A társaság stabilitási mutatóinak pénzügyi értékelése elengedhetetlen a tevékenységek sikeres megszervezéséhez és tervezéséhez. A pénzügyi tőkeáttételt gyakran használják ebben az elemzésben. Ez lehetővé teszi a szervezet tőkeszerkezetének felmérését és optimalizálását.
Ettől függ a vállalkozás befektetési minősítése, a fejlődés lehetősége, a profit növekedése. Ezért a vizsgált objektum munkájának tervezésekor ez a mutató fontos szerepet játszik. Számításának módszertana, a kutatási eredmények értelmezése külön figyelmet érdemel. Az elemzés során kapott információkat a vállalatirányítás, az alapítók és a befektetők használják.
Általános koncepció
A pénzügyi tőkeáttétel egy mutató, amely jellemzi a vállalat kockázatának mértékét a kölcsönzött és saját finanszírozási források bizonyos arányával. Angolból lefordítva a „leverage” azt jelenti, hogy „tőkeáttétel”. Ez azt sugallja, hogy ha az egyik tényező megváltozik, a vele társított más tényezőket is befolyásolja. Ez az arány közvetlenül arányos a szervezet pénzügyi kockázatával. Ez egy nagyon informatív technika.
Piacgazdaságban a pénzügyi tőkeáttétel mutatóját nem a saját tőke mérlegértékelésének, hanem annak valós értékének szempontjából kell figyelembe venni. Azok a nagyvállalatok, amelyek régóta és sikeresen tevékenykednek az iparban, ezek az adatok meglehetősen eltérnek. A pénzügyi tőkeáttételi mutató kiszámításakor nagyon fontos figyelembe venni az összes árnyalatot.
Általános jelentés
Egy hasonló technika alkalmazásával a vállalkozásban meg lehet határozni a saját és kölcsönzött tőke arányának és a pénzügyi kockázatnak a kapcsolatát. Ingyenes üzleti támogatási források felhasználásával a kockázatok minimalizálhatók.
A cég stabilitása a legmagasabb. Fizetett kölcsönzött tőke felhasználásával a társaság növelheti nyereségét. A pénzügyi tőkeáttétel hatása magában foglalja a fizetési kötelezettségek szintjének meghatározását a teljes tőke megtérülése maximális lesz.
Egyrészt, csak a saját pénzügyi forrásainak felhasználásával, a vállalat elveszíti a lehetőséget termelésének kibővítésére, másrészt a túl magas fizetett erőforrások szintje a mérlegfőösszeg általános struktúrájában azt eredményezi, hogy adósságait nem tudjuk megfizetni, és csökkenti a vállalkozás stabilitását. Ezért a tőkeáttételi hatás nagyon fontos az egyensúlyi struktúra optimalizálásában.
számítás
A pénzügyi tőkeáttételi mutató kiszámításához speciális technikát alkalmaznak. A következőképpen néz ki:
Kfr = (1-H) (KPA-K) S / S,
ahol H a jövedelemadó-arány, KRA az eszközök megtérülése, K a hitel felhasználásának mértéke, H a kölcsönzött tőke és C méltányosság.
KRA = bruttó nyereség / eszközök
Ebben a technikában három tényező kombinálódik. (1 - Н) - adójavító. Ez független a vállalkozástól. (KRA - K) - differenciál. S / S jelentése pénzügyi tőkeáttétel. Ez a technika lehetővé teszi az összes - mind a külső, mind a belső - körülmények figyelembevételét. Az eredményt relatív érték formájában kapjuk.
Alkatrész leírása
Az adókorrektor tükrözi a jövedelemadó százalékos változásának a teljes rendszerre gyakorolt hatását. Ez a mutató a vállalati tevékenység típusától függ. Egy szervezetnél sem lehet alacsonyabb 13,5% -nál.
A differenciálódás meghatározza, hogy jövedelmező lesz-e a teljes tőke felhasználása, figyelembe véve a kölcsönök kamatlábainak megfizetését. A pénzügyi tőkeáttétel meghatározza, hogy a fizetett finanszírozási források milyen mértékben befolyásolják a pénzügyi tőkeáttétel hatását.
A rendszer e három elemének általános hatásával megállapítottuk, hogy az együttható normatívan rögzített értékét 0,5 és 0,7 közötti tartományban határozzuk meg. A hitelalapok részesedése a mérlegfőösszeg teljes struktúrájában nem haladhatja meg a 70% -ot, különben növekszik az adósságfizetés-fizetési kockázat és csökken a pénzügyi stabilitás. 50% -nál kevesebb összeggel azonban a vállalat elveszíti a lehetőséget a profit növelésére.
Számítási módszer
Az operatív és pénzügyi tőkeáttétel a társaság tőkéjének hatékonyságának meghatározása szerves része. Ezért ezeket az értékeket ki kell számítani. A pénzügyi tőkeáttétel kiszámításához az alábbi képletet használhatja:
FR = KRA - DGC, ahol DGC - saját tőke megtérülése.
Ehhez a számításhoz a mérlegben (1. számú szám) és a mérlegben bemutatott adatokat kell használni pénzügyi eredménykimutatás (f. 2. sz.). Ennek alapján meg kell találnia a fenti képletek összes összetevőjét. Az eszközök megtérülése a következő:
KRA = nettó nyereség / egyenleg pénznem
KRA = s. 2400 (2. számú tétel) / s. 1700 (1. számú sz.)
A saját tőke megtérülésének megállapításához a következő egyenletet kell használnia:
DGC = Nettó nyereség / saját tőke
RSK = s. 2400 (2. számú tétel) / s. 1300 (1. számú sz.)
Ezután a pénzügyi tőkeáttételt mutatjuk be, amelynek képletét fentebb ismertettük.
Az eredmény kiszámítása és értelmezése
A fenti számítási módszer megértéséhez ezt egy konkrét példával kell megfontolni. Ehhez elveheti a számviteli adatokat vállalati jelentéstétel és értékelje őket.
Például a társaság nettó nyeresége a beszámolási időszakban 39 350 ezer rubelt tett ki. Ugyanakkor a mérleg devizáját 816 265 p-ben rögzítették, összetételében a saját tőke elérte a 624 376 p szintet. A felsorolt adatok alapján pénzügyi tőkeáttételt találhat:
KRA = 39 350/816 265 = 4,8%
RSK = 39 350/624 376 = 6,3%
FR = 6,3 - 4,8 = 1,5%
A fenti számítások alapján elmondhatjuk, hogy a társaság hitelalapok felhasználásával 50% -kal növelte a nyereséget a beszámolási időszakban. A tőkemegtérülés pénzügyi tőkeáttétele 50%, ami optimális a kölcsönzött pénzeszközök hatékony kezeléséhez.
Miután megismertük a pénzügyi tőkeáttétel fogalmát, megállapíthatjuk, hogy annak kiszámításának módszere lehetővé teszi a hitelpénzek és a saját források leghatékonyabb arányának meghatározását. Ez lehetővé teszi a szervezet számára, hogy tőkéjének optimalizálásával nagy profitot szerezzen. Ezért ez a technika nagyon fontos a tervezési folyamatban.
