A konfliktusok osztályozása meglehetősen kiterjedt, mivel bizonyos ellentmondások merülhetnek fel különféle csoportokban és helyzetekben. Ezen felül természete óriási szerepet játszik a viták rendezésében.
A konfliktusok jellege és osztályozása
A legtöbb szakértő a konfliktusokat különféle ellentmondások megoldásának módjaként határozza meg, amelyek a nézeteltérések, az eltérő érdekek, a világnézet stb. Következményei. A folyamat résztvevői között természetesen feszültség és negatív érzelmek merülnek fel.
A konfliktusban részt vevő felek mindegyike határozottan védi álláspontját, nem akar engedményeket tenni vagy véleményét átgondolni. Ebben az esetben elengedhetetlen feltétel a felek álláspontjának összeegyeztethetetlensége vagy teljes ellentmondása. Érdemes megjegyezni, hogy az ilyen helyzetek nemcsak az egyének között, hanem a csoportok között is, és ugyanazon személyen belül is előfordulhatnak.
A konfliktus jelenlétét annak fő jellemzői alapján határozhatja meg, nevezetesen:
- ugyanazon kérdés két szempontjának ellentmondása;
- aktív ellenállás, érzelmi stressz kíséretében;
- aktív szereplők jelenléte, akik az aktív szakaszban folyamatosan támogatják a konfliktushelyzetet.
Érdemes megjegyezni, hogy az ellentmondásokat okozó helyzetek sokfélesége tükrözi a konfliktus típusainak osztályozását. A következő tulajdonságokon alapulhat:
- időtartam (elhúzódó, rövid távú, egyszeri);
- kötet (személyes, helyi, globális);
- forrás (hamis, szubjektív, objektív);
- alapok (erőszakos, passzív);
- forma (belső, antagonista, külső);
- karakter (spontán, szándékos);
- életterületek szerint (család, etnikai, politikai, gazdasági).
A konfliktusok fogalma és osztályozása olyan tudomány, mint a konflikológia tanulmányozásának tárgya. A pszichológia, a szociológia, a filozófia és az ismeretek más területei elválaszthatatlanul kapcsolódnak ehhez.
A konfliktus típusai
A pszichológusok kidolgozták a konfliktus típusok következő osztályozását:
- valódi - valójában létezik, és valódi problémák alapján vagy meghatározott dolgok körül alakul ki;
- véletlenszerűen - spontán módon fordul elő, és nem gondolják előre (villámsebességgel megoldható vagy súlyos probléma lehet);
- elmozdulva - amikor a konfliktus során nem a felszínen levő feladat megoldódik, hanem rejtett vagy fátyolos kérdések;
- téves - ha a konfliktus nyilvánvaló ok nélkül felmerült valamelyik fél félreértése vagy figyelmen kívül hagyása miatt;
- látens - létezik a valóságban, de az egyének nem értik teljesen, ezért nem megy nyílt konfrontációba;
- hamis - nincs objektív oka, hanem érzelmi feszültség vagy személyes ellenség alapján merül fel.
A fenti típusok mindegyike alkalmazható egy vagy másik osztályozási tulajdonságra. Megtalálhatók mind a magán-, mind az állami, mind a politikai és gazdasági életben.
A konfliktus okai
A konfliktushelyzet kialakulását mindig valamilyen lendület előzi meg. Ez provokálhatja az érdekek összecsapását, amely egy bizonyos forgatókönyv szerint tovább fejlődik. A konfliktusok okainak leggyakoribb osztályozása a következő:
- Objektív okok:
- anyagi vagy egyéb erőforrások elosztása (mindegyik fél a legnagyobb haszon elérésére törekszik, amelynek eredményeként ellentmondásos helyzet merül fel);
- a feladatok kereszteződése (amikor az emberek olyan funkciókat hajtanak végre, amelyek érintkezhetnek vagy ellentmondhatnak egymásnak);
- ellentmondásos célok (emberek, csoportok vagy egységek, amelyek kölcsönhatásba lépnek, iránymutatásokat fogalmazhatnak meg, amelyek ellentmondhatnak egymásnak);
- a célok elérésének módjai (az ugyanazon csapaton belül egymással kölcsönhatásba lépő egyének eltérő véleményt kaphatnak az eredmények eléréséről);
- a kommunikáció megsértése (a nem megfelelően szervezett kommunikáció eredményeként ellentmondások és pontatlanságok merülhetnek fel).
- Társadalmi-pszichológiai okok:
- kedvezőtlen pszichológiai helyzet (barátságtalan légkörű és rossz szervezettségű csoportokban gyakran konfliktushelyzetek merülnek fel);
- új csapattagok adaptálása (viták merülhetnek fel az egyén elutasítása vagy nem megfelelő magatartása miatt);
- társadalmi normák (az ugyanazon csapatban működő személyiségeiknek való megfelelés vagy meg nem felelés, valamint eltérő megértésük);
- nemzedékek közötti különbség (konfliktus az eltérő korú emberekben rejlő értékek eltérésével vagy egymással való összeillesztésével jár);
- területi jelleg (a különböző területek lakosainak nézeteltérése az alapítványok és a rendeletek eltérése miatt);
- romboló vezető (személyes céljainak megvalósítása, a szervezet munkájának rendetlenségét eredményezi);
- válaszadó agresszió (bajokkal vagy nehézségekkel szembesülő egyén elégedetlenségét és agresszióját fejezi ki másokkal szemben).
- Személyes okok:
- kognitív folyamatok (az emberek életében és az információk érzékelésében bizonyos helyzetek eltérő értékelése alakulhat ki);
- karakterjellemzők (nevelés és világkép, valamint pszichológiai állapota miatt az egyén konfliktusba kerülhet másokkal).
A konfliktushelyzetekhez vezető fő okok ismeretében lehetséges időben meghozni a megfelelő intézkedéseket azok megelőzésére vagy kiküszöbölésére.
Konfliktus funkciók
A konfliktusok osztályozása minden évben szélesebbé válik. Konfliktus funkciók lehet pozitív és negatív is. Az első a következőket tartalmazza:
- a konfliktus során megoldódhat a probléma, vagy kiszáradhatnak a felek közötti ellentmondások;
- a konfrontáció folyamatában olyan rejtett személyiségjegyek léphetnek fel, amelyek korábban még nem voltak ismertek mások számára;
- annak a ténynek köszönhetően, hogy a negatív érzelmeknek kiutat adnak, tovább feszültség gyengül;
- a konfliktus egyfajta lépés az interperszonális kapcsolatok új szakaszába;
- abban az esetben, ha az egyén a konfrontáció során védi a közvéleményt, tekintélye jelentősen megnőhet;
- az egyén számára a konfliktusban való részvétel hasznos lehet a társadalmi hely megkeresése, valamint az önmegvalósítás szempontjából.
A konfliktusok osztályozása megmutatja nekünk prevalenciájukat és elkerülhetetlenségüket. De sajnos funkcióik között vannak negatívok is:
- pszichológiai stressz létrehozása a csapatban;
- az erőszak magas kockázata az ellentmondás súlyosbodása során;
- a stresszes helyzetek negatívan befolyásolják az egészségi állapotot;
- a konfliktus eredményeként megsemmisülhetnek az erős interperszonális és egyéb kapcsolatok;
- a kollektív és az egyéni munka hatékonyságának csökkenése;
- kialakul a veszekedés és az erőszak szokása.
Megállapítható, hogy a konfliktus nem tekinthető kizárólag negatív vagy rendkívül pozitív jelenségnek. Ez egy meglehetősen sokrétű helyzet, amelyet megfelelő irányítással konstruktív irányba lehet fordítani.
A társadalmi konfliktusok osztályozása
A társadalmi konfliktus bizonyos társadalmi keretek között élő vagy tevékenységet folytató egyének közötti nézeteltérések eredményeként merül fel. Ennek oka lehet az érdekek eltérése, az ellenkezője célok kitűzése valamint a hiedelmek és az értékek összeegyeztethetetlensége. A társadalmi konfliktusok osztályozása a következő:
- A résztvevők száma szerint:
- intraperszonális - akkor merülnek fel, amikor az egyén dilemmával szembesül egy fontos döntés meghozatala kapcsán;
- interperszonális - több ember érdekeinek összecsapása;
- intergroup - nézetek eltérése bizonyos kérdésekben több csoport között.
- Összpontosítva:
- vízszintes - az azonos társadalmi vagy szakmai rétegből álló emberek között;
- vertikális - ellentmondások az alárendelt és a felettesek között (társadalmi osztályok is részt vehetnek);
- összekeverjük.
- A forrás szerint:
- objektív - konkrét okuk nyilvánvaló vagy könnyen megállapítható;
- szubjektív - a harcoló felek karakterének vagy világnézetének jellemzői miatt.
- A funkcióknak megfelelően:
- konstruktív - a konfliktus megoldásának folyamatában lehetõség nyílik konstruktív döntés meghozatalára;
- romboló - vezesse be a nézeteltéréseket és megsemmisítse a meglévő rendszert.
- A tartalommal összhangban:
- racionális - konkrét témák vagy kérdések körül merülnek fel;
- érzelmi - kizárólag személyes jelentésük van.
- Időtartam szerint:
- rövid távú - gyorsan megoldódik;
- hosszú távú - ne elhalványuljon hosszú ideig.
- Az engedélyekkel összhangban:
- béke;
- fegyveres.
- A természettel összhangban:
- szándékosan provokált egy adott probléma felvetésére;
- spontán módon keletkezik.
- A környezeti hatásnak megfelelően:
- progresszív - hozza valami újat a társadalom fejlődéséhez;
- regresszív - állítsa vissza a helyzetet az előző helyzetébe.
- Az élet területeivel összhangban:
- politikát;
- gazdasági;
- etnikai;
- háztartásban.
A társadalmi konfliktusok kategóriája az egyik legfontosabb a tanulmányhoz, mert áthatolja az emberi élet összes szféráját. Ezen túlmenően ezek a helyzetek súlyosabb problémákra vetíthetők fel, hogy hasonló megoldásokat dolgozzanak ki nekik.
Interperszonális konfliktusok
Az interperszonális konfliktus alatt egyének összecsapását értjük, amely különféle nézeteltérések eredményeként merült fel. A botlás ebben az esetben ellentétes lehet az érdekekkel, célokkal vagy a világ felfogásával. Az interperszonális konfliktusok osztályozása a következő:
- Az irányba:
- horizontális konfliktusok - azonos helyzetű emberek között merülnek fel, akiket nem kötnek alárendeltségi kapcsolatok;
- vertikális - kialakulhat az egyének között az osztály vagy a szolgáltatás egyenlőtlensége miatt.
- Előzetes bejelentkezés alapján:
- konstruktív - ésszerű döntések kidolgozásához vezet;
- romboló - a kialakult kapcsolatok pusztulásához vezet.
- Mező szerint:
- vállalkozás - a szakmai tevékenység során kizárólag üzleti kérdésekkel merül fel;
- személyes - az egyének egymással szembeni ellensége alapján vagy saját érdekeik és céljaik keresztezésén alapulnak.
- Megjelenés formájában:
- rejtett - a feszültségek megmaradnak, de az ütköző felek között nincs nyilvánvaló konfrontáció;
- nyílt - belépés aktív ellenzékbe.
- Idő szerint:
- epizodikus - hirtelen fordul elő és elég gyorsan oldódik meg;
- hosszú - ne hagyja abba egy bizonyos ideig (nyitott vagy rejtett szakaszba folyhatnak).
Az interperszonális konfliktusok osztályozását mind önállóan, mind kölcsönhatásban és más fajtákkal való keresztezés során mérlegelni lehet.
Fegyveres konfliktus
A fegyveres konfliktus, amint a neve is sugallja, egyfajta fegyver használatával való konfrontáció. Lehetnek különböző irányok, lokalizációk, és vannak más különbségeik is.A fegyveres konfliktusok osztályozása az alábbiak szerint mutatható ki:
- A célkitűzésekkel összhangban:
- tisztességes (amikor a fegyverek használatának megvalósíthatóságát a nemzetközi szervezetek elismerik);
- igazságtalan (amikor a fegyver szükségtelen és indokolatlan intézkedés).
- Terület szerint:
- helyi (szigorúan egy adott terület határain haladjon át);
- regionális (nagy területet érint, és gyakran helyi összecsapások következhetnek be);
- globális (bennük általában több állam vesz részt, megoldva ezáltal területi, erőforrás- és politikai vitájukat).
A fegyveres konfliktusok elsősorban előrejelzésre szorulnak, amely lehetővé teszi bizonyos megelőzési vagy felszámolási határozatok időben történő elfogadását.
Szervezeti konfliktusok
A viták és nézeteltérések kialakulásához talán a munkaerő-kollektív a legkedvezőbb környezet. A konfliktusok osztályozása a szervezetben a következő:
- a konfrontáció szintje lehet vízszintes, függőleges vagy vegyes;
- a származási szférának megfelelően üzleti és személyes jellegek is lehetnek (ezeket a két jellemzőt is kombinálhatják);
- a megnyilvánulás mértéke szerint a konfliktusok lehetnek rejtettek vagy kifejezettek, valódi megnyilvánulásokkal rendelkezhetnek (a második lehetőség inkább előnyös, mivel felgyorsítja a helyzet megoldását);
- a természet alapján megkülönböztethető mind az objektív (valós okú) konfliktusok, mind a szubjektív konfliktusok, kizárólag az egyéni nézetek alapján;
- A konfliktusok a következményekkel összhangban konstruktívak és pusztítóak lehetnek.
Konfliktuskezelés
A modern valóság szerves része olyan, mint a konfliktus. A konfliktusok osztályozása, a konfliktuskezelés objektív szükségszerűség. Ez ellenőrzés alatt tartja őket és hatékonyan oldja meg őket. Az egyén képes közvetlenül befolyásolni a konfrontáció dinamikáját és menetét.
A konfliktuskezelés célja, hogy a pusztító konfliktust konstruktív csatornává változtassa, vagy hogy megakadályozza a konstruktív konfrontáció pusztulását. Azt is érdemes megemlíteni, hogy az ilyen helyzeteket előre kell látni azok megelőzése érdekében. Bizonyos esetekben a vitákat mesterségesen provokálhatjuk bizonyos szervezeti problémák megoldása vagy a csoportban rejtett feszültségek enyhítése érdekében. A konfliktusok osztályozását ebben az esetben figyelembe kell venni.
A konfliktuskezelés számos fogalmat tartalmaz:
- rendezés - alternatíva keresése, amelynek eredményeként valamennyi harcoló fél érdekei valamilyen mértékben kielégülnek, és a feszültséget részben vagy egészben enyhítik;
- a megoldás a konfliktushelyzet okának teljes kiküszöbölése vagy olyan kompromisszum keresése, amely azt irrelevánssá vagy jelentéktelenné teszi;
- előrejelzés - képesség a rendelkezésre álló adatok alapján előre jelezni egy ellentmondásos helyzetet;
- figyelmeztetés - a konfliktus kialakulásának és a nyílt formába való áttérésének megakadályozására szolgáló intézkedéscsomag elfogadása;
- stimuláció - olyan légkör létrehozása, amely konstruktív konfrontációt vagy érvelést vált ki.
A konfliktusok osztályozása fontos szerepet játszik a viták kezelésében. Időnként az intézkedéskészlet választása e tényezőtől függhet.
megállapítások
A modern konfliktusok osztályozása megmutatja nekünk sokféleségüket és sokféleségüket. Ezek vagy más ellentétek és összeférhetetlenségek az emberi élet szinte minden területén megtalálhatók.Ez arra készteti a tudósokat és a pszichológusokat, hogy szorosan vizsgálják meg a konfliktushelyzeteket, mivel a több egyed között felmerült viták nagyobb léptékű konfrontációkra vetíthetők ki. Ez lehetővé teszi a hatékony rendezési és megoldási módszerek kifejlesztését. A konfliktuskezelés magában foglalhat olyan tevékenységeket is, mint az előrejelzés és megelőzés, megelőzés és szándékos ösztönzők.
A konfliktusok alapvető osztályozása az emberi élet legfontosabb területeit érinti. A legfontosabb szerepet az interperszonális konfrontáció játszik, amely szinte mindenütt megtalálható. Munkavállalási tevékenységbe lépve egy személy minden bizonnyal szervezeti konfliktusokkal szembesül. A régiók közötti és az államközi konfrontáció globális jelentőséggel bír, amely a fegyveres szakaszba alakulhat ki, ha nem kerül sor időben az ezek megoldására.
