Art. A CPC 38. cikke a nyomozó eljárási státusát írja le, amely a büntetőeljárás egyik kulcseleme. A cikk viszonylag kis mennyisége ellenére nagyon informatív és sokat mond a nyomozó hatalmáról.
Ki a nyomozó?
Először is, ez egy tisztviselő. A nyomozók a rendõrség rendszerében, a nyomozó bizottságban és az FSB-ben dolgoznak. A struktúrák mindegyikében a vizsgálók egységei vannak szerveződve, amelyeket olyan vezetők vezetnek, akik vezetik az osztályot és ellenőrzési feladatokat látnak el. Közvetlenül részt vesznek a nyomozásban is.
A munka helyétől függetlenül minden nyomozó rendelkezik a Art. 38 A büntetőeljárási kódex egyetlen státusza.
A lekérdezőktől eltérően, nagyobb cselekvési szabadságuk van, kevesebb engedélyre van szükségük bizonyos műveletek végrehajtásához.
Jogi szabályozás
A nyomozó tevékenységét a Büntetőeljárási Kódex normái, a szervezeti egységek rendeletei és utasításai szabályozzák. Különösen a Főügyészség utasításai kerülnek alkalmazásra, amelyek tisztázják a büntetőeljárási törvénykönyv normáinak alkalmazását. Jelenlétüket bizonyos mértékig a gyakorlat igényei határozzák meg, azonban az indokolás mértéke és a visszaélések folyamatos kritikája.
Aktív bűncselekmény-kivizsgálási technikák alkalmazása Ez egyfajta kézikönyv vagy sablon a cselekvéshez.
4. rész p. Az Orosz Föderáció Büntetőeljárási Kódexének 38. cikke szerint a törvény nem írja elő, a cikk csupán 3 részből áll, ezek tartalmazzák a nyomozó fő hatásköreit, amelyek alkalmazását az előzetes nyomozásról szóló rendelkezések részletezik.
Mit tesz a nyomozó?
A büntetőeljárási törvény több szakaszra osztja a büntetőeljárást, az egyik az előzetes nyomozás szakaszát képezi. Ebben a szakaszban a bűncselekmény körülményeit tisztázzák és bizonyítékokat gyűjtenek.
A büntetőeljárási törvénykönyv és az Art. Különösen a hatáskörök széles skáláját biztosítja, amelyeket a nyomozó használhat.
Melyiket alkalmazzák, a vizsgált bűncselekmény sajátosságai határozzák meg. Ezért a nyomozó egységeket a munkavállalók szakosodása alapján szervezik meg.
A nyomozók kompetenciája
Az Art. A büntetőeljárási törvénykönyv 38. cikke a nyomozók kompetenciájára utal. Mit jelent ez? Az eljárási törvény határozza meg, mely bűncselekményeket vizsgálja ki mely hatóság. Például a lopás, a csaló cselekmények a rendõrség felelõssége. A gyermekek elleni gyilkosságokat és bűncselekményeket az Egyesült Királyság vizsgálja. Az FSB nyomozása az állambiztonság elleni ügyekkel foglalkozik, például a kémkedés, az árulás stb. A törvény egyértelműen megosztja az eseteket osztályok között. A joghatósággal kapcsolatos vitákat az ügyészség dönt.
Ha az ügyet „külföldi” cikk alapján indítják, a határozattal rendelkező anyagokat a vizsgálat vezetője útján megküldik az illetékes hatóságnak. Az esetet gyakran nem kezdeményezik, hanem jelentést küldenek a rendelkezésre álló anyagokkal. A törvény ezt nem tiltja, és sokkal kevesebb időt költenek erre. Bár ezáltal figyelmen kívül hagyta az Art. 21–38. Büntetőeljárási törvénykönyv.
Az eljárás kezdete
A büntetőeljárás a büntetőeljárás megindításáról szóló határozattal kezdődik. A dokumentum az Art. A büntetőeljárási törvénykönyv 38. cikkét a nyomozó adta ki. A döntést egy adott személyre vonatkozóan hozzák meg, ha egy adott személyre vonatkozó gyanú merül fel. Ha nem, akkor a cselekmény elkövetéséről döntenek.
Általános szabály, hogy előzetes nyomozást végeznek, és már vannak bizonyítékok a bűncselekményről. A nyomozó feladata az operatív egységek operatív gyakorlatainak kidolgozása és jogi formális formalizálása.A polgárok nyilatkozatait gyakran a nyomozók ellenőrzik, és a bűncselekményeket az 1. cikk 2. részének rendelkezéseivel összhangban indítják. 38 A büntetőeljárási törvénykönyv.
Verzióválasztás
Art. Az Orosz Föderáció Büntetőeljárási Kódexének 38. cikke felhatalmazza a nyomozót a nyomozás irányának megválasztására. Mit jelent ez? Nem minden esetben minden olyan nyilvánvaló, mint szeretnénk. A nyomozó feladata a bűncselekmény verziójának kiválasztása, miután eldöntötte, ki és hogyan követte el.
Ha az ügy bonyolult és rezonáns, felállítanak egy nyomozócsoportot, és több nyomozó verzió is ellenőrizhető egyszerre. A történeti látomás alapján a nyomozó választja ki: ki kihallgatására, mi felhívja a kapcsolatot, és mely vizsgálatokat jelöli ki.
A nyomozó függetlensége
A büntetőeljárási törvénykönyv szerint a nyomozó dönt arról, hogy milyen nyomozási intézkedéseket kell tenni. Számos helyzetben azonban a bíróság segítségére van szüksége. Például egy állampolgár otthonában végzett keresés. Bírósági aktus nélkül nem hajtható végre, kivéve sürgős eseteket.
Art. Az Orosz Föderáció Büntetőeljárási Kódexének 38. cikke előírja, hogy a nyomozó először vegye fel a kapcsolatot a nyomozó osztály vezetőjével.
Ezután a dokumentumokat az ügyészséghez juttatják el, amely beadványt nyújt be a bírósághoz. Beleegyezése és részvétele nélkül gyakorlatilag lehetetlen fellebbezni a polgárok alkotmányos jogait korlátozó határozatokkal szemben, bár a nyomozóknak a fej hozzájárulásával hivatalosan joguk van függetlenül a bírósághoz fordulni.
Egyes tevékenységekhez csak az osztályvezetõ vagy az ügyész hozzájárulása szükséges.
A nyomozási tevékenységek elvégzése, amennyiben szükséges, a nyomozási osztály vezetője, az ügyész vagy a bíróság hozzájárulása nélkül ahhoz vezet, hogy a kapott bizonyítékokat jogellenesen szerzettnek tekintik.
Kölcsönhatás az online szolgáltatásokkal
Az operatív egységek léteznek az FSB-ben, a Belügyminisztériumban és más szervezeti egységekben, de a vizsgálat általában e két részleg operatívjaival működik együtt.
Tevékenységük a bűncselekmények megoldására irányuló nyilvános és titkos intézkedések végrehajtásával kapcsolatos: titkos munka, megfigyelés stb. Valójában információkat gyűjtnek a közelgő vagy elkövetett bűncselekményekről és egyéb információkat, amelyeket a nyomozó közvetlenül vagy közvetetten felhasználhat.
Tevékenységük magánhangzója az, hogy segítse a nyomozót: polgárok felméréseinek lebonyolítása, megbízások végrehajtása (nyomozási tevékenységek végrehajtása a nyomozó részvétele nélkül).
Egyes tevékenységeket közösen hajtanak végre, például kutatások, események helyszíneinek ellenőrzése. A fogva tartás már a nyomozók feladata, és a nyomozók megpróbálják nem beavatkozni.
A törvény kíméletlenül beszél a nyomozó és az operatív egységek kapcsolatáról. Sokkal sokkal inkább az eset sajátosságai és a megyei kapcsolatok határozzák meg.
Egyes esetek teljes mértékben az ARD anyagán alapulnak, másokban a fő munkát a nyomozó végzi, és a nyomozók támogató szerepet töltenek be.
A nyomozó tevékenységeinek nyilvántartása
Bármelyik tevékenységet is elvégzi a nyomozó, mindegyiket papíron vagy videón rögzítik. Általában döntést hoznak egy művelet végrehajtásáról, és végrehajtásának folyamatát rögzítik a jegyzőkönyvben.
A törvény előírásokat tartalmaz azok tartalmára vonatkozóan. Például a kihallgatás helye és ideje, a kihallgatás során feltett kérdések és a nyomozó által kapott válaszok.
A törvény külön meghatározza a nyomozásban részt vevő személyek, a gyanúsítottak vagy a vádlottak jogainak tisztázásáról szóló jegyzőkönyvet.
Az eljárás megszüntetése
Jogi indokok esetén a nyomozóknak joguk van a büntetı ügyet lezárni. Döntését az ügyész hagyja jóvá. Milyen okoknak kell lennie:
- cselekvés tényének hiánya;
- a gyanúsított vagy vádlott ártatlansága;
- egyéb körülmények, amelyek megakadályozzák a büntetőeljárást (életkor, a kár alacsony jelentőségű, stb.).
Valójában az ügy teljesen leáll, vagy más személyt vonnak bíróság elé.
Fellebbezés a magasabb szintű személyek határozata ellen
A nyomozónak lehetősége van fellebbezni az ügyész és a nyomozási osztály vezetője számos határozatára:
- az eljárás megindításáról szóló határozat hatályon kívül helyezése;
- a díjak, képesítések változása;
- új vádemelés irányítása;
- az ügyész véleménye szerint kötelezzen más jogsértések kiküszöbölésére.
Az ügyész esetében a kérelmet a nyomozó osztály vezetőjének beleegyezésével megküldik a felső ügyésznek.
Ha hasonló állításokat nyújtott be a nyomozási osztály vezetője? A velük szembeni panaszt tartalmazó petíciót továbbítják a nyomozás magasabb fokú vezetőjéhez (például a kerületi nyomozási osztály vezetőjének benyújtják a területi nyomozási osztály vezetőjéhez).
És így a példákon. A leírt láncok felettesei a főügyész, a nyomozó bizottság elnöke, a Belügyminisztérium Fő nyomozási osztályának vezetője, illetve az FSB.
Nincs bírósági eljárás az ügyész vagy a magasabb szintű hatóságok határozatainak a fellebbezésére, ahogyan azt a 4. cikkben jelezték. 38 Büntetőeljárási Kódex megjegyzésekkel.