Bármely polgárnak joga van nemcsak saját belátása szerint vagyonát és pénzeszközeit halál után megsemmisíteni, hanem a végrendeletét is titokban kell tartania.
Jogi háttér
Az akarat titka fő elve a polgárok akaratának szabad kifejezése. Ezt az Orosz Föderáció alkotmánya garantálja. Ezenkívül hazánk alaptörvényében rögzített, a személyes titokhoz fűződő jog nemcsak a végrendeletek titkára terjed ki, hanem minden személyes jellegű információra is.
A polgári jog olyan szabályokat tartalmaz, amelyek meghatározzák azokat a személyeket, akiknek meg kell őrizniük az örökhagyó által összeállított dokumentum titkát. Az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve szintén meghatározza a felelősséget a követelmények be nem tartásáért. Hasonló normák vannak a Büntető Törvénykönyvben és a Közigazgatási Bűncselekmények Kódexében is.
Törvény által védett jogszabályok
Az intravitalis nyilvánosságra nem hozott információk:
- a végrendeletbe bevont örökösként szereplő személyekről;
- a végrendeleti vagyontárgyak és az örökhagyó készpénzbetéteinek listája;
- az örökhagyó életében a dokumentumban végrehajtott változások;
- információk a végrendeleti dokumentum visszavonásáról.
Az a polgár, aki életében dokumentumot készített, titkos akaratra jogosult, és erről senkit sem értesíthet.
A dokumentum végrendeletének teljes szövegét csak a halál után és a megfelelő igazoló okmányok (halotti bizonyítvány) jelenlétével olvashatják el a jelenlegi rokonok.
Az örökség megnyitása a halál pillanatától kezdődik. Az öröklési jogok beírása csak az érdekelt felek (az elhunyt örököseinek) közjegyzői irodájába történő megkeresése után, a nyitást követő hat hónapon belül lehetséges.
Az állampolgárt halottnak tekintik, ha orvosi intézmény véleménye van, vagy a törvénynek megfelelõ bírósági határozat alapján.
A végrendelettel kapcsolatos információk megszerzésének más módszerei is elfogadhatatlanok.
A titoktartás okai
Sok idős ember kifejezi azt a vágyát, hogy hagyja el az akaratát, és egyáltalán nem rejti el azt a körülöttük lévõktõl, ideértve a rokonokat is.
Sőt, az örökhagyó gyakran hangosan mondja ki akaratait (például: „Ezt hagyom neked, hagyom neki ...”), amelyért természetesen nem hibáztathat egy idős embert. A szándék szándékos kifejezése nem ad jogot arra, hogy valamely rokon halála után örököljön vagyont, kivéve a törvényben foglaltaknak megfelelően.
Gyakran ez az oka az elhunyt rokonai között a levágást követő vitának. A kellemetlen viták és a rokonok nyomásának elkerülése érdekében van egy titkos végrendelet.
Ki olvashatja el a titkos információkat?
A következő személyek jogosultak megismerkedni egy állampolgár nyilvános információival titkos személyes adatokkal:
- A bűnüldöző szervek a vizsgált büntetőügy keretében, a törvény által rájuk ruházott korlátok között.
- Igazságügyi hatóságok büntető- vagy polgári eljárásban.
A felsorolt hatóságok jogosultak személyesen kérni az állampolgárok akaratát, ha ezek az információk megvilágítják az ügy körülményeit, amelyek fontosak.
A Szövetségi Adószolgálat szerkezeti szerveinek nincs joguk információt kérni a polgárok örökségéről, és megsértik az akarat titkát.
A Szövetségi Bírósági Szolgálat egységeinek alkalmazottaitól azonban az adós vagy a beszedő halála után hat hónapon belül információt kell kérniük a közjegyzőtől a meglévő örökösekről. Az ilyen intézkedésekre szükség van az elhunyt végrehajtási eljárásban részt vevő fél jogsértésének megállapításához.
A közjegyző általi információszolgáltatás csak hivatalos kérelem kézhezvételekor történik.
Kire vonatkozik a közzétételi tilalom?
A végrendelet titka az állampolgárok okmányának elkészítése során jelenlévőkre vonatkozik, kivéve magát az öröklődőt. Az örökhagyó maga is szabadon nyilvánosságra hozhatja a dokumentum összeállításának tényét és annak tartalmát, ha szükségesnek tartja.
Az akaratát titokban tartani kötelesek:
- Közjegyző (tisztviselő), aki igazolja a dokumentumot a törvény által neki biztosított jogokkal, még szakmai tevékenysége megszűnése után is.
- Tanúk, akik részt vesznek a papírmunkában.
- Jelentkező (a végrendeletet aláírni jogosult személy, ha az örökhagyó egyedül nem képes megtenni).
- Fordítót hívtak olyan polgár számára, aki nem beszél oroszul.
- Egyéb közjegyzők, akik feladataik ellátása alapján birtokában vannak információknak.
A dokumentum elkészítése során jelenlévő összes személyt fel kell figyelmeztetni a felelősségvállalási intézkedésekre, amelyeket rájuk alkalmazhatnak az akarat akaratának nyilvánosságra hozatalának tényének megállapításakor. és az akarat értelmezése.
Jogszabályi felelősség
A személyes adatok a polgárok immateriális javak kategóriájába tartoznak a polgári törvény alapján, ezért más személyek ilyen árukkal való megtámadását törvény bünteti.
A személyes adatok nyilvánosságra hozatala, különösen az akarat akaratának megsértése esetén hazánkban a polgárokkal és a tisztviselőkkel szemben minden jogi ágban a felelősség biztosított:
- A korlátozott hozzáférésű információk nyilvánosságra hozataláért a 13.14. Cikk rendelkezik az adminisztratív felelősséggel. Tisztviselõk számára négy-ötezer rubel bírsággal, egyszemélyes állampolgárra ötszáz és ezer rubel közötti pénzbírsággal büntethetõ.
- A magánélet megsértéséért büntetőjogi felelősséget írnak elő, és a következő szankciók közül egyet vagy többet vonnak maga után:
- bírság;
- kötelező munka;
- javító munka;
- börtönbüntetésre ítélték;
- bizonyos típusú tevékenységek elvégzéséhez vagy bizonyos pozíciók betöltéséhez való jog megfosztása.
Hasonló típusú büntetések nemcsak a tisztviselőkre, hanem a civilekre is vonatkoznak.
(3) Az akaratuk szabadságának és a végrendeletek bizalmas jellegének megsértése miatt fennálló jogainak polgári védelmét az összeállítónak okozott nem vagyoni kár megtérítésében kell kifejezni értékértékben. A nem vagyoni kár mértékét a bíróság határozza meg, függetlenül a felperes által kért összegtől. A nem vagyoni kár mértékének meghatározásánál a döntő tényező a polgárok által elszenvedett tapasztalatok és az azokból származó következmények (például a polgár tudatosságának romlása miatt betegség).
A végrendelet tartalmának védelme
Védheti akaratát annak tartalmának nyilvánosságra hozatalától, ha magántulajdonban tesz végzést formában. Ebben az esetben a dokumentum szövegét csak az örökhagyó ismeri, és a boríték kinyitására az akarat szerint csak egy állampolgár halála után kerül sor.
A dokumentum elkészítése során jelenlévő illetéktelen személyek számának csökkentése jelentősen csökkenti a titkos információk nyilvánosságra hozatalának kockázatát. Nem valószínű, hogy a közjegyző kötelességszegést követ el, pozícióját kockáztatva.
Fontos megérteni, hogy az testamentátor kezében lévő másolat hiánya alapvetően nem jelenti annak hiányát.