A polgári törvénykönyv az indokolatlan gazdagodást törvényszegésnek ismeri el. És mint minden kötelességszegés esetén, a felelősséget a tantárgy ilyen viselkedéséért kell vállalni. 
Indokolatlan gazdagítás: az Orosz Föderáció Polgári Törvénykönyve
A jogszabályok értelmezik a szóban forgó fogalmat. Különösen a meghatározás szerepel az 1102. Az indokolatlan gazdagítás az anyagi javak megmentése vagy megszerzése más személyek rovására, jogi aktusok, törvények vagy ügyletek által megállapított okok nélkül. Ez a helyzet nagyon gyakori a vállalkozói szellemben. A ch. A kódex 60. cikke olyan szabályokat ír elő, amelyeket az alábbiak szerint kell alkalmazni:
- Kötelezettség visszatérítése érvénytelen ügylet esetén.
- Az ingatlan tulajdonosának követelése illegális idegen birtoklás ellen.
- Kártérítés sérülés ideértve azokat az embereket, akiket az áldozat kárára gazdagító személy tisztességtelen magatartása okozott.
A jogellenes felhasználás előfeltételei
Az indokolatlan gazdagodás a felek között megkötött adásvételi, vételi, csere- és egyéb szerződés elismeréséből, érvénytelenítéséből vagy a megállapodás egyik résztvevő kezdeményezésére történő megszűnéséből származhat. A jogellenesség akkor fordul elő, ha valaki másnak a tulajdonát használja (például egy telek). 
Igazságtalan gazdagítás: igazságügyi gyakorlat
Annak érdekében, hogy világosabb képet kapjon az ilyen jelenségről, mint a jogellenes felhasználásról, tanácsos mérlegelni egy példát. Tegyük fel, hogy egy vállalkozó, az ingatlan vagy berendezés adásvételi szerződése alapján, megszerezte a tulajdonjogát az építkezéshez - egy fűrésztelephez. A helyi önkormányzat pert indított az indokolatlan gazdagításról - az épület alatti földhasználat jogosulatlan és fizetés nélküli jogellenes felhasználásáról.
A vállalkozó viszont ragaszkodott ahhoz, hogy az önkormányzat a szerzõdés megkötését követõen ne vehessen be fizetést tőle. A választottbíróság azonban ezt az érvet fizetésképtelennek tekintette. A megállapodás későbbi megkötésével történő tranzakció puszta ténye nem képezi az ingatlanhoz fűződő tulajdonjogokat a nyilvántartásba vétel előtt. E tekintetben a törvény által előírt kötelező eljárás befejezéséig a vállalkozó köteles a földhasználatért fizetni a bérleti viszonyokra alkalmazandó szabályoknak megfelelően. Az alperes nem szolgáltatott bizonyítékot a szükséges összegekről, ezért az adminisztráció követelményei teljesültek. A vállalkozót indokolatlan gazdagítás gyűjtésére kötelezték. 
A következmények
Mi fenyegeti az indokolatlan gazdagodást? Az 1104. cikk értelmében minden illegálisan szerzett vagyont természetben visszaadnak az áldozatnak. Ez a szabály akkor alkalmazandó, ha az anyagi értékeket megőrzik abban a helyzetben, amelyben a felvásárló megjelent. Ugyanakkor a törvény megállapítja a jogellenes módon megszerzett vagyontárgyak esetleges, esetleges hiányosságait vagy károsodásait, amelyek az alperesnek azt követően jelentkeztek, hogy már megismerkedett annak indokolatlan gazdagodásával. Eddig csak a szándék vagy súlyos gondatlanság miatt büntethető őt a kapott értékek kezelése során. Például a vevő előleget adott a szállítónak. A közöttük fennálló megállapodás megszűnése esetén a kapott összeg visszatérítendő.Ennek oka az a tény, hogy a szerződés megszűnésekor az egyik résztvevőt nem fosztják meg a végrehajtás követelésének jogáról, ha a másik indokolatlanul gazdagodik. Így kiderül, hogy a alany visszatér, amit kapott ugyanabban a kötetben és állapotban. 
Fontos nuanciák
Az indokolatlan gazdagítás a kamatok felhalmozódását eredményezte mások pénzének visszaélése miatt. Ez a szabály attól a pillanattól érvényes, amikor a felvásárlónak meg kellett volna tudnia vagy már meg kellett volna ismernie jogellenes magatartását. Ebben az esetben azt is fontos megjegyezni, hogy a rendelkezés a pénz jogellenes felhasználására vonatkozik. Van egy másik fontos szempont. Ez abban áll, hogy a két fél által végrehajtott ügylet érvénytelenségének következményeinek alkalmazásakor, amikor az egyik bizonyos összeget kapott, a másik pedig egy szolgáltatást, munkát vagy terméket kapott, a kölcsönös kötelezettségek azonos összegéből kell kiindulni. Az indokolatlan gazdagodásra vonatkozó szabályokat akkor lehet alkalmazni, ha a készpénz összege egyértelműen meghaladja az átruházott vagyon értékét. 
Valószínű nehézségek
Mint fentebb említettük, indokolatlan gazdagodással járó kötelező következmény a természetbeni vásárlás visszatérítése. Ez azonban nem mindig lehetséges. Ilyen esetekben az áldozatnak jogában áll követelni az ingatlan tényleges értékének, valamint az árának megváltozásával kapcsolatos veszteségek megtérítését a kézhezvételkor, ha a gátlástalan felvásárló ezt nem tette meg azonnal, miután tudomására jutott cselekedete jogellenességéről. Az értékek visszaadásának képtelensége több esetben is fennáll. Például az ingatlan hiányozhat a felvásárlótól, vagy a teljes értékcsökkenés miatt gyakorlatilag elvesztette gazdasági célját, ezért a tulajdonos már nem használhatja ki.
akaratlanul
Tegyük fel, hogy egy entitás illegálisan ideiglenesen használt valaki más vagyonát vagy szolgáltatásait, nem pedig megpróbálta birtokba venni azt. Ebben az esetben az áldozatnak meg kell térítenie mindazt, amelyet ez a személy megmentett, a használat végén és a végrehajtás helyén fennálló költséggel. Ilyen szabály létezik a kódex 1105. Cikkében. Az indokolatlan gazdagodás értékének meghatározásakor használhatja az Art. A hasonló szolgáltatásokkal, árukkal vagy munkákkal összehasonlítható körülmények között felszámított ár alkalmazásáról szóló 424. sz. 
Jövedelem illegálisan megszerzett vagyonból
Az indokolatlan gazdagodást többek között a jogellenes módon szerzett anyagi javakból származó bizonyos nyereség kísérheti. A törvénynek megfelelően a gátlástalan felvásárló köteles visszatéríteni az áldozatnak az összes jövedelmet, amelyet az ingatlanból szerzett vagy kellett volna. Például az állam tulajdonában lévő ingatlanokat az alaptőkébe, az államot pedig az állami tulajdonba vették gazdasági irányítási törvény.
Ezen jogok megléte lehetővé teszi a tranzakció érvénytelenségének felismerését. Ebben az esetben az ingatlan visszatérítésre kerül a jogos tulajdonosnak és a tulajdonosnak. Az állami tulajdonban lévő vállalkozás fellebbezést nyújtott be a bírósághoz más emberek pénzeszközeinek felhasználása után fizetett kamat visszatérítésére. Az érvelés az volt, hogy az alperes az illegális birtoklás teljes ideje alatt lízingbeadást kötött. Megfelelő jogok nélkül a társaság vállalkozási célokra felhasználta az illegálisan megszerzett ingatlant, és profitot szerzett. A kérelmező (állami tulajdonban lévő vállalkozás) szerint a tárgyak bérbeadásából kapott pénzeszközöket indokolatlan gazdagításként kell elismerni, és a törvénynek megfelelően a tulajdonos javára összegyűjteni. 
Ezen érvek figyelembevételével és a helyzet elemzésével az illetékes hatóság arra a következtetésre jutott, hogy az alperes pontosan megszerezheti a létesítmények üzemeltetéséből származó jövedelmet, de nem magának a bérleti díjnak.A bíróság úgy indokolta döntését, hogy a nem lakóépületek építése bizonyos karbantartási költségeket igényel. Ha a felperes bérbe adta volna, akkor ő maga is viselné a megfelelő költségeket. Így az alperes nem tudott meggazdagodni kizárólag a bérleti díj nélkül a szükséges költségek viselése nélkül. Ennek eredményeként a nettó nyereség összegét (jövedelem levonva a költségeket) be lehet behajtani az állami tulajdonú vállalkozás javára, amely az ingatlan törvényes tulajdonosa.
