A cikk elolvasása után megtudhatja, mi a devizapiac és az árfolyam. Részletesen megvizsgáljuk ezeket a fogalmakat, megadjuk besorolásukat és példákat.
A devizapiac a gazdasági kapcsolatok olyan területe, amely értékesítési műveletek végrehajtásakor vagy értékpapírok devizában (vagy maga a devizában) történő vásárlásakor jelenik meg, valamint a devizatőke befektetésével kapcsolatos. Ez a hivatalos pénzügyi központ, ahol a fentiek eladása és vásárlása a kereslet és kínálat alapján koncentrálódik.
A devizapiacok funkcionális, intézményi és szervezeti-technikai jellemzői
A funkcionális szempontból a devizapiacok ma különféle nemzetközi elszámolások végrehajtását írják elő, valamint biztosítják a devizával kapcsolatos kockázatokat, a devizatartalékok diverzifikálását, a résztvevők nyereségszerzését az árfolyam-különbségek miatt és a devizaintervenciót. Intézményi szempontból befektetési társaságok, engedélyezett bankok, brókerházak, különféle tőzsdék, valamint devizaügyleteket végző külföldi bankok kombinációja. Szervezeti és technikai szempontból a devizapiac egy kommunikációs rendszer olyan csoportja, amely összekapcsolja a különféle országok bankjait, és amelyek nemzetközi fizetéseket és egyéb devizatranzakciókat hajtanak végre.
A devizapiacon a tőzsdén és azon kívül résztvevők
A tőzsdén részt vevő vállalkozók vállalkozók, brókerek, kereskedők és szereplők. Vannak olyan szervezetek is, amelyek kívül esnek a pénzváltón. Ezek a devizapiaci szereplők, például:
- brókeri iroda;
- az Orosz Föderáció engedélyezett bankja;
- állampolgár;
- üzleti egység;
- befektetési társaság;
- külföldi bank.
Árfolyam
A devizapiacon a nemzeti valutát más államok pénzére cserélik. Az átváltási árfolyam egy arány, mennyiségi arány, amelyben egy adott állam valutáját az ország monetáris egységére cserélik. Más szavakkal: ez a külföldi valuta egységének ára, több nemzeti valuta egységben kifejezve. Ez az árfolyam határozza meg a devizapiaci helyzetet. Amikor egy deviza egységára belföldi értéken emelkedik, akkor a belföldi értékcsökkenés történik, és fordítva.
Az árfolyamok típusai
A következő típusokat különböztetjük meg:
- rögzített - hivatalosan megállapított arány egyes államok valutái között, kölcsönös paritáson alapulva;
- ingadozó - az árfolyam, amely a kínálat és a kereslet hatására szabadon változik;
- úszó - egyfajta oszcilláció, amely magában foglalja a valutaszabályozás mechanizmusának használatát.
1976-ban a jamaikai konferencián úgy döntöttek, hogy bevezetnek egy változó kamatú rendszert. Az állam általában korlátoz bizonyos korlátozásokat a külföldi és a nemzeti valuta külföldi és külföldi exportjára, behozatalára és átutalására. A kínálat és a kereslet aránya meghatározza a piacgazdaság összes árát, valamint a devizák árait (azaz az árfolyamokat).
Mi határozza meg a kínálatot és a keresletet a devizapiacon?
A devizapiacon a következő tényezők határozzák meg a kereslet és kínálat nagyságát:
- az államok közötti kereskedelem volumene (például a márka iránti igény nagyobb, annál nagyobb az ország és Németország közötti kereskedelem cseréje);
- az államháztartás állapotáról és az infláció mértékéről;
- a nemzeti valuták vásárlóerejéből.
Ez utóbbit azonos szolgáltatások és áruk száma határozza meg, amelyeket meg lehet vásárolni bizonyos mennyiségű különféle nemzeti valutáknál (vagyis fogyasztói kosár). Például 100 rubel, frank, dollár stb.
Fogyasztói kosár
A különféle országok devizanemeinek aránya azonban a különféle termékek vásárlóereje szempontjából nem azonos. A világ gyakorlatában tehát ma az árfolyam az alábbiak alapján határozható meg: vásárlóerő-paritás. Ennek eredményeként összehasonlítja a különféle országok piacán megvásárolható áruk mennyiségét nemzeti valutában. Ebben az esetben ugyanazt az árucikkeket veszik a kosárba, és meghatározzák a szükséges összeget ennek a készletnek a különféle országokban történő megvásárlásához.
Csak a két állam fogyasztói kosarába tartozó sokféle szolgáltatás és áru felhasználásával érhető el az összehasonlítás objektivitása. Például, ha Oroszországban egy kosár 815 rubelt, az Egyesült Államokban 100 dollárba kerül, akkor az árfolyam (egy dollár ára) 8 rubel lesz. 15 rend., 19 cent lesz egy rubel ára. Ezért ha hazánkban az árak megduplázódnak, és az USA-ban változatlanok maradnak, akkor a dollár / rubel árfolyama kétszeresére növekszik, ha más árfolyam-feltételek változatlanok maradnak. De a valóságban az árfolyam sok okból befolyásolható jelentősen eltérhet. Például az árfolyam emelkedhet a deviza iránti kereslet miatt.
A legnagyobb nehézség azonban az, hogy a fogyasztói kosár összetételének meghatározására egyetlen módon nincs lehetőség. A benne szereplő áruk és szolgáltatások fogyasztásának szerkezete országonként eltérő. Az árfolyam meghatározására azonban nincs más mód.
Devizapiaci osztályozás
A devizapiacokat számos kritérium szerint lehet osztályozni: a különféle valutakorlátozások vonatkozásában, az eloszlás szempontjából, a szervezeti szint és a devizapiaci típusok szerint.
A lefedettség szélessége, azaz az eloszlás szempontjából megkülönbözteti a hazai és a nemzetközi devizapiacokat. Mind az egyik, mind a másik viszont regionális központokból áll, amelyeket egy adott ország vagy a világ régiói (például a moszkvai valutapiac) pénzügyi központjai alkotnak.
Nemzetközi és hazai valutapiacok
A International a világ összes országának devizapiacait egyesíti. Ez a globális regionális piacok láncát jelenti, amelyet műholdas és kábelkommunikációs rendszer köt össze. Között a források túlcsordulása van a jelenlegi információk hatására, valamint a vezető piaci szereplők előrejelzései bizonyos valuták lehetséges helyzetéről.
A belföldi devizapiac az egyik állam, azaz egy országon belül működő piac. Regionális belföldi piacokból áll, amelyekbe beletartozik a deviza, amelynek központjai a bankközi tőzsdékben helyezkednek el.
Szabad és nem szabad piacok
Meg lehet különböztetni a nem szabad és a szabad devizapiacokat is az egyik vagy másik valutakorlátozás tekintetében.
Ez utóbbi állami intézkedések (adminisztratív, szervezeti, gazdasági, jogalkotási) rendszere a különféle pénznemértékekkel végzett műveletek eljárásának meghatározására. Ide tartoznak a fizetések célzott szabályozására irányuló intézkedések, valamint a külföldi és nemzeti valuták külföldön történő átutalása. A valuta- és pénzügyi piac, amelyben vannak pénznemkorlátozások, nem szabad, és ezek hiányában - szabad.
Egy- és kettős üzemű piacok
Az abban alkalmazott típusú árfolyamok piaca lehet kettős vagy egy üzemmódú. Egy módban - ha léteznek szabad árfolyamok, azaz az árfolyamok lebegnek, árajánlatukat a kereskedés során a tőzsdéknél állítják be. Például a hivatalos rubelárfolyamot a rögzítésnek köszönhetően állítják be.
rögzítő
Az oroszországi rögzítést az Orosz Föderáció központi bankja végzi a moszkvai tőzsdén. Ez az amerikai dollár rubelhez viszonyított meghatározását képviseli. Az így rögzített kamatláb a Központi Bank egységes kamatlába az Orosz Föderáció devizapiacon. A Reuters ügynökségnek a keresztárfolyamokkal kapcsolatos információival felhasználva megjeleníti a rubelárfolyamot más valutákhoz viszonyítva. Hetente kétszer valutaváltás történik. Az Orosz Föderáció Központi Bankja a sajtóban való közzététel napján jelentette a fő szabadon átváltható valuták árfolyamait a rubel ellen.
Kettős mód
A kettős módú piac az a piac, ahol változó és rögzített árfolyamot alkalmaznak. Erre példa az Orosz Föderáció devizapiaca. Egy ilyen rendszer bevezetését az országok olyan intézkedésként használják, amely a tőkemozgás szabályozására irányul a kölcsön-tőke nemzetközi és nemzeti piacain. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy ellenőrizze és korlátozza a kölcsöntőke-piac nemzetközi piacának ezen ország gazdaságra gyakorolt hatását. Hazánkban például a Vnesheconombank a külföldi befektetések letiltott számláival kapcsolatban (abban az esetben, ha az elszámolások még nem teljesülnek meg) a rubel árfolyamát alkalmazza, amely az Orosz Föderáció Központi Bankja által meghatározott kereskedelmi árfolyam.
Tőzsdei és tőzsdei piacok
A szervezeti szint szerint a tőzsdén kívüli és a tőzsdei (például a moszkvai tőzsde) piaca van. Tőzsde - szervezett piac, amelyet egy pénzváltás képvisel, azaz egy vállalkozás, amely deviza és az abban levő értékpapírok kereskedelmét szervezi. A tőzsde nem kereskedelmi vállalkozás. Legfontosabb feladata nem a haszonszerzés, hanem az alapok mozgósítása, amelyek átmenetileg szabadon valósíthatók meg a benne lévő valuta és értékpapírok révén, valamint az árfolyam, azaz piaci értékének meghatározása. Hazánkban például a legnagyobb a moszkvai tőzsde devizapiaca. 2011-ben hozták létre, a MICEX és az RTS egyesülésével.
Számos előnye van a devizapiacnak. Ez a legolcsóbb deviza- és valutaforrás; a feltett ajánlatok abszolút likviditással rendelkeznek. Mi az értékpapírok és valuták likviditása? Ez azt jelenti, hogy képesek gyorsan nemzeti pénznemré váltani értékvesztés nélkül.
A tőzsdén kívüli valutapiacot különféle kereskedők szervezik. Lehet, hogy nem tagjai a pénzváltónak, és tevékenységeiket számítógépes hálózatokon, faxon, telefonon keresztül folytatják.
A tőzsdén kívüli és tőzsdei alapú devizapiacok, amelyek fejlődése párhuzamosan zajlik, bizonyos mértékig ellentmond egymásnak. Ugyanakkor kiegészítik egymást. Ennek oka az a tény, hogy tevékenységük, az értékpapírok forgalmának és a valutakereskedelem általános funkciójának ellátása során különféle formákat és módszereket alkalmaznak a benne lévő valuta és értékpapírok eladására.
A tőzsdén kívüli devizapiac előnyei a következők. Először is, egy meglehetősen alacsony költséggel, amely a valutaváltási műveletek költségeivel jár. A bankkereskedők gyakran személyes valuta aukciókat alkalmaznak a valuta átváltási költségeik csökkentésére, adásvételi szerződések megkötésekor a licitálás előtt meghatározott árfolyamon. A jutalékokat a tőzsdén vonják le az ajánlattevőktől, és azok összege közvetlenül függ a rubel és a pénzforrások összegétől, amelyeket sikerült eladni. A törvény ezen felül külön adót állapít meg a tőzsdei ügyletekre. A tőzsdén kívüli valutaátváltási műveletet engedélyezett banknál végzik, miután gyakorlatilag ingyenesen találták meg az ügylet partnerét.
Másodszor, itt a számítási sebesség magasabb, mint a tőzsdén történő kereskedelem során. Ez elsősorban annak a ténynek köszönhető, hogy a tőzsdén kívüli valutapiac lehetővé teszi a tranzakciók végrehajtását a kereskedés napján, bármikor, és nem csak a cseremenet meghatározott időpontjában. Ezért a tőzsdén kívüli devizapiac nagyon fontos.Mindegyik államnak szüksége van fejlesztésére a gyorsabb és olcsóbb pénzváltáshoz.
A tőzsdén kívüli piac kereskedelem szempontjából jelentősen meghaladja a tőzsdét. Manapság a világ leglikvidebb eleme az OTC Forex piac. A világ minden pénzügyi központjában (Tokiótól New Yorkig) éjjel-nappal működik.
Egyéb devizapiacok
A piacok osztályozásakor ki kell emelni az eurókötvények, az euró pénznemek, az eurokreditök, az europeites, a „szürke” és a „fekete” piacok devizapiacát is.
Az Eurocurrency piac a nyugat-európai valuták nemzetközi piaca, ahol a műveletek ezen államok valutájában történnek. Működése annak a ténynek köszönhető, hogy a valutákat nem kibocsátó államokon kívüli nem készpénzes, nem készpénzes betét- és kölcsönműveletekben használják. Az eurókötvény-piacon az adósságkötelezettségekhez kapcsolódó pénzügyi kapcsolatok euróvalutában fordulnak elő hitelfelvevők kötvényeként nyújtott hosszú lejáratú hitelek esetén.
Az euró-betéti piacon a pénzügyi kapcsolatok a különféle országok kereskedelmi bankjai devizában történő betéteivel történnek, az euró-devizapiacon forgalmazott alapok rovására. Ennek megfelelően az Eurocredit piacon stabil pénzügyi kapcsolatok és hitelviszonyok állnak fenn a kereskedelmi bankok által devizában nyújtott különféle nemzetközi kölcsönök nyújtására.
Központi bank intervenciói
Egyes országok központi bankja befolyásolja a devizapiacon az ezen államok árfolyamának manipulálását. Időnként több központi bankban szervezik őket. Például a Japán Bank, a Fed és az EKB beavatkozása ahhoz vezetett, hogy 2011-ben a jen ára 2% -kal esett vissza. Ennek célja Japán támogatása volt a nagy földrengés után. Az ország gazdaságát a jen dollárral szembeni csökkenése támogatta.
Egyes valuták jegyzéseinek megváltoztatásán túl az intervenciók révén ellenőrzik az államot is a valutapiac volatilitása felett, kezelik a likviditást, növelik a Központi Bank tartalékát (különböző devizákban), és ösztönzik a tőke kiáramlását és beáramlását. A beavatkozásokat gyakran rövid távon hajtják végre. Fiktív és valós. A központi bank a valódi intervenciók során ténylegesen kitölti vagy felvásárolja a valutát. Fiktívokkal csak bizonyos monetáris műveletek végrehajtására irányuló szándékát nyilatkozta. A fiktív beavatkozások célja a változás deviza idézetek bár ezek nagyon rövid távú következményekkel járnak.
Most már tudja, mi a devizapiac és az árfolyam. Ezek a témák nagyon fontosak a nemzetközi gazdaságban, különösen manapság, amikor az árfolyamok gyorsan változnak.
