A jogszabályok kötelezettséget rónak a vállalkozókra, a jogi személyekre, a polgárokra adófizetés. Ezek a kifizetések különböző szintű költségvetésekbe kerülnek. Az alapokat ezután a parancsnoki berendezés karbantartására, a hadseregre, a szegény állampolgári kategóriák fenntartására, a projektek fejlesztésére és így tovább. Az adók tehát a költségvetési bevételek fő forrása. A levonások teljességének és időszerűségének ellenőrzését az engedélyezett állami szervek végzik. Általában nem emlékeztetnek a fizetés szükségességére, a kötelezett jogalanyoknak a legtöbb esetben maguknak kell megtenniük. Ha a gazdálkodó egység nem fizet időben levonásokat, adó hátralék keletkezik.
Elévülési idő
Jogi fogalomként ezt a kategóriát használják az eljárási kódexekben. Különösen a polgári perrendtartásban és a büntetőeljárási kódexben állapítanak meg időszakokat, amelyek során az alany vagy igényt nyújthat be, vagy fellebbezhet egy vagy másik határozatot. Van-e adó az elévülésre? A gyakorlatban a felügyeleti hatóság követelését több évvel lehet benyújtani a bírósághoz, miután a gazdálkodó egység nem teljesítette a kötelezettséget. A levonáson felül a Szövetségi Adószolgálat pénzbírságot szabhat ki.
Az egyének adójának elévülési ideje
Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy nincsenek általános szabályok vagy egyetlen rendelkezés a kötelezett jogalanyok számára, amelyek alapján mentesülnének a költségvetési levonás kötelességétől, ha a jogszabályban előírt időszakokat elmulasztják. Mindazonáltal a jogszabály számos olyan esetet határoz meg, amikor az ellenőrző szerv tevékenységét az időkeret korlátozza. Mi az adókorlátozás az adószabályzatban? A jogszabály meghatározza a levonások két kategóriáját, amelyek kötelező levonása időben korlátozott. Tehát van egy elévülési idő a szállítási adóra. Ezt a 2. cikk 3. része írja elő. 363 Adótörvény. Az ingatlanadó a második befizetés, amelynek kötelező visszatartása időben is korlátozott. Erre a kifizetésre a 2003-1. Sz. Szövetségi törvény alkalmazandó.
3. rész, 1. cikk 363 Adótörvény
A cikk rendelkezéseivel összhangban a gyűjtési idő 3 év. Az ellenőrző szerv alkalmazottai, ha az alanynak nem egyértelmű kötelezettsége van, joguk van fellebbezni a bírósághoz. Ezt megtehetik három év és egy nap alatt. Ebben az esetben azonban a bíróságnak el kell utasítania a keresetet. Ennek alapja az elévülési idő lejárt.
Szövetségi törvény, 2003-1
A vagyonadót szintén kényszerítően lehet visszatartani legkésőbb három évvel a fennálló kötelezettség keletkezésének napjától számítva. Ez a szabály megállapítja az Art. A meghatározott törvény 10. cikke. Ebben az esetben a következő eljárást kell alkalmazni. Ha a gazdálkodó egység nem vett részt a kötelezettség kényszer-visszafizetésében 5-10 éven belül, akkor a szabályozó hatóságok csak az elmúlt három évre tarthatják vissza a levonás összegét. Általában a gyűjtési folyamat korlátozza teljes elévülési idő. Bizonyos esetekben az adókat illetően olvassa el a Pénzügyminisztérium magyarázatait.
szankciókat
Sok fizetőt nemcsak az egyéni adók elévülési ideje érdekli. Számukra a kamat és a hátralék kényszermegtartásának problémája releváns. Maga az adótörvény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely alapján az ilyen összegek vagy pénzbírságok kiszámítására egy vagy másik határidőt előírnak a Szövetségi Adószolgálat. A gyakorlatban azonban bíróságok gyakran alkalmazzák a Polgári Törvénykönyv szabályait, és tartsák be az ÖN magyarázatait is.
Egyéni vállalkozók
A bűnüldözési gyakorlat keretében a határidők betartásával vagy be nem tartásával kapcsolatos kérdések megoldásakor figyelembe veszi többek között az egyéni adók elévülési határidejét (BSP) és a helyszíni ellenőrzések során esetleges ellenőrzésre meghatározott időszakokat. Ezen túlmenően figyelembe veszik azokat az időszakokat, amelyek alatt az adóköteles szabályok megsértéséért felelősséget kell vonni a személy ellen. Ezek az időkorlátozások illeszkednek a magánszemélyek adókra vonatkozó fenti - 3 éves - elévülési időhöz.
Fontos pont
Mint fentebb említettük, a bíróság megtagadhatja a felügyeleti hatóságok kérését. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha a gazdálkodó egység petíciót nyújt be, amelyben jelzi, hogy az elévülési idő már lejárt. Ha ezt nem állítják be, a bíróságnak joga van mérlegelni és akár teljesíteni a Szövetségi Adószolgálat követelményeit. Természetesen egy személy fellebbezést nyújthat be a határozathoz. Ebben az esetben a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.
Megállási periódusok
Az adószabályzatban a kötelező hozzájárulások egyéb típusaira nem vonatkoztak szabályok. Nincs általános eljárás, amely szerint az adókat egy adott időszakra le lehet írni. Jogok megsértése esetén az ellenőrző szerv a bírósághoz fordul helyreállítása érdekében. A felhatalmazott hatóság a törvény rendelkezései és a határidők fogalma szerint vezeti.
És ha az adótörvény legalább két adó vonatkozásában elévülési időt állapít meg, akkor a kifejezetten az ilyen típusú követelményekre vonatkozó ilyen rendelkezésekről a polgári perrendtartás nem rendelkezik. Hogy vannak a bíróságok? Tegyük fel, hogy a szövetségi adószolgálat előírja, hogy tartózkodjon a tárgytól földadó. Nincs elévülési idő. Van azonban megelőző időszak. Ez a vitatóktól abban különbözik, hogy nem attól a pillanattól kezdődik, amikor megjelenik a levonás kötelezettsége, hanem attól a naptól, amikor a feltételezett összeg kifizetésére irányuló kérelmet elküldték. Jogi személyek esetében ez az időtartam 2 év, polgárok esetében - 6 hónap.
NK ellentmondások
A fizetési díj elévülésének fogalmát a jogalkotó nagyon összezavarja. Vannak azonban egyértelműsítések, amelyek a fizetők javát szolgálják. Maga az elévülési idő fogalma már régen bekerült a bűnüldözési gyakorlatba. Egy bizonyos határidő elmulasztása esetén a hitelező (beleértve az államot) elveszíti a lehetőséget arra, hogy egy bizonyos összeget kényszerítsen visszatartani. A jogszabályok elévülési időt határoznak meg az adóellenes jogsértések eseteire. Közöttük többek között a hátralékot kell tulajdonítani. Ilyen időtartamot a 9. cikk ír elő. 113 Adó Kódex. Azt mondja, hogy a gazdálkodó egységet nem lehet felelősségre vonni az adóellenes jogsértésért, ha annak elkövetésének napjától vagy annak a beszámolási (adó) időszaknak a befejezését követő naptól számított 3 év telt el, amelyben az történt. A Polgári Törvénykönyv által megállapított általános határidő szintén három év. Első pillantásra minden világos. A jogszabályokban azonban a valóságban nem minden átlátható.
Különösen az adótörvény 48. cikke áll, amely kimondja, hogy az ellenőrző szerv (a szövetségi adószolgálat vagy a vámszolgálat) nem nyújthatja be a bírósághoz azt a kérelmet, hogy a költségvetésbe fizetendő kötelező összeg fennmaradó összegét a fizető fél - állampolgár vagy adóügynöke - rovására tartsa vissza. legkésőbb hat hónappal a törvényben előírt kötelezettség teljesítésének lejárta után. Így logikai következtetést lehet levonni, hogy az Art. 48 NK az alany javát szolgálja. A norma értelmében a hároméves időszak 6 hónapra csökken. De az adótörvényben van művészet. 70. Ennek értelmében az adófizetési kötelezettséget, amelyet az ellenőrzést végző testület határozatával tesznek a személyre az ellenőrzés után, a döntéstől számított tíz napon belül meg kell küldeni a gazdálkodó egységnek.Ezt az álláspontot úgy lehet értelmezni, hogy az időszak időtartamának ésszerűtlen növekedése szinte a végtelenig terjed.
Ennek oka az 1. cikk rendelkezései. 89 Adó Kódex. Ennek megfelelően helyszíni ellenőrzést hajtanak végre, amelyet a Szövetségi Adószolgálat egy magasabb osztálya végez az alárendelt szervezeti egység tevékenységeinek figyelemmel kísérése során, amely elvégezte az eredeti felügyeleti eljárást, függetlenül az előző (kezdeti) ellenőrzés időpontjától. Ennek megfelelően bármikor döntést lehet hozni. És az elévülési idő tényleges kiszámítása már az elfogadásának időpontjától függ. Ezen túlmenően az Art. A 24. számú rendeletet, amelyet visszavontak az NK "progresszívebb" részének megjelenése miatt. Világosan megjelölte az egyénekkel szembeni adókötelezettségük elévülési idejének idejét. 3 éves volt. 
Magyarázatok
A Bíróság Elnöksége a 3803/01 sz. Határozatban ténylegesen megerősítette az adószolgálat azon jogának fennállását, hogy a jövedelemadóhoz kapcsolódó hátralékot visszatartsa a 6. cikkben meghatározott korlátokon kívül. 113 hároméves hivatali idő. A meghatározott dokumentumot egy adott esetben adták ki. Különösen azt jelzi, hogy a Szövetségi Adószolgálat ellenörzési aktájának megfelelöen határozat született a jövedelemadónak az alanyra kivetendö többletköltségéröl, bírság és kamat kiszabásáról. A fellebbviteli bíróság az első és a fellebbviteli instanciák határozatait hatályon kívül helyezve jelezte a kiváltság egyéni vállalkozó általi alkalmazásának megalapozatlanságát. Ennek megfelelően a követelések teljesültek mind a hátralékok visszatartása, mind a befizetés kiszámított pénzbírság tekintetében. A döntés meghozatalakor a kassza bíróság azonban nem vette figyelembe, hogy az adóellenőrzés elmulasztotta az elévülési időt, amelyen belül a fizető fél elszámoltatható.
Az Art. Az adótörvény 113. cikke értelmében az alany nem büntethető bűncselekményért, ha három év telt el. Így a SAC határozatában elismeri, hogy az elévülési idő csak a bírságra vonatkozik, és nem vonatkozik a hátralékokra. Körülbelül egy évvel a törvény elfogadása után a Bíróság kissé eltérő véleményt adott ki az ügyben. Ezért jelenleg a hátralék elévülési ideje 9 hónap. + idő a követelmény teljesítéséhez. Ezen időszak kiszámítása attól az időponttól kezdődik, amikor a kötelező befizetést törvényben levonják.
Az EAC Elnökségének levele
Ez a dokumentum tisztázza az igazságügyi gyakorlat egy esetét. Az adószolgálat fellebbezést nyújtott be a választottbíróságra azzal a kéréssel, hogy kényszerítsék le az UTII vállalkozásainak 1999. márciusi hátralékát, valamint szankciókat e kötelezettség visszafizetésének késedelme miatt. A felügyeleti hatóság kérelmét elutasították. A bíróság a döntést azzal magyarázta, hogy a megelőzés időtartama a 2. cikk (3) bekezdésében meghatározásra került. 48. §-a, amely keretében keresetet lehet benyújtani. Ezzel párhuzamosan a bíróság jelezte, hogy az Az adóügyi törvény 70. cikke értelmében a kötelezettség visszafizetésének szükségességére irányuló kérelem elküldésének három hónapos időszaka 1999.05.30-án ért véget. Magát az összeget legkésőbb 1999. február 28-án kellett levonni. A követelést egy évvel később ténylegesen elküldték a fizető félnek - 2000.05.05., És a kötelezettség önkéntes visszafizetésének határidejét. telepítve volt 2000.05.15-én
Az 1. cikk (3) bekezdésével összhangban Az adótörvény 48. cikke értelmében a hat hónapos határidő, amelyet a felügyeleti hatóság előír, hogy a hátralék kötelező beszedésére irányuló kérelemmel szemben fellebbezést nyújtson be a bírósághoz, és amely a költségvetési kötelezettség teljesítésére megállapított határidő lejártától kezdődik. Az, hogy az adószolgálat elmulasztotta azt az időszakot, amelyen belül kifizetési kérelmet nyújthat be a fizető félnek a törvény alapján, nem jelenti a fenti időszak kiszámításának szabályainak megváltozását.E tekintetben az ellenőrző szervnek a bírósághoz történő fellebbezési határideje 1999. június 10-én kezdődik, vagyis 10 nappal az 1. cikkben előírt határidő után. 70 NK-időszak. Annak a ténynek köszönhetően, hogy a keresetet 2000. szeptember 27-én nyújtották be, azaz az 1. cikk (3) bekezdésében megállapított megelőző határidőn túl. Az adótörvény 48. cikke értelmében nem vonatkozik megelégedésre.
A költségvetési kötelezettség teljesítése
A jogszabályok előírják, hogy adóalanyként elismert személyeknek az adótörvényben előírt levonásokat kell végrehajtaniuk. A költségvetési kötelezettségeket akkor tekintik teljesítettnek, amikor a megbízást a banknak benyújtják a megfelelő művelet végrehajtásához, ha elegendő összeg van a tárgy számláján. Ha valamelyik személynek vannak kifizetései, és nincs elegendő pénze a követelmények teljesítéséhez, akkor az adót fizetésképtelennek kell tekinteni. A kötelezettségeket akkor is fennállónak kell tekinteni, ha a megbízást visszavonják a bankból. Ha fizetni kell adóügynök akkor a jogszabály követelményét akkor tekintik teljesítettnek, amikor a megállapított összeget levonja tőle. A költségvetési kötelezettség elmulasztása szolgál a kényszerítő intézkedések késedelmes behajtásának alapjául.
Az ellenőrző testületek tevékenysége
A kényszerített beszedést a Szövetségi Adószolgálat döntésével összhangban végzik. Az eljárás magában foglalja a beszedési megbízás elküldését egy bankszervezetnek, hogy a pénzeszközöket a fizető vagy az ügynök számlájáról le lehessen írni. Ezt a megrendelést legkésőbb 1 munkanapon belül, az átvétel napjától számítva kell végrehajtani (rubel rubel esetén). Ha a fizető fél számláján nincs vagy nincs elegendő pénz, a pénz átvételekor az FTS követelmény teljesül. Ha az ellenőrző szerv nem rendelkezik információval a gazdálkodó egység számlájáról, akkor jogosult az összeget beszedni a kötelezett személy vagyonából. A hátralék kényszer beszedését a Szövetségi adószolgálat osztályvezetõjének döntésével végzi el. Az elfogadásától számított három napos határidőn belül a határozatot megküldik a végrehajtónak. A végrehajtási idő 2 hónap. A követelmények egymás után teljesülnek:
- Készpénzben.
- Az áruk előállításában nem részt vevő ingatlan.
- Késztermékek.
- A termelésben közvetlenül felhasznált anyagok és alapanyagok, szerszámgépek, épületek, berendezések, szerkezetek stb.
- Ingatlan, amelyet a szerződésnek megfelelően más személyek átruházására, felhasználására vagy birtoklására ruháznak át anélkül, hogy a tulajdonjogot megszerezzék.
- Egyéb anyagi értékek.
A költségvetési kötelezettség akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a lefoglalt vagyont a megbízótól realizálták, és az adósságot a bevétel rovására fizetik ki.
