kötelezettségét, vagy ha az ezzel kapcsolatos költségeket nem térítették meg. . A polgári jogok ilyen önvédelmét olyan megbízott alkalmazhatja, akinek a megbízó nem vonja le a díjazást.
Szükséges védelem
A jogok önvédelmének egyik módjaként jár el. Az Art. A 1066 Polgári Törvénykönyv nem tartozik a szükséges védelem által okozott kár megtérítéséért, ha a határértéket nem haladták meg. Más szavakkal: a polgári jogok önvédelme ebben az esetben kárt okoz az elkövetőnek, de nem jelenti a védő felelősségét. Ennek oka az, hogy megengedettnek tekintik. A szükséges védelem alkalmazását elsősorban a polgári jog alapelvei szabályozzák. Tartalma a normákban a legszélesebb körben mutatkozik meg. Ezzel együtt a polgári jogok önvédelmét a Büntető Törvénykönyv szabályozza. A büntetőjogban a cselekvés szükséges védelemnek minősül, bár bűncselekményre utaló jelekkel rendelkezik, de ezt nem ismeri el. A Polgári Törvénykönyvben olyan keresetet is magában foglal, amely a jogok polgári jogi megsértésének fogalma alá tartozik, de nem vonja maga után felelősségvállalási intézkedések alkalmazását. 
A fellépés és a jogsértés arányossága
A védelem akkor szükséges, ha a határokat nem lépik túl. Az ilyen intézkedések védik a köz- és az állami érdekeket, valamint a harmadik felek jogait és szabadságait. Ebben az esetben a szükséges védelemnek csak az elkövetőre kell irányulnia, nem pedig közeli vagy rokonaira. A határérték túllépése vonatkozhat a védelmi módszer megválasztására, annak intenzitására és időszerűségére. A szükséges védelem során eltérés lehet a veszély módszerei és a jogsértés jellege között. Mindenesetre a cselekmények legitimitásának értékelésekor figyelembe kell venni a védő képességeit és erejét, az izgalmat, amely kritikus helyzetben jelentkezik.
Jogi következmények
A polgári törvénykönyv szempontjából a szükséges védelem végrehajtása során a védő mentesül a felelősség alól az okozott kár megtérítése érdekében. Ha azonban túllépik a törvény által meghatározott korlátokat, a helyzetet másként kezelik. Ebben az esetben a védő jogellenes cselekedeteiről beszélünk, amelyek megfelelő felelősséggel járnak. De ebben a helyzetben a veszély mértékét, a jogsértés jellegét és más körülményeket veszik figyelembe. 
Sürgős szükség
Az ilyen körülmények között elkövetett cselekedetek alatt olyan intézkedéseket kell érteni, amelyeket egy személy a kár okozóját vagy más személyeket fenyegető veszély elkerülése érdekében hozott, ha ilyen körülmények között nem lehetséges más eszközökkel kiküszöbölni. Ezt a meghatározást az 1. cikk tartalmazza. 10767 polgári törvénykönyv. A fenti tevékenységek akkor tekinthetők megengedhetőnek, ha az okozott károkat kevésbé jelentősnek tekintik, mint a megelőzett károkat. A szükséges védelem alkalmazásán túlmenően az intézkedéseket, amikor feltétlenül szükséges, nemcsak önvédelemként, hanem a köz- és állami érdekek biztonságának biztosítása érdekében is megteszik.
A helyzetek okai
Veszély, ha feltétlenül szükséges, hibás működési mechanizmusok, természeti katasztrófák, egy személy különleges állapota (például betegség esetén) és így tovább. Ez előfordulhat egy személy bűncselekmény esetén is. Ez például kárt okozhat az elkövetők büntetőeljárása alatt álló polgárok tulajdonában. 
Művelet jellemzői
Ezek abban állnak, hogy szélsőséges körülmények között az engedéllyel rendelkező személy kénytelen felhasználni a kárhoz kapcsolódó pénzeszközöket. Bizonyos esetekben a kár szükséges intézkedés lehet a nagy veszély elkerülésére.Más esetekben a károsodás egyidejűleg jelentkezhet, és nem fordulhat elő. Itt meg kell értenie a különbséget: a szükséges védelem feltételei között a támadó, és vészhelyzet esetén harmadik személynek is kárt okoznak. A törvénynek megfelelően a második esetben a kártérítés felelõssége az állampolgárt illeti meg, akinek érdekében állt a cselekmény. Például egy ember, aki egy folyóba fulladt embert mentett meg, hajót használt, korábban más dolgokat dobott a vízbe. A bíróság vagyoni kár megtérítésének kötelezettségét ruházza fel egy veszélyes helyen fürdõ polgárra.
