Gyakran egy vállalkozónak nincs elegendő tőkéje az alaptevékenység elvégzéséhez, ezért különféle külső kölcsönökhöz fordul. Mi ez és hogyan kell kezelni, ebben a cikkben megvizsgáljuk.
A kölcsönvett alapok lényege
Kölcsönvett alapok - ez egy jogi személy forgótőkéjének egy bizonyos része, amely nem a tulajdona, és amelyet kereskedelmi banki hitelek, tőkekölcsönök vagy más, a vállalkozó számára kényelmes eszközökkel lehet feltölteni. Fontos megérteni, hogy egy üzleti egység ilyen injekciói visszatérítést igényelnek.
A kölcsönzött pénzeszközöket azonban nem minden indulónak juttatják el, és még inkább indokolatlanul. Ezért ahhoz, hogy ilyen pénzügyi befektetést vonzzon, a vállalkozónak el kell végeznie bizonyos elszámolási manipulációkat, amelyek igazolják a külső tőke vonzásának szükségességét saját forgóeszközeinek javára.
Azt mondhatjuk, hogy ez jó és rossz is. A kölcsön pozitív vonása az, hogy ily módon az üzleti vállalkozás gyorsan képes kiszorítani agyi gyermekét a válsághelyzetből, ugyanakkor kapcsolatot teremt és növeli a külső hitelezőkkel szembeni bizalom mértékét. Nos, másrészt vannak valamiféle kötelezettségek a harmadik fél szervezeteivel szemben, ami szintén nem jó.
Kölcsönkért pénzeszközök és formájuk alapelvei
Minden kereskedelmi jellegű társaság létezik annak érdekében, hogy profitot nyújtson a tulajdonosoknak. Ezért az üzleti egység tevékenységeit oly módon kell felépíteni, hogy a bevétel elegendő legyen nemcsak a külső hitelezőkkel szembeni kötelezettségek visszafizetésére, hanem a saját termelésük vagy egyéb forgalmi kapacitásuk növelésére is.
Az áruk forgalmának nyereségesnek kell lennie, különben nincs értelme, ezért rendkívül fontos megérteni, hogy a sikeres hitelgarancia akkor áll fenn, amikor a nettó nyereség meghaladja a haszonélvezőinek fizetendő havi összeget.
A kölcsönbe vett alapok alakításukban meglehetősen sokrétűek vannak, mivel számos alternatíva különbözik a kötelezettségek mértékétől, a kibocsátás jellegétől és a finanszírozás nyújtásának ütemezésétől. Ezért különös figyelmet kell fordítani a hitelezőnek a javasolt feltételek alapján történő megválasztására.
A külső finanszírozás módjai
Mint fentebb említettük, a hitelfelvétel bármilyen módon történik, az üzleti vállalkozás számára kényelmesen. A modern gyakorlatban ennek a műveletnek a leggyakoribb forrásai vannak:
- Belföldi kereskedelmi bankintézmények (nyújthatnak rövid lejáratú hitelek faktoring vagy követelési jogok átruházásának megkötése, számlaügyletek lebonyolítása).
- Specializált lízingtársaságok (ingatlan-bérleti műveleteket végeznek).
- Különböző kereskedelmi szervezetek (kölcsönös elszámolások és faktoringműveletek, autópályadíjak, áru kölcsönök).
- Befektetési alapok (például a kereskedelmi bankok) is bevonásra kerülnek követelések átruházása és számla tranzakciók).
- Állami szervek (adóztatás jogát adhatják).
- Részvényesek és tulajdonosok (az osztalékfizetési műveletekre szakosodtak).
Hitelkezelés
A fizetendő számlák sikeres kezeléséhez elengedhetetlen az illetékes számviteli politika kidolgozása: el kell készíteni egy tervezési költségvetést, kiszámítani a hitelfelvételi arányt, amely viszont a jelenlegi ügyek állapotának kvalitatív és mennyiségi jellemzőit mutathatja a külső befektetőkkel fenntartott kapcsolatok alapján.
Ha a kölcsönzött pénzeszközök részesedése a társaságban elég nagy, stratégiai tervet kell kidolgozni a pénzügyi piacon stabil helyzet fenntartása érdekében a versenypiacon, hogy ne sértsék meg a hitelfelvevőkkel kötött megállapodásokat, és ne maradjanak veszteségben.
Ehhez a meglévő kölcsönzött alapok tervezett jellemzői szintén hasznosak, a likviditási mutató fontos szerepet játszik, jelezve az üzleti egység meglévő tőkéjének lejáratát és forgalmát.
Az igazságosság lényege
Meg kell értenünk: egy folyamatos kölcsönzött tőkén nem elég hatalmas pénzügyi birodalmat felépíteni, rendkívül nehéz a felszínen maradni a modern, néha kemény versenypiaci feltételek mellett. Ha a tőkéje nem elegendő az üzletvitelhez, akkor fontos, hogy a saját tőke és a kölcsönvett alapok megfelelő arányban legyenek.
Az első viszont már formált forgóeszköz, amelyet a vállalkozás alaptőkéjéből allokálnak, és további tőke is részt vehet, amely a következő tényezők miatt jön létre:
- a tárgyi eszközök átértékelése után túllépés;
- ha a vállalkozás részvénytársaság, akkor részesedési díjjal járhat;
- pénzeszközök is ingyen kaphatók iparilag szükséges áruk és szolgáltatások megszerzése céljából;
- az Orosz Föderáció Szövetségi Kincstára által biztosított különféle állami előirányzatok.
A saját és kölcsönzött források aránya
Harmadik fél tőkéjének vonzásakor és annak jelenlegi célokra történő aktív felhasználásakor ajánlott ellenőrizni a vállalkozás egészének pénzügyi stabilitása minőségi és mennyiségi jellemzőit. Gyakran annak érdekében, hogy a saját és a kölcsönbe vett források arányát a lehető legpontosabban jellemezzék, a Goering együtthatókat a következő képlettel számítják ki:
(Sum hosszú lejáratú kötelezettségek + Összeg rövid lejáratú kötelezettségek) / volumen méltányosság.
Az így kapott ábra azt jelzi, hogy a vállalkozás harmadik felek szponzoraitól függ-e, míg minél nagyobb az arány meghaladja az 1-et, annál nagyobb a függőség mértéke.
A vállalkozónak meg kell értenie, hogy az üzleti egység sikeres működése érdekében a kölcsönzött tőkenek nem szabad „uralnia a labdát”, és nem kell diktálnia az áruk és szolgáltatások beszerzésének feltételeit. Ezért minél kevésbé függ a tőke a kölcsönzött alapoktól, annál likvidabb és jövedelmezőbb lesz a társaság.
