A jelzálogról (vagyonjogról) szóló törvény előírja, hogy a jogviszonyokat létesítő felek megfelelő megállapodást kötnek. Ennek feltételei szerint az egyik résztvevő, a kötelezettség hitelezője, jogosult pénzbeli követeléseinek kielégítésére. A beszedés a tárgy értékétől függ, amely zálogjog tárgya. Az az ingatlan, amelyre vonatkozóan ilyen megállapodást írtak alá, a használatban lévő és a birtokában lévő adós marad. Nézzük meg részletesebben a jelzálogról (ingatlan jelzálog) szóló törvényt.
Normatív szabályozás
A fenti szerződésnek megfelelően felmerülő jelzálogkötelezettségekre a biztosítékra vonatkozó szabályok vonatkoznak. Az általános követelményeket a Ptk. Tartalmazza. Vállalkozások, földterület, lakások, építmények és egyéb ingatlanok zálogjogának merül fel, amennyiben ezen ingatlan forgalmazása a szövetségi törvény szerint engedélyezett.
elkötelezettség
Jelzálogkölcsönök hozhatók létre a kölcsönszerződés, a kölcsönszerződés feltételeinek való megfelelés biztosítása érdekében. Kötelezettség származhat eladásból, szerződésből, lízingből, kárból, hacsak a jogszabályok másként nem rendelkeznek. A jelzálogkölcsönökről szóló törvény előírja, hogy nyilvántartást kell vezetni a hitelezőről és az adósról, ha jogi személyekként járnak el.
követelmények
A jelzálogkölcsönökről szóló szövetségi törvény előírja, hogy a szerződés tárgya a tőketartozás teljes vagy részleges visszafizetését írja elő a megállapodásban meghatározottak szerint. Az ügylet megkötésekor kamatot lehet számítani. Ebben az esetben a jelzálogkölcsön, amelyet a kötelezettségek teljesítése során hoztak létre, biztosítja azok fizetését. Ha a szerződés másként nem rendelkezik, a jelzálogkölcsönökről szóló szövetségi törvény előírja a kifizetések megállapítását is, amelyek:
- Kár megtérítéseként vagy büntetésként (elveszett, pénzbírság) mulasztás, teljesítés késedelme vagy a szerződés feltételeinek egyéb megsértése esetén.
- Mások pénzének visszaélésére felállított kamat formájában.
- Hogyan lehet megtéríteni a jogi költségeket és más kapcsolódó költségeket? a kizárt vagyon behajtása.
- Az eszköz megvalósításának költségeinek kompenzációjaként.
A jelzálogjog lehetővé teszi egy rögzített összegű követelés megállapítását. Ez nem haladhatja meg az adós kötelezettségeit. Ellenkező esetben a követeléseket nem tekintik jelzáloggal biztosítottaknak. A kivételek a fenti (3) és (4) bekezdésben meghatározott helyzetek, valamint a 6. cikkben meghatározott helyzetek. 4 102. sz. Szövetségi törvény.
Jelzálogjog: Extra költségek biztosítása
Ha a hitelező a szerződés feltételei szerint vagy az ingatlan sértetlenségének szükségessége miatt kénytelen fedezni annak fenntartásával vagy védelmével kapcsolatos költségeket, akkor jogosult e költségek megtérítésére. Költségek kompenzálására is kerül sor abban az esetben, ha a meghatározott gazdálkodó egység visszatéríti az ehhez a létesítményhez kapcsolódó adókat és díjakat, közüzemi számlákat. A kompenzáció a jelzálogkölcsönbe kerül.
Ingatlan leírása
A jelzálogkölcsönökről szóló szövetségi törvény meghatározza azokat a tárgyak kategóriáit, amelyek megállapodás tárgyát képezhetik. A tulajdonság meghatározásakor a normatív aktus a 19. cikk (1) bekezdésére utal. 130 GK. A norma értelmében az ingatlan jelzálogkölcsön-megállapodás alapján jelzáloggal köthető be, amelynek jogát az állami nyilvántartási eljárásban előírt módon nyilvántartásba veszik. Ezenkívül a megállapodás tárgya lehet:
- Az 5. cikkben meghatározottaktól eltérő telek 63 kommentálta a törvényt.
- Az üzleti életben működtetett épületek, építmények, vállalkozások és egyéb tőkeépítési létesítmények.
- Lakások, házak, részei, beleértve egy vagy több elkülönített szobát.
- Kerti házak, nyaralók, garázsok és egyéb épületek fogyasztók számára.
- Hajók / repülőgépek, űrcikkek, belvízi hajók.
Fontos pont
Az épületek, beleértve a földterülethez közvetlenül kapcsolódó lakóépületeket is, jelzálogkölcsön-megállapodás tárgyát képezhetik, a cikkben előírt szabályok szerint. 69 kommentálta a törvényt. Az olyan telkekhez való jog állami regisztrációjának hiánya, amelyekre az állami vagyont nem határozták meg, nem akadályozza a szóban forgó jogviszony fennállását.
A szabályok
A jelzálogkölcsönökről szóló jelenlegi törvény megállapítja, hogy a szerződés tárgyát képező dolog egésze. Erről rendelkezik Art. 135 CC. Ez azt jelenti, hogy az eszközöket a tranzakció fő céljával együtt fektetik le. Egyéb rendelkezéseket lehet előírni a szerződésben. Az a dolog, amelynek természetes szakasza céljának megváltoztatása nélkül lehetetlen, nem működhet az ügylet önálló tárgyaként. A jelzálogtörvény előírja ezen szabályok alkalmazását a lízingre, tőkerészesedés az építőiparban.
Ingatlan rendelkezésre bocsátásának joga
A jelzálogtörvény hitelezőt igényel. Ez abban áll, hogy az ingatlannak, amely a szerződés tárgyává válik, tulajdonjog vagy gazdasági irányítás alapján kell neki tartoznia. Nem megengedett olyan követelések biztosítása a forgalomból kivont vagyonnal, amelyeket nem lehet felszámítani, és amelyekre vonatkozóan privatizációt biztosítottak vagy tiltottak. Az ingatlan jelzálogjogról szóló törvény lehetővé teszi a bérleti jogok felhasználását szerződés tárgyát képezőként. Ezenkívül a megállapodás megkötéséhez a bérbeadó hozzájárulása szükséges. Ez a feltételezés akkor lehetséges, ha a jogszabályok vagy az ingatlan-adásvételi szerződés másként nem rendelkezik. Az 1. cikk (3) bekezdésében foglaltak szerint A 335 CC esetben a tárgy törvényes tulajdonosának vagy az azt használó személynek a beleegyezése gazdasági irányítási törvény.
Közös közös tulajdon
Jelzálogkölcsönöket lehet létrehozni az ilyen ingatlanokra minden jogtulajdonos hozzájárulásával. Ezt írásban kell benyújtani. Közös tulajdonjoggal a résztvevőnek joga van vagyonát más társtulajdonosok hozzájárulása nélkül zálogjogba tenni. A tárgy e részének eladásakor történő kizárásakor az Art. 250. cikk és 255. számú CC a vásárlás előjoga.
megállapodás
Ez összhangban áll a Polgári Törvénykönyv általános szabályaival. A szerződésnek tartalmaznia kell a jelzálog tárgyát, értékelését, esedékességét és a kötelezettségek összegét. A feleknek joguk van feltételeket biztosítani a vagyon esetleges bíróságon kívüli igénybevételéhez, vagy annak végrehajtási eljárásához és módszereihez a vita bírósági rendezése során. Ezeket külön megállapodásként lehet kiállítani. Erre a jelzálogkölcsön-törvényben megfogalmazott, az űrlapra és az állami regisztrációra vonatkozó rendelkezések vonatkoznak.
téma
A szerződésben fel kell tüntetni az objektum nevét és helyét. A dokumentum leírása elegendő a tárgy azonosításához. A szerződésben fel kell tüntetni azt a törvényt is, amely szerint az objektum a hitelezőnek tartozik, valamint azt a szervet, amely felhatalmazást kapott az ingatlan állami nyilvántartásba vételére, amely azt nyilvántartásba vette. Ha a tárgy bérleti szerződés, akkor meg kell jelölni annak időtartamát. 
értékelés
Ezt a jogalkotási aktusok alapján határozzák meg a hitelező és az adós megállapodása alapján. Abban az esetben, ha a szerződés tárgya föld, akkor az Art. A vizsgált szövetségi törvény 67. cikke. A tárgy értékét a szerződés pénzben kifejezi.Az önkormányzati / állami vagyon jelzálogjával ezt az eljárást a szövetségi törvényben előírt követelményeknek megfelelően hajtják végre. Ha a szerződés tárgya az állam vagy a moszkvai régió tulajdonában lévő hiányos építkezés, az értékelést piaci értéken kell elvégezni. Ez a bekezdés szerepel a 2001. november 13-i törvényben (143. sz. Szövetségi törvény).
feltételek
A jelzáloggal biztosított kötelezettséget a szerződés felhívja, feltüntetve az összeget, a felmerülésének alapját, valamint a teljesítéshez megszabott időszakot. Ha valamely megállapodásból származik, meg kell nevezni a feleket, az aláírás helyét és időpontját. Ha a szerződés előírja, hogy a kötelezettség összegét később állapítják meg, meg kell jelölni az eljárást és annak meghatározásához egyéb alapvető feltételeket. A követelmények teljesítése részben végrehajtható. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell a vonatkozó kifizetések gyakoriságát és összegét. Ha nem állapítanak meg konkrét fizetendő összegeket, meg kell határozni a feltételeket, amelyek alapján meg lehet határozni azokat.
emellett
Ha a zálogjogosult (hitelező) jogait jelzálog igazolja (a szóban forgó törvény 113. cikke szerint), akkor erre utalniuk kell a jelzálogkölcsön-megállapodásban. A szabályozási dokumentum azonban kivételeket ír elő. Ezeket jelzálogkölcsön-okmány kibocsátása jelzáloggal jelzi a törvény értelmében. Ezt a bekezdést a 2002. február 14-i 18. sz. Szövetségi törvény egészítette ki.
