A társaság fizetőképességi mutatói a pénzügyi stabilitás mutatói. Ezek tükrözik a társaság azon képességét, hogy visszafizetje kötelezettségeit. Számos mutató csökkenése jelezheti a küszöbön álló csődöt. Vizsgáljuk meg tovább a vállalkozás fizetőképességi mutatóit. 
Formázási jellemzők
A vállalkozás fizetőképessége az alábbiak miatt alakul ki:
- Az eszközök jelenléte. Különböző formákban is bemutathatók.
- Az eszközök likviditásának mértéke. Ezt az alapok megvalósíthatósági szintje határozza meg.
A vállalkozás eszközeit rövid és állandó eszközökre osztják. Az elsők azok, amelyek a termelési időszakban (12 hónap) pénzre válthatók. A befektetett eszközök közé tartoznak azok az állóeszközök, amelyek nem vesznek részt az áruk közvetlen felszabadításában. Az összes eszközt likviditási szint szerint rangsoroljuk. Az elemzés meghatározza értékesítésük és pénzbe történő átalakításuk sebességét. Minél erősebben likvid eszközökkel rendelkezik a társaság, annál nagyobb a fizetőképessége.
Az alapok besorolása
A végrehajtás sebességétől függően megosztják:
- Rendkívül likvid eszközök (A1). Ezek képezik a társaság jelenlegi alapjait. Az ilyen eszközöket a végrehajtás és a pénzügyekké történő átalakítás legnagyobb sebessége jellemzi. Ez a kategória magában foglalja az értékpapírokban és banki szervezetekben lévő rövid lejáratú betéteket, készpénz a pénztárban.
- A2 - gyorsan eladható eszközök. A forgóeszközökre is vonatkoznak. Ez a kategória tartalmazza a követeléseket (legfeljebb egy évig) és a banki betéteket.
- A3 - Lassan mozgó eszközök. Ezek, az előzőekhez hasonlóan, forgóeszközök. Ide tartoznak a több mint egy évet meghaladó követelések, késztermékek, anyagok, alapanyagok készletei, folyamatban lévő termékek, félkész termékek, HÉA.
- A4 - nehéz eladni eszközöket. Állandó alapokat képeznek. Ez a kategória magában foglalja: építményeket, felszereléseket, épületeket, földet, közlekedést, valamint immateriális javakat védjegyek és szabadalmak formájában.
Különbségek a hitelképességtől
A fizetőképesség szorosan kapcsolódik ehhez a kategóriához. Jelentős különbség van azonban közöttük. Mint fentebb említettük, a fizetőképesség a vállalkozás azon képességét tükrözi, hogy bármilyen eszköz felhasználásával vissza tudja fizetni a kötelezettségeit. A hitelképesség azt értékeli, hogy az állam rövid és középtávú forrásokkal fizeti-e az adósságokat. Az elemzés ebben az esetben nem veszi figyelembe az állóeszközöket (építmények, föld, épületek, közlekedés stb.). Ha egy vállalat rögzített és lassan mozgó pénzeszközöket használ fel a kötelezettségek kifizetésére, ez a termelési kapacitás csökkenéséhez vezethet. Ez hosszú távon csökkenti a pénzügyi stabilitást.
Fő mutatók
A társaság fizetőképességét a következő arányokkal becsüljük meg:
- Jelenlegi, abszolút, gyors és általános likviditás.
- A fizetőképesség helyreállítása és elvesztése.
A jelenlegi likviditás CTL értéke> 2. Az optimális szintet befolyásolja a vállalat ipari ágazata és alaptevékenységének jellemzői. Ezért ezt a szolvenciaarányt mindig nem csak az azonosított általános szabályozási mutatókkal, hanem az iparági átlagértékekkel kell összehasonlítani. A számítást a következőképpen hajtjuk végre: Ctl = (A1 + A2 + A3) / (P1 + P2).
Gyors (sürgős) likviditás
Ez a fizetőképességi mutató tükrözi a társaság azon képességét, hogy gyors és nagyon likvid eszközökkel fizessen vissza rövid lejáratú kötelezettségeket. Ennek standard értéke Cbl> 0,7-0,8. A számítást a következő képlet szerint végezzük: Cbl = (A1 + A2) / (P1 + P2).
Abszolút likviditási mutató
Ez a fizetőképességi mutató szemlélteti a társaság azon képességét, hogy rendkívül likvid eszközökkel tudja visszafizetni rövid lejáratú adósságát. A Kabl optimális értéke> 0,2. Hogyan számolják ezt a szolvencia mutatót? A képlet a következő: Kabl = A1 / (P1 + P2)
Általános mutató
Hogyan lehet kiszámítani ezt a fizetőképességi mutatót? Az indikátor képlete: Col = ((A1 + 1/2) x (A2 + 1/3) x A3) / ((P1 + 1/2) x (P2 + 1/3) x P3)).
Általános fizetőképesség arány a mérleg tükrözi a társaság azon képességét, hogy a rendelkezésre álló eszközök valamennyi típusával teljes mértékben visszafizetje a kötelezettségeket. Ez a mutató nemcsak a rövid, hanem a hosszú lejáratú adósságokat is tartalmazza. Az optimális szintet> 1-nek számítják.
Szolvencia-helyreállítási arány
Ez a mutató azt a lehetőséget szemlélteti, hogy a jelenlegi likviditást a beszámolási időpontotól számított hat hónapon belül normalizálhatja. Az értéket a kiszámított szint és a készlet aránya határozza meg: Kvp = [K1f + 6 / T (K1f - K1n)] / K1norm
- A jelenlegi likviditás tényleges értéke (az időszak végén) K1f.
- A szint a beszámolási időszak elején - K1n.
- A standard érték K1norm (egyenlő 2-gyel).
- A likviditás visszatérése az optimális értékhez (hónapokban) 6.
- Jelentési időszak (hónapokban) - T.
Ha a fizetőképesség-visszatérítési arány hat hónapra számítva egynél több, akkor ez azt jelzi, hogy a társaságnak lehetősége van arra, hogy a likviditást az optimális szintre állítsa vissza. Ha az érték kevesebb, mint 1, akkor a társaság számára kedvezőtlen a helyzet a beszámolási naptól számított következő három hónapban.
Szolvencia veszteség aránya
Ez tükrözi annak valószínűségét, hogy a jelenlegi likviditás szintje a megállapított standardhoz képest csökken. A számítás a következő: Coop = [K1f + 3 / T (K1f - K1n)] / K1norm.
Ha a fizetőképesség-veszteségi ráta három hónapra számítva egynél nagyobb, akkor a társaság nem veszíthet el eszköz likviditását a közeljövőben. Ha az érték kevesebb, mint 1 ugyanazon időszak alatt, akkor a veszteség valószínűsége magas.
következtetés
A fizetésképtelenség (csőd) elismerésére vonatkozó eljárást és eljárást szabályozó törvény három fő mutatót határoz meg, amelyeket a társaság fizetőképességének értékeléséhez használnak:
- Jelenlegi likviditási szint.
- Megtérülési és fizetőképességi mutatók.
Jelenleg ezeket az értékeket a gyakorlatban információs mutatókként használják. Ennek ellenére, amikor pénzügyi elemzést végeznek egy vállalatban, a fenti elemek számítanak. Csak átfogó tanulmányukkal kaphatunk világos képet a vállalat képességeiről és eszközeinek likviditásáról. Ebben az esetben a számítás és az elemzés elvégezhető az adott dátumra. Az eredménytől függően bizonyos irányítási döntéseket hoznak. Ilyen esetekben matematikai indoklással kell rendelkezniük. Ezenkívül a számítások fontosak az érdekelt felek számára, ideértve a hitelezőket is.
